Orvos ikerpár és az iker-kutatás

A világon 125 millióra becsülik az iker-testvérek számát – megfigyelések szerint minden 333 szülésből egy alkalommal jön világra egyszerre két baba. Az egypetéjű ikrek aránya a világ különböző pontjain azonos. Magyarországon átlagosan minden 74. szülésre számítható iker, szakértők szerint hazánkban mintegy 90 ezer ikerpár él.

Július 17-én Ágfalván tartották meg a negyedik nemzetközi ikertalálkozót, 24-én pedig Szigethalom ad otthont az egy időben született testvérek és családjuk összejövetelének. Erre a rendezvényre előadással készül két 27 éves orvos: az egypetéjű iker Tárnoki Ádám és Dávid. Ez alkalomból kérdeztük az ikerorvosokat, sajátos kutatási témaválasztásuk és nemzetközi tapasztalataik mellett, az iker-lét sajátosságairól is.

WEBBeteg: - Az első, kézenfekvőnek látszó kérdés az volna, hogy iker-voltuk adta-e az ötletet ahhoz, hogy ikerkutatással kezdjenek foglalkozni. Ez azonban annyira nyilvánvaló lehet a közvélemény számára is, hogy helyette inkább azt kell megkérdeznem, mikor vágtak bele, és azt, hogy önmagukon kezdték-e?

A hivatalosan tavaly (2009 júliusában) Ágfalván meghirdetett Nemzetközi Ikerkutatás elsősorban az érelmeszesedést megelőző állapotra fókuszál. Egy magyar fejlesztésű készülék segítségével mérjük az érfal rugalmasságát. Az erek kezdődő merevedése már azelőtt jelezheti a betegség kockázatát, hogy a meszesedés „objektív” tünetet alakítana ki. Azt is vizsgáltuk, hogy a kezdődő ér-(véna)-rugalmatlanság és például a testösszetétel, a légzésfunkció, a passzív dohányzás között milyen kapcsolat mutatható ki. Később a frontérzékenység genetikai alapjaival kapcsolatban is végeztünk egy hazai vizsgálatot – napjainkig mintegy 400 ikerpárról gyűjtöttünk adatokat.

A klasszikus ikervizsgálatok során egy-, illetve kétpetéjű ikerpárok mindkét tagján azonos – pszichológiai, látásvizsgáló és egyéb más diagnosztikai – teszteket végzünk, emellett pontosan megmérjük testrészeiket. Ha az egypetéjű ikerpárok mérési eredményei jobban hasonlítanak egymásra, mint a kétpetéjűeké, akkor ebből a jelleg genetikai örökölhetőségére lehet következtetni.

WEBBeteg: - Általában véve mennyire mélyedtek el az ikerkutatás irodalmában? Megközelítőleg mekkora könyvtárnyi anyagról lehet amúgy szó?

Tárnoki Ádám és Dávid: - Valójában egy igen fiatal tudományág iránt kezdtünk el érdeklődni. Alapvető iránymutatást dr. Métneki Júlia műve (Ikrek könyve) adott számunkra. Ezt követően számos külföldi cikket, könyvet tanulmányoztunk át, és persze még nagyon sokat kell majd a továbbiakban is elolvasnunk.

– Az utóbbi évtizedekben a magyarországi genetikai ikervizsgálatok irodalma elsősorban Métneki Júlia és Czeizel Endre orvosok nevéhez fűződik. A Métneki-könyv népszerű-ismeretterjesztő jellegű, ami az iker-kérdés genetikai, orvosi, szülészeti és pszichológiai vonatkozásait foglalja össze.

Az ikerterhesség és ikerszülés problémáiról is vannak közlemények hazai szerzőktől, meg találni esetismertetéseket, átfogó tanulmányokat is. A magyar nyelvű folyóiratokban legtöbbet referáló szülész-nőgyógyászok közül Jakobovits Ákos és Jakobovits Antal nevét említenénk. A szerzőpár (apa és fia) a hazai orvosi szakirodalomban mindeddig nélkülözött, hiánypótló szakkönyvet is publikált – Az ikerterhesség anyai és magzati orvostana című munka 2004-ben a Golden Book kiadó gondozásában jelent meg. Ebben külön fejezet foglalkozik az összenőtt („sziámi”) ikrek problematikájával is. Az ikrek, az iker-lét pszichológiai kérdéseivel, tudomásunk szerint, nem sok tudományos munka foglalkozott eddig.

Az irodalom méreteire szolgáljon itt most csak az a példa, hogy a legnagyobb orvosi online közlemény-gyűjteményben a twin study szóra keresve 6 ezer találat jelenik meg, ezek között mintegy 50 magyarországi ikerkutatással kapcsolatos eredménnyel szerepel dr. Métneki Júlia és dr. Czeizel Endre.

