Számítógép: Segítség, vagy egészségkárosító hatás?

MTI-Press
megjelent:

A számítógépek kínálata jelentősen megváltozott, kibővült az elmúlt években. A tömeges informatikai használat környezete azonban lényegét tekintve változatlan: íróasztal, szék, monitor, billentyűzet, egér. Milyen egészségügyi veszélyei, egészségkárosító hatásai lehetnek a túlzott számítógép-használatnak és hogyan lehet ezeket az ártalmakat megelőzni?

Nem véletlen, hogy egy sor intézet vizsgálja ennek a környezetnek az összetevőit. Míg az egyik oldalról nyilvánvaló törekvés világszerte és így Magyarországon is a digitális írástudás széles körű elterjesztése, nagyon fontos az is, hogy ez a megváltozott környezet - amelyben mind többen töltenek el mind több időt - milyen hatást gyakorol a számítógép előtt ülők fiziológiai jellemzőire. A magáncélú számítógép-használat folyamatos terjedése mellett pedig - majdhogynem arányosan - folyamatosan növekszik azoknak a tábora is, akik hivatásszerűen ülnek 6, 8 vagy több órán át a monitoroknál.

Jogszabály védi a számítógéppel dolgozókat

Utóbbiakkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy hiába létezik jogszabály, amely meghatározott idő szerinti - óránként 10 perces - pihenési idő biztosításának kötelezettségét írja elő a munkáltató számára, a munkavállaló gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül: a mai, munkanélküliség jellemezte piacon úgyszólván elemi kötelessége, hogy kizárólag a munkaadó nézőpontjából tekintsen saját tevékenységére, és "ne tudjon" a jogairól. Ellenkező esetben nagyon gyorsan az utcán találhatja magát. Vagyis nemcsak a tíz perc pihenőről mond le önként, hanem a dioptriában mind gazdagabb szemüvegét is saját zsebéből fizeti.

Az 1999-től érvényes jogszabály - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. egészségügyi minisztériumi rendelet - betartásának ellenőrzése egyébként az ÁNTSZ feladata, de ilyen típusú eredményekről a szolgálat weboldalán hiába keresünk információt. Ami azt jelzi, hogy szerteágazó feladataik mellett nemigen tudnak emberi erőforrásokat összpontosítani erre a területre. Pedig ha úgy vesszük, a számítógépes munkahelyi ergonómia már csak a növekvő számszerűségnél fogva is egyre fontosabb népegészségügyi kérdéssé válik.

A számítógép előtti munkavégzés

A munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. A monitor előtti munkavégzés hatályos szabályozásáról

A számítógépes eszközök megfelelőek

Szakértői vélemények szerint maguk az eszközök, amelyeket a boltban meg lehet vásárolni, ma már általában megfelelnek az ergonómiai követelményeknek. A bajt általában az okozza, hogy helytelenül állítják össze a munkahely különböző elemeit.

Magyarországon két egyetemen is folyik oktatás - és ehhez kapcsolódó kutatómunka - a számítógépi ergonómia tárgykörében: a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán, valamint a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán belül működő Ergonómiai és Pszichológiai Tanszéken.

Amint azt az előbbi intézmény oktatója egy szaklapnak nyilatkozva kifejtette, alapvetően szemléletváltozásra volna szükség, hiszen egy kis odafigyeléssel, 10-20 ezer forintnyi szakértői költséggel, esetleg egy-két szakkönyv elolvasásával ki lehetne küszöbölni a mai - sajnos gyakran súlyos, egészségkárosító következményekkel járó - hibákat.

A számítógépes munka ártalmai

Egészségkárosodások - izmok, szemek, idegek

A lista sajnos igen hosszú. A legkülönfélébb mozgásszervi megbetegedések (például kézfeji alagútszindróma az ismétlődő mozdulatoktól vagy a nyaki izmok gyulladása a helytelen tartástól) mellett a mind minőségibb képernyők előtt is számolni kell a szem károsodásával (például a rikító színekben, villódzó elemekben, menürengetegekben túlzottan tobzódó weboldal-kialakítások miatt, nem véletlen, hogy az egyetemi kutatásokban a weboldal-ergonómiának is kitüntetett szerep jut), esetenként pedig az egyéni érzékenységtől függően neurológiai tünetek is jelentkezhetnek. Mindezek olyan okokra vezethetők vissza, amelyek komolyabb odafigyeléssel kiküszöbölhetők volnának.

