Élő személy is adományozhat vesét
Az élődonoros veseátültetést bemutató országos sorozatának első fórumát tartotta meg vasárnap a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért.
A szervezet képviselői a szervátültetésben szerepet játszó sebész, belgyógyász tájékoztatásának segítségével szeretnék megismertetni a témát mindazokkal, akik szervre váró, vagy dializálásra szoruló vesebeteg környezetében élnek.
Magyarországon jelenleg a beültethető vesére - esetleg hosszan, hiába - várakozók száma 600-650, miközben családtagjaik, barátaik körében akadhat olyan, aki, ha tudna erről a lehetőségről, készséggel felajánlaná egészséges veséjét. A donáció révén pedig életéveket, a művese kezelés kiváltásával pedig minőségi életet biztosíthatna számára. Fontos kiemelni, hogy miközben a recipiens élettartama akár 10 évvel is növekedhet, a donor számára a műtét minimális kockázattal jár.
Ki lehet donor? |
A legtöbb esetben a donor halott, pontosabban agyhalott. Itthon kb. 140 ezer ember hal meg évente. |
Hazánkban 1973 óta mintegy 3 ezer vesetranszplantáció történt. Elsősorban halottból kiemelt szervet ültettek be, ezen időszak alatt mindössze 160 esetben volt élő személy (rokon vagy barát) a donor.
Dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója, a frissebb adatokat ismertetve elmondta, évente 250-300 vesét ültetnek be. 2008-ban 24 volt az élő donor, tavaly Budapesten 15, ezt a számot 2010-ben valószínűleg sikerül túlszárnyalni, hiszen az első 3 hónap során már 11 élődonoros veseátültetés zajlott le. A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy az 1997-es csúcsévben, amikor 309 vese-transzplantációt jegyezték fel, mindössze 2 százalékot tett ki az élő donorok aránya.
Kevés az élődonoros szervátültetés
Más országokban az úgynevezett kadáver (agyhalottból, balesetben elhunytból kiemelt) szerv mellett az élő szervek általában 20-40 százaléknyi arányt képviselnek. A nálunk mutatkozó óriási lemaradás azért is nagy baj, mert egyes betegek nem tudják kivárni, hogy a listán előrébb kerüljenek. Aki viszont megéri az esélyt, nem kaphatja meg az élő donoros szervátültetésből eredő előnyöket.
Az országos fórumon résztvevő dr. Kovács János Balázs, 2008 óta alkalmazza a klinikán a korszerű minimál invazív technikát. Mint mondja, a laparaszkópos műtét mellett a felépülés gyorsabb. Az élő személytől kapott szerv előnye, hogy az új vese szinte azonnal működni kezd, mert csak rövid időt töltött kiemelve a keringésből.
Dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója, a frissebb adatokat ismertetve elmondta, évente 250-300 vesét ültetnek be. 2008-ban 24 volt az élő donor, tavaly Budapesten 15, ezt a számot 2010-ben valószínűleg sikerül túlszárnyalni, hiszen az első 3 hónap során már 11 lezajlott. A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy az 1997-es csúcsévben, amikor 309 vesetranszplantációt jegyezték fel, mindössze 2 százalékot tett ki az élő donorok aránya.
Az előadáson elhangzott az is, hogy gyakran maguk a műtétre érkező betegek is tájékozatlanul fogadják, mi történik velük. Az Alapítvány fórumait szervezők lehetőséget kívánnak adni az érintetteknek, hogy kérdezzék a szakértőket, további céljuk, hogy tájékoztassák a lakosságot arról, a szervdonációnak milyen formái léteznek. Társadalmi érdek ugyanis, hogy a jelenleginél sokkal többen ismerjék fel, legyenek tisztában avval, hogy még az élet befejezése után is lehet segíteni másokon. A szerveket nemzeti kinccsé kell nyilvánítani - fogalmazott Szalamanov Zsuzsa, az Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Egy-egy donor ugyanis hat másik betegnek adhat új esélyt a máj, a vese, a szív, a tüdő, a hasnyálmirigy beültetésével, illetve a szem szaruhártyájának átültetése révén további - szövet-transzplantációra - váró betegeknek.
"Csak nő szülhet gyereket, de bárki adhat életet!" mottóval, az országjáró fórum folytatódik.
(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)