WEBBeteg: - Bár azt mondták, 20 éves koruk körül éreztek rá erre a témára, és akkor sem magukon kezdték a vizsgálódást, mégis felteszem, amióta eszmélnek, érzékelték a külvilág magukra csodálkozását. Később nyilván meg is értették, hogy mit „bámulnak” magukon. Ezek után tehát talán ösztönösen is kezdték figyelni magukat/egymást, hogy valóban annyira hasonlóak-e, mint mások mondják. Korán kezdődhetett az ön és a másik „fél” megfigyelése. Mi más ez, ha nem egyféle sajátos vizsgálat?

Tárnoki Ádám és Dávid: - Tényleg mindig különlegességként tekintettek ránk, mint ikrekre. Születésünk óta egy helyen tanulunk, egy óvodába, egy általános iskolába, egy gimnáziumba, egy egyetemre jártunk és most pedig egy munkahelyen dolgozunk. Azt tapasztaltuk, hogy közösen, egymást erősítve hatékonyabban érjük el céljainkat – ezt hívják párhuzamos teljesítményelérésnek. Az eredményekből pedig csak egyre több és több van. Sokan nem tudják megérteni, milyen ez a különleges kapcsolat, ami számunkra eddig csak előnnyel járt.

WEBBeteg: - Részletezzék, kérem, az olvasók kedvéért, miben is áll ez az előny!

Tárnoki Ádám és Dávid: - Maradjunk a tanulmányainknál – az orvosi egyetemen is nagy haszonnal járt az ikerlét adta sokféle előny. Ha valamire egyikőnk nem emlékezett, a másik általában megmondta (pl. a jegyzetelés során, előadáson). A vizsgákra egyszerre, egy könyvből tanultunk. Ha valami nem jutott egyikünk eszébe a vizsgán - ha volt rá mód -, ki tudtuk egymást segíteni (mondjuk súgással).

Általában az oktatók is jópofának tartották ikerségünket, előfordult, hogy egymás után feleltünk egy vizsgáztatónál, ilyenkor mindig jó volt a hangulat. A rezidensi munkánk alatt is, ha valamit csak egyikőnk lát vagy hall, az információt továbbadja a másikunknak - el tudjuk magyarázni egymásnak a dolgokat, így olyan, mintha egyszerre két helyen volnánk, jóval több mindent tudunk begyűjteni. Sokat nyerünk ezzel.

Az ikervizsgálatok során is megosztjuk a munkát: amíg egyikünk pl. az adatokat viszi be a gépbe, a másikunk addig a nemzetközi irodalmat olvassa. Ennek köszönhetően sokkal hatékonyabb a munka, fele idő alatt megvan minden (sokszor egymás gondolatait is tudjuk, így könnyebb összedolgoznunk.)

WEBBeteg: - Mielőtt „könnyedebb” példákat is kérnék Önöktől, jellemzően sajátos szóhasználatukra hívnám fel az olvasó figyelmét: nem azt mondják „egyikünk és a másik”, hanem azt, hogy másikunk. Abban a másikban ugyanúgy benne értődik az egyik. Mintha egy egésznek a két feléről volna szó. Lehet, hogy egy egységnek látják, érzik, gondolják magukat?

Tárnoki Ádám és Dávid: - Valóban erről van szó. Igen, mi kiegészítjük egymást – nemcsak a munkánk során, hanem az élet egyéb területein is. Ha külön osztályra vagyunk beosztva a Klinikán, sokszor elfelejtjük, hogy nem ketten vagyunk, és többes számban beszélünk. Előfordult ez a felvételin is. A bizottság először csak nézett, csodálkozott, és csak akkor értette meg, miért beszélt az egyikőnk többes szám első személyben, amikor belépett a másikunk…

Na jó, megemlíthetünk könnyedebb epizódokat is: voltak számunkra kevésbé érdekes tárgyak, ezeknél a könyv bal oldalát Ádám tanulta, a jobbat Dávid, aláhúztuk a lényeget és az oldal végén megbeszéltük. Így fele annyi idő alatt ki tudtunk olvasni egy adott könyvet.

Gyakran fordul elő, hogy egy-egy beteget külön fogadunk. Amerikában esett meg velünk, hogy egy ultrahang vizsgálatra érkező váltig azt állította Ádámnak, már egyszer megvizsgálta. Mivel ő erre nem emlékezett, gyanút fogott, hogy nyilván Dávid foglalkozott vele. Ki is derült, nála járt már a vizsgálati alany egy másik épületben lévő osztályon.