Monitor szemüveg

Mára éltünk részévé váltak a számítógépek. Szinte nincs olyan életterület, ahol ne találkoznánk velük. Sokan munkájukból kifolyólag hosszú órákat kényszerülnek a gép előtt tölteni. Milyen paramétereknek kell megfelelnie egy monitor szemüvegnek? Mire figyeljünk a választásnál?
Lencsék a számítógép előtti munkához - Monitor szemüveg

Tipikus hiba, hogy a monitort nem teszik középre. Kényszeres testtartáshoz vezet, ha valaki a munkaidő számottevő részében oldalra fordítja a fejét, ebből a helytelen testtartásból pedig egy idő után fájdalom, illetve egészségkárosodás következik. Egy másik általános, hiba, hogy túl magasra helyezik a képernyőt.

A szakemberek szerint az a helyes beállítás, ha a monitor 5-10 fokkal a nézés iránya alatt helyezkedik el. Gyakori probléma, hogy a billentyűzet rossz helyre kerül, használatakor elcsavarodik a csukló; ilyenkor előbb vagy utóbb szinte törvényszerűen jelentkezik a fájdalom. Kellemetlenséget okoz a felhasználónak az is, ha az egérnek nincs megfelelő helye.

Kevés helyen tartják be azt az egyszerű alapszabályt, hogy a monitornak mindig az ablakra merőlegesen kell elhelyezkednie (már ahol van természetes fényforrás). Ha a képernyő és az ablak egymással szemben, párhuzamosan helyezkedik el, akkor a tükröződés nem csupán zavaró, hanem egészségkárosító is lehet.

Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés

Testünk különböző pontjain megjelenő, kínzó fájdalmakért, zsibbadásokért és izomgyengeségekért gyakran az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása tehető felelőssé. A carpalis alagút szindróma tünetei:

  • égő fájdalom, zsibbadás a hüvelyk, a mutató- és középső ujjban,
  • a tünetek elsősorban éjszaka jelentkeznek, de bizonyos kézhelyzetek nappal is provokálhatják,
  • a fájdalom felsugározhat az egész karra, elsősorban a hüvelyk vonalában,
  • súlyosabb esetben a thenar (hüvelyk alatti izompárna) sorvadása, a kéz fent jelzett ujjainak ügyetlensége, merevsége.
Olvasson bővebben az alagút szindrómáról

Tíz pont a tervezéshez

És hogy mi mindenen múlhat a számítógépes munkahely komfortja? A BME tanszékének weboldala többek között egyik külföldi társintézményének, a Cornell Egyetemnek a tanulmányát idézi. Eszerint a következő tíz kérdésre kell megfelelő választ adnia annak, aki egy egészséges munkahely megvalósítását tűzi ki célul. A tíz pont olyan résztényezőket foglal magába, amelyek mindegyike külön kutatási irányként jelenhet meg a megfelelő környezet kialakításának megalapozásakor.

  • Hogyan fogják használni a számítógépet (kizárólag egy valaki ül majd a képernyő előtt, vagy megosztott munkahely lesz)?
  • Milyen típusú a számítógép (asztali vagy hordozható)?
  • Milyen az asztal?
  • Milyen a szék?
  • Milyen típusú munka folyik majd az adott gépen?
  • Mi van a látómezőben (kiegészítő anyagok, segédletek)?
  • Milyen a pozitúra, amely meghatározó a munkavégzés során?
  • Mit kell a használó keze ügyében tartani?
  • Hová kerül a billentyűzet, és hová az egér?
  • Mi jellemző a környezetre, ahol majd a munka folyik (fényviszonyok, szellőzés, hőmérséklet, zajok)?

Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a hetedik pontnak, és bármilyen meglepő, az abban körvonalazott feltételek megteremtése a legegyszerűbb.

