Terápiák, amelyek megváltoztatják a gyógyítást, az életet

Az új megoldások keresése viszi előre a tudományt, a technológiát, s a fejlődés (az ipari fejlesztések) legfőbb értéke, ha a születő eredmény addig el nem látott, ki nem elégített humán érdekeket szolgál, fejtegette a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetségének (EAHP) 15. kongresszusa alkalmából szervezett sajtóbeszélgetésen, Nizzában dr. Willard H. Dere, az Amgen inc. alelnöke. (x)

A gyógyszeripar területén azért kell folyamatosan keresni az innovációt jelentő újdonságokat, hogy a betegek számára, a különféle kórok kezelésére, életmentő terápiákat lehessen kifejleszteni.

A biotechnológia területén a kulcskérdésekre kell mindenképpen megtalálni a választ, mondja az amerikai orvos-igazgató, s eközben sokat sejtetően csippent szemével a magyar újságíróra. Meglepődve figyelem, de hamarosan megértem jelzését – az elnevezést ugyanis egy magyar agrármérnök, Ereky Károly használta először, nem is a közelmúltban. 1917-ben állt elő ugyanis azzal a magyarázattal, hogy ezen munkamenet révén nyersanyagból - élő organizmusok segítségével - terméket lehet létrehozni.

Másképpen fogalmazva, élő szervezetből – a felfedezést követő technológiai alkalmazás: azaz a gyártás során – biológiai rendszer állítható elő. (Hazatértem után „felütöttem” a napjainkban szokásos kézikönyvet – s az interneten a biotechnológiáról többek között azt is olvastam, hogy a felhasználási cél lehet humán- vagy állat-egészségügyi, ipari. Meg azt is, hogy a definíció szerint akár a sumérok sörfőzését is biotechnológiának tekinthetnénk, ahogy az évezredes növénynemesítést is, azonban a biotechnológia, az ezen alapuló iparág – a fogalom legprecízebb, legszigorúbb értelmezése szerint – a rekombináns DNS technika megjelenésétől, vagyis az 1970-es évek végétől datálódik. Az egészen pontos születési dátum 1983-ra tehető, ekkor alakult meg ugyanis, majd került tőzsdére a Genentech cég, mely rekombináns DNS technikával, baktériumok felhasználásával humán inzulint állított elő.)

Az elnevezés tehát, valamint az első fogalom-meghatározás honfitársunktól, Ereky Károlytól ered. A biotechnológia szót 1918-ban használta először egyik előadásán, s e témában az első publikáció is az övé, ezért aztán világszerte Erekyt tekintik a biotechnológia atyjának. Willard Dere is így emlegeti, nizzai előadása után azért még - négyszemközt - abba is beavat, közvetlen kollégái között vannak magyarok, tőlük is sokat hallott Erekyről. Az orvos-igazgató amúgy a biotechnológiát a kis molekulák kutatásával-fejlesztésével hasonlítja össze, miközben előadásán az Amgen innovatív gyakorlatából sorolja a példákat.

A biotechnológiai gyógyszerek jelentős mértékben eltérnek a hagyományosabbnak tekintendő kémiai gyógyszerektől. Nagyobbak, összetettebb, bonyolultabb (komplexebb) szerkezetűek.
Néhány példát is hallunk: miközben az acetilszalicilsav 180 dalton (ez a mértékegység az atomi tömegegység mérőszáma, egy 18-19. században élt angol fizikus, kémikus kutatóról nevezték el), eközben az inzulin 51 aminosav csaknem 6 ezer dalton, a szomatropin 191 aminosav 22 ezer dalton, és az IgG1 antitest ezer aminosav mérete pedig 150 ezer dalton.

Ha pedig a tulajdonságot – azaz a nagyság mellett a szerkezet stabilitását, a módosulatot – vesszük figyelembe, a biotechnológiai gyógyszerekre jellemző, hogy nagyok, komplexek, labilisak (laza vegyületek), sokféle választási, változási lehetőségük adódik. Evvel szemben a kémiai gyógyszercsoport egyedei jellemzően kicsik, egyszerűek, stabilak, jól körülírtak, meghatározottak. Az eltérések a gyártás folyamatában is megvannak – a biológiai termékek esetén, az élő sejtek egyedisége miatt, lehetetlen biztosítani, hogy egymással teljesen azonos másolatok jöjjenek létre. Ráadásul nincs mód a tökéletes jellemzésükre, az egymáshoz kapcsolódó, egymással összefüggő molekulák keveredése miatt. A kémiai gyógyszereknél a kiszámítható folyamatok során teljesen megegyező másolatok készülnek, így aztán a pontos jellemzésük, leírásuk is egyszerű.

