A kiszáradás veszélyei és kezelése hányás, hasmenés esetén

Az elhúzódó hasmenés vagy hányás esetén a szervezet több folyadékot és elektrolitot veszít, mint amennyit képes felvenni, ami kiszáradáshoz és az ionháztartás zavaraihoz vezethet. Különösen a kisgyerekek és az idősebbek veszélyeztetettek.

A hasmenéssel vagy hányással járó megbetegedések legsúlyosabb következménye a kiszáradás lehet. Ha bizonyos tápanyagok, pl. zsírok, fehérjék felszívódása átmenetileg csökken, az általában nem okoz komoly egészségkárosodást. Ha azonban a szervezet víz- és elektrolitveszteségének pótlása nem történik meg, az már rövid időn belül is súlyos zavarokat okozhat a szervezet működésében. Mindez az 5 év alatti gyermekek számára a legveszélyesebb, kisebb testtérfogatuk és folyadéktartalékaik miatt.

Hasmenés és hányás esetén a szervezet folyadékvesztesége is jelentős, de különösen veszélyes az, hogy a normál emésztési folyamat akadályozottsága miatt nagy mértékben csökkenhet az ionháztartás egyensúlyának fenntartásához szükséges ásványi anyagok szintje. Ha az emésztőszervi tünetek mellé láz is társul, a folyamat még gyorsabb.

Fontos a hasmenés és hányás, azaz a kiszáradáshoz vezető ok kezelése, továbbá az is, hogy ilyen esetben mindig tudatosan figyeljünk a rehidratációra, még a kiszáradás kialakulása és a tünetek jelentkezése előtt!

A kiszáradás jelei

A WHO kritériumai alapján a kiszáradásnak mérsékelt és súlyos fokozata lehetséges, melyeket az alábbi tünetek jeleznek:

Mérsékelt kiszáradás

Az alábbi tünetek közül legalább kettő tapasztalható:

• nyugtalanság, ingerlékenység
• beesett szemek
• szomjúság

Súlyos fokú kiszáradás

Az alábbi jelek közül legalább kettő figyelhető meg:

• letargia, aluszékonyság, eszméletvesztés
• beesett szemek
• nem tud inni, vagy csak rosszul iszik
• a bőrredő nagyon lassan simul vissza (≥2 másodperc)

A mérsékelt dehidratáció jeleire sokan nem figyelnek fel, ezért a kiszáradás felismerésekor már előrehaladott állapotú lehet.

Egyéb jelek

Érdemes figyelni a további jelekre is, melyek időben jelezhetik az elégtelen folyadékellátottságot:

• kevesebb vizelet
• sötét színű vizelet
• száraz ajkak, bőr
• fáradtság, bágyadtság
• szédülés
• izzadás hiánya

A kiszáradás megelőzése és kezelése

Hasmenés és hányás esetén fontos a rehidratáció mielőbbi megkezdése. Napi legalább háromszori, átlagosnál hígabb széklet számít hasmenésnek, a kiszáradás kockázata a hasmenéses események számával arányosan nő.

Mikor? A hasmenés vagy hányás első jelentkezésekor fontos megkezdeni az elvesztett folyadék és sók (elektrolitok) pótlását. Ne várja meg a kiszáradás tüneteinek kialakulását!

Mennyit? A pótlandó víz mennyisége attól függ, mennyit vesztett, de általános esetben intenzív hányás és hasmenés esetén fontos, hogy minél több folyadékot vigyen be a szervezetébe. Bizonyos betegségekben szenvedőknek, mint a szívelégtelenségben szenvedők, állapotuk miatt korlátozniuk kell a folyadékbevitelt, ezért fontos kikérniük az orvos véleményét arról, mennyi folyadékra van szükségük betegség esetén a kiszáradás megelőzésére.

Mivel? A víz rehidratálja a szervezetet, ám önmagában nem helyettesíti a szervezet egyensúlya számára szükséges alapvető sókat. Ezért az elsődlegesen ajánlott módszer a patikákban kapható ún. orális rehidratáló oldat (ORS) fogyasztása, ami optimális arányban tartalmazza a szükséges ionokat (nátrium, kálium stb.) és a glükózt, ami elősegíti a nátrium és a víz felszívódását a bélből. Szénsavmentes ásványvíz, tea és - ha bírja a beteg - könnyű leves fogyasztása is megfelelő lehet. Ne igyunk szénsavas italokat, tömény gyümölcslevet, energiaitalokat.

Hogyan? Amennyiben a beteg émelyeg, a folyadék visszatartása nehéz lehet. Ilyenkor próbáljon meg gyakran, kis kortyokat fogyasztani, kisgyermekeknek lassan, kiskanálból célszerű adagolni. Hányás után azonnal ne igyunk, ez csak tovább fokozhatja a hányások számát. Az ORS oldatot érdemes jól lehűteni, így a kissé sós-édes jellegű folyadék könnyebben elfogyasztható.

