Románia egészségügyi rendszere - A tartalékokat élik fel?

A viszonylag nagy lakosságú (21,5 milliós) ország állampolgáronként 610 dollárt, a GDP 5,7 százalékát költi évente az egészségügyre. A WHO statisztikái alapján ettől jóval többre lenne szükség.

Románia fejenkénti 10 ezer 150 dollárt kitevő nemzeti jövedelméből állampolgáronként 610 dollárt fordít egészségügyi célokra. Románia lakosságának születéskor várható élettartama a férfiak esetében 69, a nőknél 76 év. Ebből 61, illetve 65 telik egészségesen.

Minden ezer romániai gyerekből 16 nem éri meg az ötödik születésnapját (Magyarországon ez a szám 7). A gyerekkel kapcsolatban a WHO további aggasztó tendenciákra hívja fel a figyelmet: az öt év alattiak 8,3 százaléka elhízott, közel 13 százaléka korától elmaradott a fejlődésben, 3,5 százalékuk pedig sovány.

A WHO járványügyi statisztikája Románia esetében a 2003-as SARS-járványról és a 2005-ös madárinfluenzáról emlékezik meg. Százezer lakosra mintegy 128 TBC-ben megbetegedett jut. Sok még a tennivaló az egészségügyi ellátórendszer lefedettsége és a vezetékes ivóvízzel való ellátottság területén: a vidéki lakosok 24 százaléka a nem jut megfelelő minőségű csapvízhez, 56 százalékuk egészségügyi ellátáshoz. A városiaknál valamivel jobb az arány: 1 százalékuknál jelent gondot a tiszta ivóvíz elérése, és 12 százaléknál pedig az alapvető orvosi ellátás hagy maga után kívánnivalót.

Kötelező egészségbiztosítás

A vezető halálokoknak a keringési-, szívproblémák és a daganatok számítanak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének alapja az 1998 óta a kötelező egészségbiztosítás. A befizettet járulékok mértéke a bruttó jövedelem 6,5 százaléka a munkavállalók, illetve a béralap 7 százaléka a munkáltatók esetén.

A gyermekek, fiatalkorúak, fogyatékkal élők, nyugdíjasok és munkanélküliek mentesülnek ezek megfizetése alól. 2005-ben a gyógyszerek és számos egészségügyi szolgáltatás esetében önrészt kellett fizetni. Az egészségbiztosítás ugyanakkor nem nyújt fedezetet a foglakozási ártalmakra.

A román állampolgároknak 1998 óta van lehetőségük a szabad orvos-és rendelőválasztásra. A román háziorvos nem közalkalmazott, hanem vállalkozóként dolgozik: maga tartja fenn rendelőjét. Elvileg beutalóhoz kötött a szakrendelések igénybevétele, de ez a gyakorlatban egyre kevésbé működik.

Az egészségügyre jellemző folyamat (2002-2003-as adat) a kórházi ágyak számának folyamatos csökkenése, az orvosok, fogorvosok, és a gyógyszerészek száma messze alatta marad az uniós átlagnak. A támogatott gyógyszerek három kategóriába tartoznak: 50, 90 vagy 100 százalékos támogatást biztosítanak ezekre.

Az anyagi vésztartalékokat éli fel a rendszer

A romániai egészségügyi szakemberek kongatják a vészharangot: a rendszer 2009-ben már a 2010-es egészségügyi anyagi keretet kezdte felélni. Egy minisztériumi jelentés szerint országosan mindössze három olyan kórház működik (az összesen 431-ből), mely megfelel az Európai Unió támasztotta követelményeknek. Ezek közül kettő Erdélyben található: egyik a Kolozsvári Onkológiai Intézet, másik pedig a Marosvásárhelyi Szív-Intézet. A Romániai Orvosi Kamara elnökének állítása szerint ez a szám 15-20 közzé tehető, azaz ennyi kórház és klinika veheti fel a versenyt az európai egészségügyi intézményekkel.

A román kormány az elmúlt szeptembertől bevezette az egészségügyi részhozzájárulást az országban az általánosan tapasztalható korrupció visszaszorítása érdekében. Minden egyes kezelésnél, ellátástípusnál rögzítik, mit és mennyiért áll a biztosító, illetve a betegnek milyen költségekkel kell számolnia.

A „borítékok”, azaz a paraszolvencia rendszerét is fel akarják számolni, hiszen Románia az EU- csatlakozás előtt vállalta, hogy az országban terjengő korrupciót csökkenti. A szakma ezt erős kritikával fogadta: az orvostársadalom úgy véli, hogy az ágazatnak a GDP-ből kellene nagyobb összeget juttatni.

Mentesülnek a fizetés alól a nehéz szociális helyzetű állampolgárok.

Így a havi 700 lejnél kevesebb illetményt kapó nyugdíjasok, a 18 év alatti gyerekek, a munkanélküliek, az ingyenes ellátásra jogosultak (forradalmárok, politikai üldözöttek, háborús veteránok, fogyatékosok), az egészségügyi alkalmazottak, a terhes nők nem fizetnek részhozzájárulást.

Magyarországi egészségturizmus

A romániai sajtó rendszeresen visszatérő témája, hogy a magyarországi kórházakban egyre több román állampolgárságú (és többnyire magyar nemzetiségű) beteg kezelteti magát.

A várandós nők gyakran jönnek át a határon, hogy világra hozzák gyermeküket, illetve a meddőségi szakrendeléseket is gyakran keresik fel a határon túlról. Igaz, ez a nem magyar állampolgároknak fizetős szolgáltatás – körülbelül háromszorosa a romániai áraknak – , de a vélekedések szerint, ha még a Romániában általános paraszolvenciát is hozzászámolják, akkor is megéri.

Annak fényében pedig különösen, hogy egy román-magyar kétoldalú megállapodás szerint a magyarországi kezelés költségeit visszaigényelhetik. A magyarországi felszereltséget és az ellátás minőségét is kiemelik a határon túlról érkezett betegek. Tudják ezt a magyarországi egészségügyi intézmények vezetői is: egyre több klinika és magánorvos reklámozza magát Romániában.

A rendszer kritikája

Székely Ervin, a romániai Egészségügyi Minisztérium volt államtitkára egy előadásában igen éles kritikát fogalmazott meg a rendszerrel kapcsolatban. A problémák okát hét pontban fogalmazta meg. Ebben többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszer bürokratikus, a beteg és az egészségügy is kiszolgáltatott az agresszív piaci szereplőkkel szemben.

Emellett az egészségügy terén is tapasztalható az egyetemi képzés több problémája, például a diplomák elértéktelenedése.

Küzdenek az egészségügyi személyzet elvándorlásával, azaz egyre több szakember hagyja el az országot: az okok az alacsony bér, a szakmai előrelépés hiányosságai, a társadalmi megbecsültség hiánya és a kórházak rossz felszereltsége, s emellett magán a szakmán belül is megosztottság tapasztalható.

Cseke Attila, Románia jelenlegi egészségügyi minisztere tervbe vette az egészségbiztosítási kártya bevezetését, amellyel bárki igazolni tudná, hogy fizeti a biztosítási hozzájárulást.

(WEBBeteg - Czibere Anikó újságíró)