Hidroterápiás gyógymódok - Mikor alkalmazható és mikor tilos?

szerző: Dr. Bender Tamás - Springmed
frissítve:

A hidroterápia olyan fizioterápiás kezelések összessége, amelyekben a víz fizikai hatásait alkalmazzák különféle panaszok enyhítésére, a rehabilitáció támogatására vagy a közérzet javítására. Cikkünkben a hidroterápiás gyógyászati eljárásokról olvashat bővebben.

Súlyfürdő

A beteg olyan medencében van felfüggesztve, melyben nem ér le a lába. A kezelés fokozatosan növekvő időtartammal, max. 20 percig tart.

A felfüggesztés történhet a nyaknál, illetve az ágyéki részen. Nyaki húzás esetén súlyt nem szoktunk alkalmazni, ilyenkor a beteg saját súlyának a felhajtóerővel csökkentett súlya elégséges. Ágyéki felfüggesztés esetén, a súly fokozatosan növelhető, melyet a derék vagy a bokák fölött elhelyezett öveken felakasztható súlyokkal lehet elérni végtagonként 1,5–9 kg nagyságban). A súlyt mindig a nyújtandó terület alá kell akasztani.

A gerincre ható húzóerő következtében a hosszirányú megnyújtás (ún. trakció) alkalmas gerincízületi kopások, kisebb porckorongsérvek kezelésére, emellett mozgás-beszűküléssel kísért csípő- vagy térdízületek nyújtására.

Súlyfürdőt tilos alkalmazni akut ízületi vagy ideggyulladás, csigolya-elcsúszás esetén, gerincstabilizáló és porckorongsérv-műtétet követően fél éven belül.

Víz alatti sugármasszázs (tangentor-kezelés)

A kezelést általában kádban, ún. tangentor készülékkel végzik. A kezelési idő átlag 20–30 perc. A kezelés kiterjedhet az egész testre, vagy csak egy adott testrészre. Történhet felmelegített vízzel vagy termálvízzel, melynek hőmérséklete 34–37 °C-os. A beteg ellazulva fekszik a kádban. Megfelelő víznyomással (0,5–2 atmoszféra) és távolságról, a vízsugár nyomásának szabályozásával és annak fokozatos emelésével végzik a kezelést.

Alkalmas görcsös állapotú vagy letapadt izmok ellazítására, az izomzat vérellátásának javítására, valamint műtéti és baleseti utókezelésekben egyaránt. Erősíti a legyengült izomzatot, javítja a vérkeringést, általánosan javítja a közérzetet.

A hidroterápia ellenjavallatai
Az ellenjavallatok megegyeznek a balneoterápiánál leírtakkal, azaz sérülés és nyílt seb, lázas vagy gyulladásos állapot, fertőző betegségek, instabil szívbetegségek, idegbántalmak esetén, bénulásos állapot utókezelésében nem ajánlott.

Víz alatti gyógytorna

A szárazföldi mozgásnál a gravitáció, valamint a külső ellenállás befolyásolja a mozgáshoz szükséges erőt és az izommunkát. Ezzel szemben a vízben - a víz mélységétől függően - jóval kisebb gravitációs erő érvényesül. A vízben történő mozgást alapvetően a víz fizikai tulajdonságai (a felhajtóerő, a hidrosztatikai nyomás, az örvénylések, hullámzások,áramlások, a dörzsölődés, és a víz relatív fajsúlya) befolyásolják. Izomerősítésre, edzésre használhatjuk a víz ellenállását, pl. vízben gyalogláskor, vagy ha a víz felhajtóereje ellenében végeztetjük a mozgást.

A vízbe merülő testre, testrészre ható felhajtóerő, az ellazított testet, testrészt a víz felszíne felé mozdítja, tehát akár passzívan is létrehoz elmozdulást, de segíti a felszín felé irányuló aktív mozgásokat is. Ezt a hatást lehet erősíteni olyan lebegtető eszközök használatával (habszivacspad, műanyag úszódeszka, karöv stb.), amelyek könnyebbek, mint a víz. Ezeket az eszközöket a mozgás könnyítésére, vagy éppen nehezítésére (pl. ha a vízben lefelé nyomjuk), a vízre való felfekvésre, vagy éppen a lebegés elősegítésre lehet használni.

A vízben történő járás, mozgás mindenképpen jó akkor, ha az alsó végtagokat kevésbé lehet terhelni, vagy tehermentesíteni kell. A kellő mélységű víz minden irányból támasztja a testet, tehát kisebb az elesés, és az ebből adódó sérülés veszélye. A víz alatti torna során a tér minden irányában, szinte bármilyen testhelyzetben tudunk akadálymentesen, szabadon mozogni.

