Mennyi higany van a halakban?

WEBBeteg
megjelent:

A higany rendkívül kis mennyiségben jelen lévő, azonban rendkívül mérgező nehézfém, amely a vizek szennyezettsége miatt feldúsult a halakban. A halhús átlagosan magas higanytartalma néhány évtizede bizonyított és közismert tény. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e kerülni emiatt az egyébként rendkívül egészséges halfogyasztást.

Egészségügyi szakemberek régóta ajánlják az embereknek, hogy egyenek több halat egészségük fenntartása érdekében. Az elmúlt egy-két évtizedben azonban aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egyes halfajtákban túl nagy mennyiségű mérgező higanyvegyület halmozódott fel, amely az emberi szervezetbe jutva káros lehet. A halak és kagylók fogyasztása az emberek és állatok higanyexpozíciójának fő forrása.

A kutatások eredményei szerint a halfogyasztás általánosságban egyértelműen előnyös, különösen Magyarországon kellene sokkal több halat ennünk, azonban bizonyos esetekben nem árt az óvatosság. A válasz három tényezőtől függ: a halfajtától, az elfogyasztott hal mennyiségétől, illetve attól, hogy ki fogyasztja a halat. Heti egy-két alkalommal mindenkinek biztonsággal ajánlható a halfogyasztás, ám ennél gyakrabban nem mindegy, hogy ki és milyen halfajtát választ.

A halfajták higanytartalma

Miért eltérő az egyes fajokban a higanykoncentráció?

A magas higanytartalom egészségügyi kockázatot jelent, mely veszély általánosságban kifejezettebb sós vízi (tengerből és óceánból származó) halak fogyasztása esetén. Ennek oka maga a tengervíz, ugyanis a tengeri halakban található higanyvegyület veszélyesebb. A Duke Egyetem kutatói a higany metil-higany nevű származékát írták le, ami édesvízi élőlények esetén feloldódik, a tengervíz sótartalmának hatására azonban nem.

Összességében a nagyobb és hosszabb életű ragadozóhalak tartalmazzák a legtöbb higanyt. Ide tartozik például a cápa, a kardhal, a tonhal, a királymakréla és a csuka. A nagyobb ragadozóhalak sok kisebb halat esznek, ezért a tengerben található higany idővel felhalmozódik a szervezetükben.

Érdekes módon maga a tengervíz csak kis koncentrációban tartalmaz metil-higanyt, ám a szennyeződés bejut előbb a vízinövényekbe, algákba, onnan a növényevő halakba, majd a ragadozó halakba, végül az ezeket fogyasztó emberekbe. A táplálkozási lánc minden eleménél növekszik a higanykoncentráció mértéke, mivel nehézfém lévén a higany nehezen, kis mennyiségben ürül csak ki a szervezetből.

Halfajok határérték alatti és feletti higanytartalommal

A halak higanytartalmának határértéke 0,5 ppm, ez az a szint, ami fölött az adott hal rendszeres fogyasztása egészségügyi problémákat okozhat. A határérték alatti halfajták akár rendszeresen is fogyaszthatóak, mivel elenyésző mértékben tartalmaznak higanyt.

Biztonságosan fogyaszthatók a növényevő édesvízi halak, mint a ponty, a keszeg vagy az amur.

Általánosságban magasabb higanytartalommal kell azonban számolni a nagytestű tengeri halaknál. Számos tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akik rendszeresen esznek nagyobb halakat, magasabb vérben mért higanyszinttel rendelkeznek.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) adatai szerint az alábbi tengeri halfajok esetében mérhető határérték feletti higanytartalom.

  • Kardhal: 0,995 ppm
  • Cápa: 0,979 ppm
  • Királymakréla: 0,730 ppm
  • Nagyszemű tonhal: 0,689 ppm

Az alábbi halfajoknál és más tengeri élőlényeknél mérték a legalacsonyabb higanykoncentrációt:

  • Lazac: 0,022 ppm
  • Szardella: 0,017 ppm
  • Szardínia: 0,013 ppm
  • Osztriga: 0,012 ppm
  • Garnélarák: 0,001 ppm

Az értékek átlagos mutatók, hiszen a halak, kagylók és rákok higanytartalma függ a helyi tényezőktől, az adott élőhely nehézfém-szennyezettségétől is.

Hogyan kerül a higany a vizeinkbe?
A higany természetes módon is megtalálható a levegőben, a vízben és a talajban, így nem csak az ipari szennyeződéssel érintett élőhelyeken található meg. Számos módon kerül a környezetbe, beleértve az ipari folyamatokat, például a szénégetést, de a természeti eseményeket, például a vulkánkitöréseket is.

