A szorongás kockázatai szívbetegeknél
Szívbetegek körében a fennálló szorongásos betegség kapcsolatba hozható a szélütés (stroke), a szívinfarktus és a halál magasabb kockázatával – írja az Archives of General Psychiatry júliusi száma.
Korábbi vizsgálatok viszonylag kevesebbet foglalkoztak a szorongás szerepével, pedig becslések szerint a szívbetegek 24-31 százaléka szenved szorongásban. Bár a szorongásos tünetek előrevetítik a rokkantságot, növelik a fizikai tüneteket, rontják a funkcionális státuszt és az életminőséget, azok a tanulmányok, melyek a szorongás koszorúér-betegségekben való szerepét tárgyalták, ellentmondásos eredményt hoztak.
Dr. Elisabeth J. Martens, a Tilburgi Egyetem (Hollandia) kutatója és munkatársai 1015 koszorúér-betegségben szenvedő egyént tanulmányoztak. A vizsgálat során elbeszélgetéseket, vér- és vizeletteszteket, testmozgásos gyakorlatokat, és elektrokardiográfot (EKG) alkalmaztak. A szorongás és a depresszió mértékét a beszélgetés alapján egy speciális skála számítógépes változatával kalkulálták.
Az átlagosan 5,6 éves követési periódus alatt 371 szív- és érrendszeri esemény történt. A skála szerint a teljes betegcsoportból 106 szorongásos résztvevő 9,6, míg a nem szorongásos 909 6,6 százalékában jelentkezett ilyen esemény. A többi paraméter (nem, társbetegségek, szívbetegség súlyossága, gyógyszerszedés) súlyozását követően az általános szorongásos betegség mintegy 74 százalékkal növelte a szív- és érrendszeri esemény bekövetkeztének valószínűségét.
A szakértők ezt a jelenséget a szorongás során felszabaduló katekolaminok (pl. adrenalin) nagyobb mennyiségével magyarázzák. Egy másik elmélet szerint a nyugtalanságot és a szívbetegséget ugyanazok a tényezők befolyásolják.
A tanulmány felveti, hogy a jövőben a kezelés során nagyobb gondot kell fordítani a betegek párhuzamos pszichiátriai ellátására, csökkentve az olyan kockázatos tényezők fennállását, mint a szorongás és a depresszió.
(Medipress)