Ha jó szögben helyezkedik el, és kézre áll a billentyűzet (a szakértők az úgynevezett negatív lejtésű beállítást javasolják, ilyenkor a használó kinyújtott karjának meghosszabbított síkjában helyezkedik el a klaviatúra, s ezáltal minimális terhelés jut a megfelelő izmokra), ha az egerészésben részt vevő csukló és ujjak biztos és pihentető támaszt találnak, ha a monitor felső éle minimálisan a szem síkja alá kerül, az már fél siker.

A végtagzsibbadás lehetséges okai

A zsibbadás gyakori panasz, melynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.
A végtagzsibbadás lehetséges okai

Ezek az eszközök ugyanis a kereskedelemben a legkorszerűbb kivitelben is elérhetők, igaz, az árak elég magasak - az ujjak relaxációját segítő egér például 100 euró körüli áron kapható.

Egy holland cég fejlesztette ki (orvosi kutatásokra támaszkodva), és célja megakadályozni az "egérkar szindróma" kialakulását, amelytől világszerte több millió számítógép-használó szenved; tünetei a hát- és karizomfájás, zsibbadás, csukló- és ujjfájás, esetleg a kar és a csukló erőtlensége. A megoldás olyan egér lett, amelyik laza, pihentető pozícióba segíti az ujjakat és a csuklót. Ennek következtében az eszköz használatakor nagyobb szerephez jut az alkar, tehát a terhelés megoszlik az izmok között.

Mindemellett a Cornell Egyetem tanulmányának készítői nem feledkeznek meg arról sem, hogy felhívják a figyelmet a munkavégzés során beiktatandó szünetekre. Ez lehet egyszerű szempihentetés (szemtorna), kézlazítás (az ajánlott idő hosszú gépelést követően két perc), pihentető szünet (fél- vagy egyóránként javasolt felállni, sétálni egy kicsit), átmozgató tornagyakorlatok (ilyeneket egy-két óránként ajánlatos beiktatni).

Öt egyszerű gyakorlat a számítógép előtt

  • A szemek edzése fókuszálással
    Keresse meg a monitora mögött a lehető legtávolabbi pontot és fókuszáljon rá szemével. Ezután fókuszáljon a képernyő kávájára. Ismételje meg. Ha nem tud elég messze nézni a képernyőtől, válasszon egy másik irányt és váltogassa a fókuszt a távoli alak és egy a monitor távolságában tartott toll között.
  • Fejfordítás
    Fordítsa balra a fejét és tartsa úgy két másodpercig. Ezután fordítsa jobbra és tartsa úgy két másodpercig.
  • Ujjnyújtás
    Távolítsa el egymástól és nyújtsa ki ujjait amíg nem érzi, hogy megfeszülnek. Tartsa ezt az állapotot 10 másodpercig. Lazítson, majd hajlítsa be ujjait az ízületeknél és tartsa ezt a helyzetet is 10 másodpercig. Ismételje meg a gyakorlatot.
  • Hátsó vállnyújtás
    Kulcsolja össze ujjait a háta mögött. Ezután óvatosan közelítse egymáshoz könyökeit, amíg ki nem egyenesednek karjai. Tartsa ezt a helyzetet 5–15 másodpercig, majd ismételje meg a gyakorlatot kétszer.
  • Függőleges vállmozgatás
    Ülő helyzetben tegye kezeit a széke karfáira. Nyomja testét fölfele, amíg karja ki nem nyúlik. Próbálja fejét jobban kinyújtani vállai leeresztésével. Lassan ereszkedjen vissza a székébe.

A tartós számítógép előtti munka okozta egészségügyi panaszairól

Felelősségvállalás

Az elméleti háttér tehát adott. Az egészséges számítógépes munkahely széles körű elterjedése Magyarországon azonban egyelőre a vágyálmok sorába tartozik még, és sajnos ma is igaz a Népszabadságban közel tíz éve megjelent megállapítás (akkor volt viszonylag friss még a területre vonatkozó jogszabály): "A munkáltatónak nem érdeke az ergonómiai szempontokat figyelembe vevő munkahely kialakítása, mert alkalmazottjának esetleges megbetegedése anyagilag nem érinti". A jogszabály betartásának ellenőrzése pedig továbbra is megoldhatatlan feladat.

(MTI - Press)

Cikkajánló

Segítség