A túlórázás egészségügyi következményei

Mind a dolgozóknak, mind a munkaadóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a túlórázás negatív hatással van a munkavállalók egészségére, ezért mindenkinek érdeke, hogy ezt elkerüljék, de legalább, hogy ne váljon mindennapossá.

A túlórázás halálos betegségek kockázatát is megnöveli

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös kutatásának eredményeiből az derül ki, hogy akik 55 vagy annál több órát dolgoznak hetente, a stroke és szívinfarktus okozta halálozás jelentősen nagyobb kockázatának vannak kitéve.

A WHO 2021-ben "a túlóra jelenségét a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések elsőszámú rizikófaktorának" nyilvánította.

Már heti 1 óra is túl sok! Mentális és fizikai következmények

Egy Németországban folytatott hosszú távú tanulmány azt mutatta ki, hogy hetente csupán egyetlen egy túlóra is negatív hatással van a munkavállalók egészségére. Egyrészt mentális problémákhoz vezethet, úgymint

• fáradtság
• kimerültség
• depresszív hangulat.

Másrészt olyan testi tüneteket idézhet elő, mint fej- és hátfájás. De a szív-érrendszert érintő panaszok veszélyét is fokozza.

A túlterhelt dolgozók sok esetben dekoncentráltak, ami munkahelyi balesetekhez vezethet.

Senkinek sem éri meg!

A következményekből adódó több hiányzás, a koncentráló- és teljesítőképesség csökkenése, valamint a kimerültség nem növeli a termelékenységet, belátható módon nem jelent értéktöbbletet, így a munkaadóknak is az az érdekük, hogy a túlórákat elkerüljék vagy legalábbis minimalizálják.

A szívbetegség eredetű halálozás kockázata akár duplájára is növekedhet

Egy másik, korábbi tanulmány szerint a rossz állóképességű, túlórázó férfiak esetében több mint duplája a szívbetegség eredetű halálozás kockázata, mint kevesebbet dolgozó, szintén nem sportoló társaikban.

A szóban forgó tanulmányból az is kiderült, hogy ha a férfiak jó kondícióban vannak, a túlórázás egyáltalán nem növeli bennük a szívbetegség kockázatát. A vizsgálat 5000 negyven és ötvenkilenc év közötti dán férfi adatait elemezte. Kondíciójukat a kutatás elején felmérték, és több mint 30 éves lekövetést folytattak. Ez idő alatt 587 ember halt meg artéria szűkülete, illetve megkeményedése, vagyis isémiás szívbetegség következtében.

A Heart orvosi folyóiratban publikált tanulmányból a következők derültek ki:

• A heti 40 óránál kevesebbet dolgozó férfiakhoz viszonyítva a heti 40-45 órát dolgozó, rossz kondícióban lévő férfiak esetében 59 százalékkal nagyobb a valószínűsége a szívbetegség eredetű halálozásnak, bár az egyéb eredetű halálozás valószínűsége nem nagyobb.
• A rossz állóképességű férfiakhoz képest a túlórázó, jó kondícióban lévő férfiak esetében 45 százalékkal kisebb a valószínűsége a szívbetegség eredetű halálozásnak, és 38 százalékkal alacsonyabb az egyéb eredetű halálozás esélye.
• Ha valaki rossz állóképességű és heti 45 óránál többet is dolgozik, annál több mint duplája a szívbetegség eredetű halálozás valószínűsége, szemben azokkal, akik heti 40 óránál kevesebbet dolgoznak.

A kutatást vezető Andreas Holtermann a következőképpen nyilatkozott a szaklap sajtótájékoztatóján: „Az az eredmény, hogy a heti 45 óránál többet dolgozó férfiak esetében több mint duplája a szívbetegség eredetű halálozás kockázata, új megfigyelésnek számít. Ha ok-okozati összefüggés van közöttük, eza felismerés nyilvánvalóan jelentős mértékben befolyásolhatja a szívbetegség megelőzésére tett erőfeszítéseket.”

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Felhasznált irodalom: Risikofaktor Überstunden: Gesundheitsgefahr durch lange Arbeitszeiten
Egyéb forrás: Medipress