A kockázatok és az előnyök egyenlege

A halfogyasztásnak a szívre gyakorolt jótékony hatása nagyobb súllyal esik a latba, mint az esetleges higany-felhalmozódás kockázata - hangsúlyozzák a kutatók. Az ajánlások szerint általánosságban legalább hetente egy-két alkalommal kellene halat enni. A halak gazdagok omega-3 zsírsavakban, amelyek csökkentik a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát.

Svéd kutatók a halfogyasztás összefüggésében vizsgálták a résztvevők vérmintáiban a vörösvértestek higanytartalmát. A koncentráció általában alacsony volt a magyaroknál jóval több halat fogyasztó skandináv népesség vérében is, ám a kutatás során még az emelkedett higanyszinttel élők körében is több előnyt mutattak ki a szív-érrendszer egészsége szempontjából, mint amit a higany feldúsulása jelentett. Értékelésük szerint célszerű korlátozni olyan, magas higanytartalmú halak fogyasztását, mint a sügér, az óriás laposhal, a kardhal vagy a cápa, ugyanakkor más halfajokból minél nagyobb mennyiség fogyasztása az ajánlott.

A Harvard Egyetem közegészségügyi karának vizsgálata a lábujjak körmeiben felhalmozódott mérgező anyagok szintjét mérték. Ezek alapján ugyancsak megállapították, hogy a halakból a szervezetbe jutott higany nem növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát, és még a határértéket kétszeresen meghaladó expozíció esetén sem kerül túlsúlyba a higany káros hatása az előnyökhöz képest.

A vér higanyszintjének határértéke az ajánlások szerint 5,0 mcg/liter.

A halak omega-3 tartalma
A halhús rendszeres fogyasztását, a benne lévő, többszörösen telítetlen zsírsavak miatt valamennyi kardiológiai diétás tanácsadó javasolja. Nagy vizsgálatok igazolták, hogy az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend jelentősen csökkenti a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázatát.
Mit kell tudni az omega-3 zsírsavakról?

Kiknek kell óvatosak lenniük a halfogyasztással?

A halakban lévő higany nem mindenkire hat egyformán, ezért bizonyos embereknek fokozott óvatossággal kell eljárniuk.

A veszélyeztetett populációk közé tartoznak a terhes nők, a szoptató anyák és a kisgyermekek. A magzatok és a kisgyermekek érzékenyebbek a higanymérgezésre, a higany pedig könnyen átkerülhet a terhes anya magzatába vagy a szoptató anya csecsemőjébe. Egérkísérletek szerint a fogantatás első 10 napjában a legveszélyesebb a higany, még kis dózisú metil-higany is károsítja a későbbi agyműködést. Hazai ajánlások szerint heti kettőnél több alkalommal elővigyázatossági okokból azoknak a nőknek sem ajánlott a halfogyasztás, akik még később terveznek gyermekvállalást.

A halfogyasztás várandós és szoptató nőknek is egyértelműen ajánlott, ám ebben az időszakban gyermekük védelme érdekében körültekintőbben kell megválogatniuk, hogy milyen halfajtát és milyen gyakorisággal fogyasztanak. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének halfogyasztási ajánlása szerint heti 1-2 alkalommal a halfogyasztás ebben az időszakban is biztonságos, a reproduktív kor után lévő nőknek és férfiaknak pedig 1-4 alkalomra nő az ajánlás. A legjobb választásnak minősülő fajokat ebben a cikkben részleteztük: Ajánlott-e tenger gyümölcseit fogyasztani terhesség alatt?

A higany káros egészségügyi hatásai

A higanymérgezés súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

Mind az emberi vizsgálatok alapján, mind állatkísérletek esetében a magas higanyszint agyi problémákhoz vezet. A magas higanykoncentráció a finommotorikus készségek, a kézügyesség, a memória és a figyelem csökkenésével jár. Az anyaméhben higanyhatásának kitett gyermekek figyelem-, memória-, nyelvi- és motoros funkcióinak zavaraival küszködtek.

A legújabb tanulmányok a nehézfémeknek – például a higanynak – való kitettséget olyan állapotokkal is összefüggésbe hozzák, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az autizmus, a depresszió és a szorongás.

A higanyexpozíció összefügg a magas vérnyomással, a magas LDL-koleszterinszinttel, valamint ezek eredményeként a szívinfarktus megnövekedett kockázatával, mindazonáltal a halfogyasztás előnyei valószínűleg ellensúlyozzák, a biztonságos halfajták választásával pedig meghaladják a káros szív-érrendszeri hatásokat.

Lásd még Hogyan ismerhető fel a higanymérgezés?

WEBBeteg összeállítás - Medipress, MTI, MDOSZ; HealthLine

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró
WEBBeteg - Dr. Deli Tamás, szülész-nőgyógyász
Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész

Segítség