Vörösiszap: Antimon, nikkel és kadmium?

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból - közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.

A környezetvédő szervezet Bécsben kiadott közleménye szerint a vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmium-tartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt "problematikus lehet". A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozta a Greenpeace nézete szerint. Közleményében a Greenpeace bírálta a magyar hatóságokat, mert - mint írták - "eddig semmilyen elemzési eredményt nem tettek közzé".

A bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) vizsgálata a "potenciálisan rákkeltő" besorolású antimonból 40 mg/kg értéket mutatott ki, a talajban megengedhető érték háromszorosát. Az allergén hatású nikkelből 270 mg/kg-ot mértek, szintén a talajban megengedett határérték feletti arányt. A 7 mg/kg-os kadmiumkoncentráció ugyan a határérték alatt van, de amúgy is kadmiummal terhelt, például műtrágyával kezelt talaj esetén gondot okozhat. A kadmium a szaporodásra káros és idegkárosító hatású is - mutattak rá.

Múlt pénteken az elemzés első adatai alapján a Greenpeace azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál.

A Greenpeace pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében kedden vett mintában. Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója azt mondta: a településen, a vízelvezető árokból vett mintában az ivóvíz megengedett arzéntartalmának a 25-szeresét mérték.

Nem jutott mérgező anyag 10 centiméternél mélyebbre...

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ezzel kapcsolatban az MTI-nek kijelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ÁNTSZ méréseit tekinti autentikus és tudományos forrásnak. Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket - írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz. A levegő és a talaj szennyezettségét illetően is folyamatosan méréseket végeznek, de eredmények csak később lesznek - tette hozzá az OKF pénteki közleményében.

Az MTA főtitkárának, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsának elnökének keddi közlése szerint a vörösiszapban található legveszélyesebb elemek nem jutottak tíz centiméternél mélyebbre a talajban.

Németh Tamás ismertetése szerint a kutatók a tározók felmérését végezték el, talajvizsgálatokat folytattak, valamint vízkémiai és levegőszennyezettségi paramétereket határoztak meg. Megerősítette az ÁNTSZ közlését, miszerint a vízkémiai szennyeződés határértéken belül van.

(MTI)