A testmozgás jó hatással van az agyteljesítményre
megjelent:
A rendszeres fizikai terhelése fokozza az agyi vérellátását és gyorsítja a gondolkodást is - az érdekes majomkísérlet eredményeit a Neuroscience közölte.
Már korábban is voltak adatok, melyek arra utaltak, hogy állatok megfelelően adagolt munkája növeli agyuk teljesítményét, de az nem volt világos, hogy a patkánykísérletek eredményeit mennyire lehet emberre is átvinni. A Pittsburgh Orvostudományi Egyetem kutatói úgy gondolták, hogy majmok ilyen irányú tanulmányozása közelebb vihet az emberekre vonatkozó ismeretekhez.
| A testmozgás lassítja az öregedést |
| A 65 év fölötti nőknek, akik egy 18 hónapos tréningprogramban vettek részt, nagyobb volt a csontsűrűségük, és kevesebbszer estek el, mint azok a nőtársaik, akik ilyen edzést nem végeztek. |
Judy L. Cameron és munkacsoportja ezért majmok vizsgálatát kezdte el. Felnőtt nőstény majmok futottak olyan járószalagon, mint amilyet a fitnessz szalonokban is használnak, naponta egy órát, 80 százalékos fizikai teljesítménnyel. A kísérleti állatokat hetenként öt napon terhelték, öt hónapon keresztül.
Volt kontroll csoport is: ezek a majmok a vizsgálati napokon ugyanannyi ideig csak üldögéltek a futószalagon. A sportoló majmok fele a vizsgálati időszak után három hónapig csupán ült azokon a sporteszközökön, melyeken korábban menetrendszerű gyakorisággal futott.
A tréning ötödik hete után jól kidolgozott és ellenőrzött tanulási vizsgálatot indítottak és ezt heti öt napon keresztül folytatták a 24. hétig. Az oktatási folyamat bevezető szakában a majmok megtanulták, hogy ha egy tálcára helyezett edényt tesznek eléjük, annak fedelét leemelve megehetik a benne lévő csemegét.
A tanulási időszakban viszont két edényt tettek a majmok elé, de ennivaló csak az egyikben volt. Azt ugyan mindig megmutatták az állatoknak, hogy melyik tartóba került az étel, de csak kissé később, emlékezeti próbaként tették oda az edénykéket a majmok elé.
A rendszeres tréningben lévő állatok kétszer gyorsabban tanulták meg a helyes megoldást, mint üldögélő társaik. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a vizsgálat későbbi szakaszában a csoportok közötti különbség fokozatosan eltűnt: a tanulási folyamat erősebben érvényesült, mint a sportolás.
Azoknak a majmoknak az agykérgében, melyek növekvő korban voltak a tréning időszakában, több véreret lehetett kimutatni, mint a középkorú vagy az üldögélő állatok agyában. Azoknak a majmoknak az agykérgében, melyeket a sportolás után üldögélésre kárhoztattak, a bő vérellátás visszafejlődött.
(MTI)
