Figyeljen az egészségére! Van, amit nem lehet bepótolni
megjelent:
Az alvásszakértők és -kutatók egybehangzó véleménye szerint fontos arra törekedni, hogy esténként lehetőleg mindig ugyanakkor kerüljünk ágyba, mivel ez lehetővé teszi, hogy szervezetünk beálljon egy állandó biológiai ritmusra.
A kelleténél kevesebb alvás hosszú távon nem marad negatív következmények nélkül: az állandósuló koncentrációzavarok és a reakcióidő meghosszabbodása teljesítménybeli visszaesést von maga után. Téves az a gondolat, hogy az ideiglenes alváshiányt majd utólag be lehet pótolni – állapítja meg egy aktuális tanulmány.
A pihenéshez és a regenerációhoz – hogy a következő napo(ko)n mind közérzetünk, mind teljesítőképességünk a topon legyen – elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű alvás.
| Tudta? |
| Átlagos élettartamot alapul véve kiszámolható, hogy életünk egyharmadát átalusszuk. |
Aki hosszú távon kevesebbet alszik a kelleténél, és úgy gondolja, hogy majd alkalomadtán bepótolja az elmaradt alvást, óriásit téved – olvasható a bostoni Brigham and Women’s Klinika egyik aktuális tanulmányában. A hosszútávon érvényesülő alvásdeficit következményei között a teljesítményromlás, a koncentrációzavar és a hosszúra nyúló reakcióidő szerepelnek, s a későbbi extra mennyiségű, alvással töltött idő sem javít a helyzeten.
Tesztelték, hogy milyen hatással van a fiatalokra az alváshiány
| Az altató szedéséről |
| Az altató gyógyszert a lefekvés előtt kell bevenni, egyszerre 1, maximum 2 tablettát, kúraszerűen legfeljebb 3 hétig. A BDZ-k izomrelaxans hatása miatt alvási apnoe-ban szenvedő (pl.erősen horkoló) betegek esetében, és rossz légzésfunkciók esetén is óvatosnak kell lenni az alkalmazásukkal. Hazánkban gyakori az alkoholizmus, így különösen hangsúlyozzuk, hogy az alkoholos állapotban potencírozó hatásuk miatt az altatók és nyugtatók kerülendők, a súlyos és kiszámíthatatlan együtthatásuk miatt. |
Az amerikai kutatók a tanulmány elkészítése során nyolc fiatalkorú részvételével vizsgálták meg, milyen hatással van a fiatalok szervezetére, ha három héten át csak 30 óra ébrenlét után alhattak alkalmanként 10 órán át.
Az egyes pihenési fázisok után külön teszteken mérték a résztvevők egészségi állapotát. Az eredmény magukat a tudósokat is meglepte: a fiatalok reakcióideje a három hét alatt a hosszabb alvások ellenére is megháromszorozódott. A megállapítás tükrében nincs mit csodálkozni azon, hogy a fáradtság és kialvatlanság miért vezet olyan sok esetben hibákhoz és – sokszor végzetes – balesetekhez.
Napjainkban általánossá vált, hogy naponta átlagosan 6,5-6,8 órát fordítunk alvásra, s ez közel két órával kevesebb annál, amennyi a szervezet regenerációjára szükséges lenne. A munkával töltött túl sok idő, a több műszakos munkarend, valamint az ügyeleti és készenléti idő megteszi a „hatását”.
A legtöbb esetben pontosan azon munkakörök esetében (orvosok, gépjármű-vezetők, stb.) jellemző a munkavállalók kialvatlansága, amelyekben a minimális hibázás is óriási következményekkel járhat.
Húsz perc is sokat számít
| Alvást rontó tényezők |
|
A hosszú távú alváselvonás csökkenti teljesítőképességünket, és rontja általános egészségi állapotunkat.
A szakemberek minden fórumot megragadnak a rendszeres és megfelelő mennyiségű alvás fontosságának hangoztatására.
Véleményük szerint a nap közbeni, valamint – a több műszakos munkarendben dolgozók esetében – az éjszakai rövid alvásszünet rendkívül jótékony hatással van szervezetünkre. Már 20 percnyi szunyókálás is elég, hogy figyelmünk javuljon.
Néhány tipp a pihentető alváshoz
Az alvásszakértők és –kutatók egybehangzó véleménye szerint fontos arra törekedni, hogy esténként lehetőleg mindig ugyanakkor kerüljünk ágyba, mivel ez lehetővé teszi, hogy szervezetünk beálljon egy állandó biológiai ritmusra.
A túl hosszúra nyúló délutáni szunyókálás következménye lehet, hogy az éjszakai alvás már nem annyira pihentető. Nem elhanyagolható az sem, hogy amennyiben a tévé előtt pár percre elalszunk, az a későbbi újra elalvásra is negatív hatással bírhat.
Minél sötétebb a hálószoba, annál jobb – vallják a hozzáértők – mivel a melatonin nevű alváshormon akkor termelődik a legnagyobb mennyiségben, ha teljesen sötét van. Ébredéskor pontosan ennek ellenkezőjére – azaz minél több fényre – van szükségünk, hogy az alváshormon szintje viszonylag gyorsan csökkenjen, s lehetőleg hamar „magunkhoz térjünk”. Alváshoz emellett az a legideálisabb, ha a hálószoba hőmérséklete 15-18 fok körül van.
Elalvás előtt kerülendő a nehéz és tápláló ételek fogyasztása, s bár úgy érezzük, hogy alkohol fogyasztása után könnyebben elalszunk, az alvás ilyenkor mégsem pihentető.
(WEBBeteg - K.J., lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
