A halál okának megállapítása

A halál, bár életünk velejárója, mindig megrázza az érintetteket. Ezért hasznos, ha tisztában vagyunk vele, hogy mit kell ilyen esetben tenni, mi fog történni a továbbiakban.

Alapfogalmak a halál okának megállapításához

A halál bekövetkezésével kapcsolatban tekintsük át a legfontosabb meghatározásokat.

Klinikai halál a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát. Ekkor még reális esély van az élet újraélesztéssel történő visszaállítására, ezt megállapíthatja mentőtiszt is.

A biológiai halál ezzel szemben végleges állapot, amely megfordíthatatlan. A légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A biológiai halál tényének megállapítása és a halottvizsgálat elvégzése, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentáció, a Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése az illetékes orvos feladata.

Hirtelen halálról beszélünk, ha egyébként egészséges, fiatalabb korosztályba tartozó ember meghal.

Váratlan halál, amennyiben valakinek volt ismert betegsége, de állapota alapján még nem lehetett következni a halál korai bekövetkezésére.

Végelgyengülés, amikor szép kort elérve a szervet elhasználódása miatt, csendben beáll a halál.

Meg kell különböztetni a természetes és rendkívüli haláleseteket. Az előbbinél a halál betegség következménye, még akkor is, ha hirtelen vagy váratlanul következett be. Minden külső behatásra (sérülés, mérgezés, áramütés, öngyilkosság vagy bűncselekmény) bekövetkező halál esetén rendkívüli halálról beszélünk, mely különböző szintű eljárásokat von maga után.

A halottvizsgálat

A halottvizsgálat két jól elkülöníthető részből áll: a halál (biológiai halál) tényének a megállapításából, ezt követi a halál okának a megállapítása. Ismert, kezelt beteg esetén az előzményi adatok ismeretében ez a holtest vizsgálata után megtehető a helyszínen, amennyiben semmilyen más, a halál rendkívüli bekövetkezésére utaló tény nem merül fel.

Mikor szükséges boncolás?

Rendkívüli halál esetén, illetve akkor, ha a halál tényét megállapító orvos nem tudja megállapítani a halál okát, kórboncolás szükséges. A boncolás során a patológus megvizsgálja a holttestet, elvégzik az agy, szív, a tüdő és a többi belszerv vizsgálatát, a halál okának megállapítása céljából.

A boncolás során makroszkópos vizsgálat mellett, mikroszkópos vizsgálatok is szükségesek lehetnek, szövettani mintavétel történik. Szükség esetén elvégzik a gyomortartalom és a vér toxikológiai vizsgálatát, és valamennyi adat értékelése után állapítják meg a halál okát.

Eljárás rendkívüli halálesetnél

Rendkívüli haláleseteknél hatósági eljárás folyik, amely lehet, hogy csak az elhunyt személyazonosságának megállapítására terjed ki. Amennyiben felmerül az idegenkezűség vagy a halál bekövetkeztéért való személyes felelősség lehetősége, úgy rendőrségi illetve büntetőeljárás folyik a halál minden körülményének a tisztázására.

Ebben az esetben igazságügyi orvosszakértő végzi a boncolást, illetve akár több orvos szakértő bevonása is szükséges lehet a halál bekövetkezésének módjára, a halál pontos okának megállapítására.

Szerző: Dr. Ács Gábor - WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász