Húgycső saját sejtekből
megjelent:
Amerikai kutatók a páciensek saját sejtjeit használták fel, hogy laboratóriumban húgycsöveket növesszenek, melyekkel sikeresen helyettesítették öt fiatal fiú károsodott szöveteit.
Az elvégzett tesztek azt mutatják, hogy a biotechnológiai úton, szövetmérnökséggel létrehozott húgycsövek még hat év elteltével is működőképesek - mondta el Anthony Atala, az Észak-Karolinában működő Wake Forest orvosegyetem regeneratív orvoslást kutató intézetének igazgatója.
A The Lancet című orvosi folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány az első, amelyben biológiai vázon létrehozott, majd páciensbe beültetett húgycső hosszabb távú működőképességéről számoltak be kutatók a helyreállító orvoslás egyre inkább táguló területéről.
A sejtalapú terápia fontossága
Chris Mason, a londoni University College szakértője szerint a teljes egészében laboratóriumban növesztett húgycsövek a sejtalapú terápiák terjedését jelzik. Amikor egy szerv vagy szövet javíthatatlanul károsodik, vagy traumás sérülés teszi tönkre, akkor már nincs annyi gyógyszer vagy mechanikai eszköz, amely visszaállítaná normális működését. Ilyenkor kínálhat megoldást a sejtalapú terápia.
Szervdonorok lehetnek? |
| A sertés számos biológiai funkció tekintetében nagyon közel áll az emberhez, és több szerve is nagyjából akkora, mint az emberi szervek. Az őssejtek segítségével a sertés szerveit az emberi immunrendszer számára elfogadhatóvá lehet tenni. Így a sertések szervdonorok lehetnek, mert szerveiket nem fogja kivetni az emberi szervezet állítja a kínai kutatásvezető. |
A húgycső sérülés, betegség vagy születési hiba miatt működhet rendellenesen. A húgycső kisebb szakaszon előforduló hibái kijavíthatók, nagyobb szakaszon azonban helyreállító szövetdarab beültetésére van szükség, melyhez a sejteket általában a páciens bőréből vagy szájnyálkahártyájából veszik.
Ezek az átültetések azonban az esetek felénél sikertelenek, fertőzések jelentkeznek, fájdalom, vérzés és vizelési zavarok keletkeznek.
Húgycsőnövesztés inkubátorban
Egy nagyon kicsi mintát veszünk a húgycső szövetéből, körülbelül akkorát, mint egy kis postai bélyeg fele - magyarázta Atala az eljárást. Ezt a szövetdarabot növekedési faktorokkal előállított oldatba tették, hogy sokszorozódásra késztessék a sejteket.
A kutatócsoport két típusú sejtet tenyésztett: izomsejteket a vezeték külső falához, valamint endoteliális sejteket a belhámhoz. A sejteket ezután egy biológiailag lebomló vázra vitték fel, amely megadja a szövetnek a megfelelő szerkezetet. Ezt követően inkubátorba került a készülő szerv, ahol megfelelő hőmérsékleten a sejtek szaporodásával elnyerte végső formáját.
Az így növesztett húgycsöveket öt, 10 és 14 év közötti fiúnak ültették be, akiknek saját szerve károsodott. Beültetés után a sejtlapokból új szövet alakult ki. Körülbelül négy hét múlva eltávolíthatták a katétert, a fiúk képesek voltak az új húgycsövön keresztül vizelni.
Az elvégzett biopsziák és tesztek azt mutatják, hogy a szövetmérnökséggel megalkotott húgycsövekben mindkét típusú sejtből normális réteg jött létre három hónap alatt.
Atala csoportja nagyjából hat éven át követte nyomon a fiúk egészségét. Továbbra is jól vannak, amit jó volt látni - mondta Atala. A kutatók további, nagyobb klinikai próbákat terveznek, mielőtt az eljárást szélesebb körben alkalmazni kezdenék.
(MTI)