A víz alatti gyógytorna alkalmazási köre igen szerteágazó. Célja a gerinc, és az alsó végtagok tehermentesítése, a terhelés csökkentése, a mozgások terjedelmének, az izomerőnek a növelése, a mozgáskoordináció, és az egyensúly fejlesztése. Kellő mélységű vízben korán megkezdhető a járástanítás bot, mankó használata nélkül, a víz mélységének tudatos megválasztásával fokozatosan növelhető az alsó végtag terhelése, ezáltal megkönnyítve a teljes terhelésre történő áttérést.

A fürdőkezelések igénybevétele
A kezelések szükségességét szakorvosi vizsgálat alapján állapítják meg, általában reumatológus felkeresése után írható fel tb-támogatott módon a hidroterápia. A kezelések általában kúraszerűen történnek. Egy kúra során többféle hidroterápiás eljárás kombinálható annak érdekében, hogy a kezelés a lehető legjobban szolgálja a beteg rehabilitációját.

Egyéb hidroterápiás eljárások

  • Kneipp-kúra - A manapság is alkalmazott Kneipp-kúra Sebastian Kneipp német plébánosról kapta a nevét, aki komplex hidroterápiás kezelési rendszert dolgozott ki. Ez hideg fürdőből, leöntésekből és zuhanyzásokból áll. Speciális módszer a Kneipp-taposó, melyben a beteg vízben, kavicsokon jár.
  • Skót-zuhany - Zuhanyfülkében, több zuhanyrózsából jövő, változtatható nyomású és hőmérsékletű vízzel történik. Általában hideg és meleg zuhany váltakozó használatát jelenti. Frissítő, keringésjavító hatása miatt javasolt.
  • Váltott hőfokú fürdő - A fürdőket feloszthatjuk egész, fél- és részfürdőkre. Részfürdőként a leghasználatosabb a váltófürdő. Végtagfürdőként használják. A kezeléshez két edény víz, egy hideg (14–16 °C) és egy meleg (36–38 °C) szükséges. A beteg a két végtagját először (kb. 1 perc időtartamra) a meleg vízbe, majd 10 másodpercre a hideg vízbe helyezi. Ezt az eljárást átlag 10-szer megismétli. A kezelést meleg vízzel kezdik és ezzel is fejezik be. A melegre értágulat, a hidegre érszűkület alakul ki.
  • Borogatások - Hideg vagy állott vizes borogatást alkalmazunk, általában 10–20 percig, napjában többször. A textíliát 15–25 °C-os vízzel nedvesítjük meg, és száraz textillel fedjük le. Alkalmazhatjuk gyulladt ízületre, vagy ideggyulladás esetén az egész végtagra. Egyik ismert formája a Priessnitz-féle borogatás ("priznitz"), napjainkban azonban már inkább a hűtőfürdő javasolt lázcsillapítási célra.
  • Pakolások - A pakolás abban különbözik a borogatástól, hogy nagyobb testfelületre alkalmazzuk. Lehet törzs- és végtagpakolás, száraz vagy nedves. A nedves pakolásra mindig szárazat helyezünk.
  • Párakötés - A kezelendő testrészre langyos, nedves ruhát, erre meleg vizes ruhát, majd műanyagfóliát csavarunk, végül száraz fedőkötéssel fedjük. A párakötés gyulladáscsökkentő, izomlazító hatású. Kelések érlelését segíti elő.
  • Lemosások - A lemosást hideg, meleg vagy langyos vízzel, szivaccsal és törölközővel végezzük, fekvőbeteg ápolása esetén, napjában kétszer. Frissítő, keringésjavító hatású.
  • Leöntések - Lehetnek hideg vagy meleg leöntések. Ingerhatásúak; a hideg leöntésnek nagyobb ingerhatása van.

Kapcsolódó Gyógyfürdőzés, gyógyvizek | Szaunázás | Aquafitnesz

Dr. Bender Tamás: Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok

Hidroterápia könyv címlapDr. Bender Tamás - Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok
© Dr. Bender Tamás, 2008
© SpringMed Kiadó, 2008
Szakmai lektor: Dr. Bálint Géza
A mozgásterápiás fejezetet írta: Dr. Kádas Éva gyógytornász
SpringMed EGÉSZSÉGTÁR® sorozat
www.springmedkonyvaruhaz.hu

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Vörös Cintia

Vörös Cintia

Gyógytornász

Dombóvár

Cikkajánló