7 tévhit, amit még az orvosok is elhisznek
megjelent:
A közhiedelem tele van orvosi féligazságokkal és tévhitekkel, melyek többsége ártalmatlan. Ám vannak olyanok is, melyeket még az orvosok is elhisznek. Itt az idő lerántani a leplet ezekről.
A British Medical Journal megvizsgált néhány gyakori tévhitet. "Felzaklattak ezek minket, mert tudtuk, hogy sok orvos is hisz ezekben, és betegeik felé és továbbítják azokat." – mondta Dr. Aaron Carroll, az Indianai Orvosi Egyetem gyermekgyógyásza. A média is gyakran hivatkozik ezekre a tévhitekre."
1. Hiedelem: Agyunknak csak 10 százalékát használjuk
Tény: Az orvosok és a humoristák előszeretettel emlegetik ezt a mondatot. Az idézetet időnként helytelenül Albert Einsteinnek tulajdonítják. Az MRI, PET és más képalkotó eljárások azonban azt mutatják, hogy az agynak nincsenek szunnyadó területei, sőt, az egyes idegsejtek vizsgálata sem mutatott inaktív területeket.
Az agysejtek kémiai vegyületeket előállító folyamatainak anyagcsere-vizsgálatai sem találtak olyan részeket, melyek nem működtek. A hiedelem valószínűleg a múlt század korai időszakából származik, amikor arról próbálták meggyőzni az embereket, hogy még nem érték el a teljesítőképességük határát - állítja Carroll. Még azt a tényt sem veszi figyelembe, hogy a többi szervünk teljes hatásfokkal működik.
2. Hiedelem: Naponta legalább nyolc pohár vizet kell meginni
| Szomjúságérzet |
| A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az emberi szervezet nagyon pontosan szabályozza a test folyadék- és elektrolitháztartását. A szervezet vízháztartásáról |
Tény: "Nincs rá orvosi bizonyíték, hogy szükségünk van ekkora mennyiségre." – mondta Dr. Rachel Vreeman, az egyetem gyermekgyógyászati kutatója, a cikk társszerzője.
Vreeman szerint a hiedelem 1945-re vezethető vissza, mikor a napi nyolc pohár víznek megfelelő folyadék fogyasztása volt javasolt.
Az évek során a folyadékból víz lett, pedig ebbe a mennyiségbe beleszámít a gyümölcsök és zöldségek víztartalma, továbbá a kávé és más folyadékok is.
Hiedelem: A köröm és a szőrzet is növekszik a halál után
| A 7 legbizarrabb bőrbetegség |
| Összegyűjtöttük a hét legfurcsább bőrbetegséget. A 7 legbizarrabb bőrbetegség - Megrázó fotókkal! |
Tény: A legtöbb orvos korábban is megkérdőjelezte ezt, s mára kiderült, hogy a jelenség tényleg lehetetlen.
Valójában ahogy a bőr kiszárad, visszahúzódik, s a köröm is sokkal feltűnőbbé válik, ahogy a bőr kiszárad. Ugyanez érvényes a szőrzetre is, habár kevésbé látványos.
Ahogy a bőr visszahúzódik, a szőrszálak látványosabbá válnak, esetleg kissé felállnak.
4. Hiedelem: A borotvált szőr gyorsabban nő vissza, erősebb és sötétebb lesz
| Az orvostudomány csodái |
| Összegyűjtöttünk, néhányat 2009 orvosi "csodáiból". Az óévben jónéhány olyan különleges eset történt, amely még a páciensek kezelőorvosait is meglepte. Az orvostudomány csodái (Fotókkal) |
Tény: Egy 1928-as klinikai kísérlet összehasonlította a szőr növekedését borotvált és nem borotvált felületeken.
A borotválás helyén visszanövő szőr nem volt sem sötétebb, sem vastagabb, és nem is nőtt gyorsabban.
A legújabb kutatások is megerősítették ezt a megfigyelést. Arról van szó, hogy borotválás után a szőrszál tompa heggyel bukkan elő a bőrfelszínen, a tompa hegy idővel elkopik, így vastagabbnak tűnik, mint amilyen valójában. Mivel a napfény még nem szívta ki, sötétebbnek is tűnhet.
5. Hiedelem: Ha félhomályban olvasunk, romlik a látásunk
Tény: A kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a félhomályban olvasás tartós látáskárosodást okozna. Megerőltetheti a szemet, esetleg átmenetileg csökken a látás élessége, de némi pihentetés után ez megszűnik.
6. Hiedelem: A pulykahús álmosít
Tény: A pulykában található triptofan nevű vegyület álmosító hatásáról ismert. Azonban a pulyka sem tartalmaz belőle többet, mint a csirke vagy a marha.
A félreértésre az adhat okot, hogy az ünnepi étkezések során rengeteg más étellel és alkohollal együtt fogyasztják, ami valóban álmosságot okozhat.
7. Hiedelem: Veszélyes a kórházakban mobil telefont használni
Tény: Nem tudunk olyan halálesetről, amit ezzel kapcsolatba lehetne hozni.
A kórházi mûszerekkel kapcsolatos interferenciák is valószínűleg inkább csak mendemondák.
Egy tanulmány során kimutatták, hogy a mobiltelefonok a kórházi felszerelések mindössze 4 százalékának működését zavarják, de csak akkor, ha kb. 1 méteren belül helyezkednek el egymástól.
Ebben az évben pedig 300 vizsgálatot végeztek 75 kórházi helyiségben, és semmilyen interferenciát nem találtak.
Sőt, ha az orvosok mobiltelefont használnak, a fejlettebb kommunikáció következtében kevesebb hibát vétenek.
(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás:livescience; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