Különbségek vannak a felfedezés, kialakítás terén is. A biológiai gyógyszerek a tudományos innováció felhasználásával születnek. Így jön létre a fehérje alapú fiziológiai terápia, ahol a hatóanyag sajátosan a betegség kialakulásáért felelős, annak alapjául szolgáló biológiai folyamatot veszi célba. A „hagyományos” gyógyszerek esetén kémiai folyamatok révén, kémiai eljárással szintetikus kis molekulákat hoznak létre. A működés, a főként sejtek között érvényesülő hatásmechanizmus (angol rövidítéssel MOA) gyakran nem pontosan ismert. Evvel szemben a biotech szerek: az élő szervezetek által aminosavból, nukleinsavból létrehozott biológiai makromolekulák, szigorúan meghatározott biológiai folyamattól függnek, működésük főként sejten kívüli, hatásmechanizmusuk célzott.

Az egyik első biotechnológiai cég, amely sikeresen fedezett fel, fejlesztett és készített fehérje alapú gyógyszereket az 1980-ban alapított Amgen volt (fennállásának 30. évfordulóját most április 8.-án ünnepelte). Az innováció új hulláma révén ma ipari éllovasnak tekinthető, laboratóriumaiban ugyanis többféle indikációra alkalmas hatóanyagokat állítanak elő. E cégnél továbbra is előremutató, élvonalbeli kutatás-fejlesztés folyik. Mint a nemzetközi orvos-igazgató dr. Dere mondja, tudományos áttörést sikerült elérniük a vesegyógyítás terén (a nefrológiai anémia korábbi terápiás gyakorlatát változtatta meg az epoetin alfa). Fu-Kuen Lin fedezte fel az erythropoietin (EPO) gént 1983-ban, ám ez csak a kezdet volt. 1985-ben megkezdődtek a kutatások a krónikus vesebetegséggel (CKD) kialakuló anémia terápiájára. Hamarosan (1989-ben) jóváhagyták a CKD-val összefüggő anémia kezelésére az epoetin alfa alkalmazását.

Legfőbb célkitűzés a súlyos betegségekre való összpontosítás, és az, hogy magában az emberben lehessen vizsgálni, milyen mechanizmussal lehet hatni a betegségre. Az innováció a betegség biológiájának megértésével kezdődik. Az Amgen fejlesztő részlege a sokféle területen alkalmazható (sokféle módozatú) terápiák kutatását részesíti előnyben, hangsúlyozta az alelnök. Adott betegség „megtámadására” a leginkább megfelelő célpontot kívánják kiválasztani, és keresik azt a módozatot, amely a legnagyobb valószínűséggel képes hatni a megcélzott sejtre. Mindennek nyomán végül az innovatív biológiai szer meg tudja változtatni a kezelési paradigmát és új terápiás stratégiákat ad.

A gyártási folyamat azonban nagyon hosszú. A mai helyzet jellemzésére a következőket mondta az orvos-igazgató: 50-nél több molekula van jelenleg a gyógyszercégnél a kutatás utolsó szakaszában, illetve fázis 3-ban – a csontrendszert, idegrendszert érintő, a kardiovaszkuláris betegségekben, a gyulladás, az anyagcserezavarok, a vesebetegségek gyógyítása (a nefrológia), az onkológia, hematológia terén. 45 ezernél több embert vontak be csaknem 300 aktív klinikai vizsgálatba, a világ mintegy 50 országában, így hazánkban is.

Kifejezetten jók a magyarországi tapasztalatok, fordult hozzám dr. Dere, majd hozzátette: a világon eddig legalább 18 millió embert kezeltek Amgen termékekkel. Talán ezért is szervezték a kerekasztal beszélgetést, hogy jobban megértsük, mit is jelent az innováció ennél a gyógyszercégnél, és napjainkban mely területeken folynak kulcsfontosságú fejlesztések a gyógyulásban, életminőség javulásban reménykedő betegek ellátására, kezelésére.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)