A rehidratáció mellett fontos az is, hogy csökkentse a folyadékveszteséget, ennek érdekében kezelje a hasmenést a mielőbbi gyógyulás érdekében. Ez nem elsősorban hasfogó készítmények alkalmazását jelenti, sőt ezek bizonyos fertőzéses eredetű hasmenésekben késleltetik a kórokozók vagy a toxinok távozását, ezáltal a gyógyulást. Ilyen esetekben inkább olyan hasmenés elleni gyógyszerek ajánlhatóak, amelyek megkötik ezeket, de nem akadályozzák távozásukat (adszorbensek).

Az izzadás általi további folyadékvesztés megelőzése érdekében szabaduljon meg a felesleges ruházattól, és lehetőség szerint maradjon a hűvösben.

Kiszáradás kisgyermekeknél

A gyerekek rövid idő alatt testtérfogatukhoz képest nagy arányban veszítenek folyadékot hányás vagy hasmenés esetén, ezért gyorsabban alakulhat ki akár életveszélyes mértékű kiszáradás. Egy felmérés szerint minden 25 gyerekből egy volt már kórházban 5 éves kora előtt hasmenéssel, hányással vagy annak következményei miatt. Világszinten a hasmenés miatti dehidratáció az 5 évnél fiatalabb gyermekek körében a leggyakoribb halálokok közé tartozik.

Csecsemőknél és kisgyerekeknél a kiszáradás tünete lehet még a száraz száj és nyelv, a pelenkavizelet hiánya, a könnyek nélküli sírás, a levertség, nyűgösség, a besüppedt kutacs.

Amennyiben a kiszáradás jeleit tapasztalja gyermekén, 10-15 percenként itasson vele néhány korty (kb. fél deciliter) orális rehidratáló oldatot vagy vizet, lassan kortyolva. Ha jól tolerálja, kis lépésekben növelhető a mennyiség. A WHO ajánlása szerint hasmenés esetén a cinkpótlás is kedvezően hat a széklet mennyiségére és a betegség lefolyására, de ennek rutinszerű alkalmazása nem minden esetben szükséges, vagy javasolt. Csecsemő hasmenése esetén ne szakítsa meg a szoptatást, ha így táplálja gyermekét!

Mielőbb forduljon orvoshoz, ha a gyermeknek 6-8 órája nincs vizelete, állapota romlik vagy 24 órán belül nem indul javulásnak, bágyadt, nehezen ébreszthető, vagy ha nem tud inni, a folyadék nem marad meg a szervezetében. Természetesen fontos az emésztőrendszerrel kapcsolatos egyéb rendellenességek, különösen véres széklet vagy véres hányás esetén is mielőbbi orvoshoz fordulás.

Lásd még Folyadékigény, kiszáradás és rehidratáció kisgyermekkorban

Kiszáradás időseknél

Feltétlenül hívjon orvost, ha a hányás vagy hasmenés több mint három napja tart. Ennél hamarabb hívjon szakembert, ha mindez lázzal, hasi vagy végbéltáji fájdalommal jár, vagy a széklet fekete vagy véres, illetve ha a kiszáradás jeleit tapasztalja.

Általánosságban elmondható, ha Önnek vagy hozzátartozójának aggodalomra okot adó hasmenése vagy hányása van, hívjon orvost. Az idősek szervezetének alacsonyabb a víztartalma, szomjúságérzetük csökkent, ezért gyorsabban kialakulhat a kiszáradás. Ehhez gyakran a hőség is elegendő, különösen veszélyes ezért az idős szervezetre a nagy melegben kialakuló hasmenéses, hányásos megbetegedés.

Lásd még Veszélyes az időskori dehidratáció

A kiszáradás lehetséges következményei

A kiszáradás a szervezet több folyamatát, illetve működésének egészét érintő állapot. Súlyos esetben, kezelés nélkül:

• A folyadékveszteség miatt csökken a keringő vér mennyisége, így romlik a szervezet vérellátottsága. Alacsony vérnyomás, szapora pulzus, szédülés jelezheti. Súlyos esetben (hipovolémiás sokk) sürgősségi ellátást igényel.
• Romlik a vese működése, akut veseelégtelenség léphet fel.
• Az elektrolitháztartás felborulása (káliumion, nátriumion, kloridion alacsony szintje) izomgörcsöket, izomgyengeséget, szívritmuszavarokat okozhat, az agy érintettségének a jele a fejfájás, ingerültség, tudatzavar lehet, továbbá metabolikus acidózis (a vér savas kémhatásúvá válik) alakulhat ki.
• Elegendő folyadék hiányában csökken vagy megszűnik az izzadás, ami elégtelenné teheti a szervezet hőszabályozó funkcióinak működését, különösen lázas állapotban nagyobb a túlhevülés kockázata.

Az akár életveszélyes következmények kockázata miatt a súlyos dehidratáció kórházi ellátást, infúzión keresztül történő (intravénás) folyadékpótlást tesz szükségessé.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; WebMD, WHO
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna