A vegetarianizmus veszélyei

Az utóbbi években egyre nő az érdeklődés az egészség megőrzésének lehetőségei iránt. Ennek jele, hogy mind többen próbálkoznak a különféle reformtáplálkozási módszerekkel.

A szigorúan csak növényi eredetű ételek fogyasztása körül, ami részlegesen vagy teljesen kiiktatja az állati eredetű ételeket a táplálkozásból, meglehetősen sok vita dúl – elsősorban – a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek körében. Többségük arra figyelmeztet, hogy az egyoldalú táplálkozásnak megvannak a maga egészségkockázatai.

C-vitamin - A szervezet „korrodálódásának” ellenszere

A növényi étrenden élő vegetáriánusok különösen veszélyeztetettnek tekinthetők. Növényi táplálékaink többségében is megtalálható a vas, ámde nehezebben szívódik fel és hasznosul, mint ha állati eredetű ételekből (húsok, belsőségek) származik. Ha tehát valaki nem fogyaszt húsfélét, előbb-utóbb a vashiányából származó egészségproblémákkal szembesülhet, feltéve, ha – előrelátóan – nem gondoskodik a vas felszívódásában, hasznosulásában fontos szerepet játszó C-vitamin folyamatos pótlásáról.

A vas ugyanis létfontosságú anyag, amelynek legfőbb feladata az oxigén szállítása. Alacsony vasszint mellett csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendő oxigént szállítani, ezért például az izmok (többek között a szívizom) munkavégző képessége is csökkenhet.

A vas hiányára utaló tünet lehet az ajkak és a körömágyak sápadtsága, a gyakori fejfájás, a fülzúgás, szédülés, a nyelv- és szájszárazság, az étvágytalanság, a nyelési nehézségek, a hajszálak töredezése, a korai őszülés vagy a körmök törékennyé válása is. Ennek a hiánybetegségnek az „előrehaladott” voltára utalhat az állandósult fáradtságérzet, a visszatérő fertőzési hajlam, sőt koncentrációs és hangulatzavarok is jelezhetik.

Súlyosabb vashiányos állapotban akár enyhe lépnagyobbodás is felléphet, amely miatt vérszegénység alakulhat ki, de zavar keletkezhet az immunrendszer sejtjeinek, a fehérvérsejteknek a „működésében” is, amelyek védenek bennünket a fertőző betegségektől, illetve az idegen anyagok egészségkárosító hatásaitól.

Fontos tudnivalók

• Egyes növények különösen hajlamosak a nitrát felhalmozására (például sóska, paraj, sárgarépa, retek, cékla, zeller, karalábé). A gyomorban, illetve a vékonybél felső szakaszán a nitrát nitritté alakulhat át, majd a keringésbe bekerülve az oxigénszállító hemoglobint átalakítja oxigénszállításra nem alkalmas methemoglobinná, ezért a nitrit közömbösítésében – antioxidánsként – a C-vitamin fontos szerepet játszhat.
• A vashiány megelőzésében segíthet a hüvelyesek (bab, borsó, lencse), spenót, sóska, spárga, olajos magvak (elsősorban a mák), aszalt gyümölcsök, zabpehely fogyasztása, ám hasznosulásukhoz nélkülözhetetlen a C-vitamin jelenléte, vagyis elfogyasztásuk után ajánlatos meginni egy pohár narancslevet, limonádét vagy langyos csipketeát.
• A hosszú áztatás, főzés, párolás, fagyasztás, kiolvasztás vagy a főzővíz kiöntése jelentős C-vitamin-veszteséget okoz, de kerülni kell a fémedények (vas, alumínium, réz) használatát és az ételek ismételt felmelegítését is.
• A D-vitamin pótlásáról is gondoskodni kell, ha nem veszünk magunkhoz tejterméket.
  Ez döntő fontosságú a csontok szilárdsága szempontjából, ugyanis e vitamin nélkül a kalcium sem tud beépülni.
  Ideális D-vitaminforrás a zabpehely, a búzacsíra, a hidegen sajtolt olajak, tojás és a mértékletes napfény.
• A B₁₂-vitamin alapvetően fontos a vérképzéshez, támogatja a fehérje anyagcserét. Szigorú vegán étrend mellett B₁₂-vitamin-hiány alakulhat ki. Éppen ezért szükséges pótolni, például szójalecitinnel, barnarizzsel.
  A probléma csak annyi, hogy mivel a fő forrásai a fehér halak, a tej, a tojás, a joghurt és a húsok, ezt egy vegán nem veszi magához, így előfordulhat, hogy vitaminkészítményt kell szednie.

Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu