Halott a vízben - Sokszor döbbenetes látvány
megjelent:
Sokszor egy fél ország figyeli a híradásokban a vízbe veszett emberek tetemének kimentését, bár a vízihulla látványa, gyakran még a leggyakorlottabb szakembereket is megrázza. Az interneten szabadon szörfözhetünk a megdöbbentőnél megdöbbentőbb képek között.
Halott a vízben
Halott a vízben – ritka kivételtől eltekintve már halott ember teste csak kriminális esetben, bűncselekmények során kerül a vízbe, a vízben történő haláleset azonban sajnálatos módon, különösen a nyári kánikulában mindennapos esemény. Minden nap előfordul, de nem lehet fölötte napirendre térni, hiszen az esetek többségében megelőzhető lett volna a tragédia.
Vízben lévő ember halála vagy rosszullét, vagy vízbefulladás révén következik be. A vízben bekövetkező halálesetek leggyakoribb oka a szívmegállás, a szívinfarktus, illetve valamilyen eszméletvesztéssel járó rosszullét, mint az epilepsziás roham vagy a stroke.
Vízi halál - A testen lévő jelek
Vízben a korai hullajelenségek közül a test lehűlése gyorsabban következik be, akár a lehűlés lehet a halál, oka is. Míg szélmentes 25?C fok hőmérsékletű környezetben egy meztelen holttest hőmérséklete több mint 16 óra alatt csökken 25?C fokra, állóvízben mindez 8 óra alatt bekövetkezik, illetve folyóvízben hamarabb mint 6 óra alatt.
A hullamerevség kialakulását befolyásolja, hogy a halált rosszullét vagy vízbefúlás okozta, beállta függ a víz hőmérsékletétől, illetve a folyó vízben való sodródás a már kialakult hullamerevséget megtörheti.
Vízi balesetek - Elsősegély |
| A mentés során a fuldoklót óvatosan kell megközelíteni, és az erre megfelelő speciális műfogással határozottan meg kell ragadni, majd kivonszolni a szárazföldre. A szárazföldre vagy a mentő vízi járműre való megérkezéskor azonnal az elsősegélynyújtás szabályait és az újraélesztés ABC-jét kell alkalmazni. Vízi balesetek: mit tegyünk, és mit ne? |
A hullafoltokat a test legmélyebben fekvő részein meggyűlő vér okozza, helyük, méretük vízihulla esetén ismét a körülmények függvénye.
A vízben töltött időtől függően különböző mértékben alakulnak ki a késői hullajelenségek: a rothadás, felázás illetve a hullaviaszos átalakulás. A folyamatokat befolyásolja a hőmérséklet, illetve az a tény, hogy a holttest érintkezi-e levegővel, vagy sem. A szervezet légtartó üregeiben lévő levegő a rothadásos folyamatokat segíti, ennek fogytával az anaerob folyamatok kerülnek előtérbe, az idő előre haladásával fokozódik a felázás, valamint az izomszövet szétesése.
Különösen a folyóvízben való sodródás során sérülések következnek be, és megjelennek a ragadozó állatok is – halak, madarak. A hosszabb időt vízben töltött holttest már alig emlékeztet emberi mivoltára, szinte megfoghatatlan, szinte elfolyósodott. Nem szép látvány, mögötte emberi tragédia van, ezért kell mindent megtennünk a vízi halál megelőzéséért.
Boncolás: mikor kötelező és mikor nem? |
| A boncolás kiemelten fontos része az orvostudománynak. Nem csak, mert tisztázza a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapotot, hanem azért is, mert célja a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése. Szerettük elhunyta után bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés, hogy milyen esetekben szükséges vagy kötelező a boncolás. Boncolás: mikor kötelező és mikor nem? |
(WEBBeteg - Dr. Ács Gábor)