Az ilyen félreértéseknél jóval érdekesebb példa, ami a fogorvosnál történt velünk. Feltűnt az orvosnak, hogy mindkettőnk ép fogsorában, egy adott helyen, pontosan ugyanaz a fog kezdett el szuvasodni. Másik hasonló eset: az ikervizsgálat szemészeti mentora prof. dr. Süveges Ildikó fedezte fel a mindnyájunkat meglepő különös helyzetet, hogy egy ritka, de nem kóros variációt talált Ádámnál, majd a fél órával később érkezett Dávidnál is, ugyanazon a szemen, ugyanabban a régióban megtalálta az eltérést.

A meglepő érdekességeken túl, az alaphelyzet mindenki számára egyértelmű – ha valaki iker, eleve egy különleges helyzetbe születik bele. Ez többet jelent, mint egy „normál” testvéri kapcsolat, már csak azért is, mert egyszerre születtek, együtt fejlődnek. Ha még ráadásul hasonló genetikai felépítésűek is, akkor még szorosabb a kötelék. Ismerik egymás minden rezdülését, gondolatait. Sokszor mi nem is szólunk egymáshoz, mert szavak nélkül is tudjuk, mit akarunk egymásnak mondani. Ez a jelenség az ikerpárok többségénél megfigyelhető.

WEBBeteg: - Ha valaki annyira vonzódik az ikervilághoz, hogy maga is szeretné, és úgy véli, ez könnyedén menni fog, hiszen hallott a családjában már ikerpárokról, mekkora eséllyel bízhat abban, hogy neki is ikergyerekei születnek?

Tárnoki Ádám és Dávid: - A kétpetéjű ikerszülések gyakorisága örökletesen különbözik. Az az anya, aki maga is kétpetéjű ikerpár egyik tagja, 1:17 valószínűséggel kétpetéjű ikreknek adhat életet. A genetikai faktorok hatására utal az is, hogy a gyakoriság a népcsoportok között eltér. A leggyakoribb Nigériában, itt minden 23. szülésnél, az Egyesült Államokban minden 35. szülésnél ikrek születnek. Kínában és Japánban a legritkább a kétpetéjű ikerszülés, ott csak 250-300 születésre jut egy-egy kétpetéjű ikerpár. Magyarország a középmezőnybe tartozik, nálunk átlagosan minden 74. szüléskor jönnek a világra ikrek.

Egypetéjűeknél azonban nincsen örökletes hatás, minden nőnek ugyanakkora esélye van egypetéjű ikreket szülni – ezért ezek aránya az egész világon azonos, nagyjából minden 333 szülésből egy alkalommal születnek egypetéjű ikrek. Jelenleg nem ismert olyan gén, amely hatna kialakulásukra, bár az utóbbi években felvetődött egy úgynevezett ikergén elmélet, mely ezt megcáfolni látszott.

WEBBeteg: - Ha valaki, Önök nyilván tengernyi bizonyító esetet tudtak már nagyon korán és tudnak ma is felhozni arra, hogy a szinte „teljes” hasonlóság ellenére két teljesen más, eltérő módon reagáló, érdeklődő, viszonyuló, autonóm személyiség az ikerpár két tagja. Nem?

Tárnoki Ádám és Dávid: - Legtöbbször igen. Azonban nagyon sok függ az ikrek neveltetésétől. Ha születésük óta különbözően nevelték őket, eltérően öltöztették és más-más iskolába járatták, ez elvezethet a különböző személyiségjegyek kialakulásához is.

Ha azonban hasonló ingerek érték őket a neveltetés során, személyiségük nagyon hasonlóan alakulhat. Mi mindig is azonos érdeklődést mutattunk, személyiségünk csak kicsiny vonásokban tér el egymástól. Az emberek azonban eltérő módon ítélnek meg bennünket. Van, aki rögtön látja a külső különbséget, van, aki évek, évtizedek után sem tud megkülönböztetni minket. Mi a hasonlóságot és a közös munkánk minden előnyét kihasználva jutottunk előre és értünk el sikereket.

WEBBeteg: - A lelki beállítódás, a gondolkodási sémákra való fogékonyság megegyező voltát kutatják-e az egypetéjűeknél - s ha igen, milyen szituációs játékok, kérdőívek segítségével?

Tárnoki Ádám és Dávid: - A lelki beállítódás gyakran nagyon hasonlóan alakul egypetéjű ikreknél, de - mint már utaltunk rá -, ebben mind öröklött, mind környezeti tényezők, a családi közeg nagy szerepet játszanak.

Mi azonban ezt a témakört még nem vizsgáltuk. Mi főként a klinikai vizsgálatok, a testi betegségek iránt érdeklődünk. A Nemzetközi Ikervizsgálat 2009-nek azonban van egy pszichológiai része is, ennek során a pozitív gondolkodásnak és boldogságérzésnek az érelmeszesedéssel (vagy annak elmaradásával) való kapcsolatát kívánjuk felderíteni.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)