Elfogadták a Semmelweis Tervet - Mire nyújt megoldást?
megjelent:
A kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre - jelentette be Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a kabinet által elfogadott Semmelweis Tervet ismertető sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.
Az államtitkár azt mondta, a kormány keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit. Eszerint állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul.
A Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak
A betegek legfontosabb jogai |
| Magyarországon minden betegnek joga van az egészségügyi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. Hogy ezen alapjogot hogyan részletezik a törvények és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban, Dr. Kiss Gergely háziorvos segítségével foglaltuk össze. A betegek legfontosabb jogai>> |
Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte, hogy lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Ugyanakkor hozzátette: a "jól működő műhelyeket" megerősítik.
A strukturális átalakítások ütemezéséről azt mondta, hogy a budapesti kórházak átvétele egy 6-9 hónapos folyamat lesz. Országos szinten pedig a tervező munkálatoknak őszig kell lezárulniuk ahhoz, hogy a jövő évtől működhessen a strukturálisan átalakított betegútszervezés.
Szócska Miklós kiemelte: az alapellátáson és a járóbeteg-ellátáson lesz a hangsúly. Ennek kapcsán elmondta, a kormány azzal is egyetértett, hogy az üresen álló vagy esetlegesen felszabaduló - nem feltétlenül fővárosi - ingatlanok esetleges hasznosításából vagy eladásából származó bevétellel az egészségügy központi régiójának fejlesztéséhez szükséges tőkeköltségeket fedezik.
A források elosztása során is új elvek játszanak majd szerepet. Mint mondta, a kormánydöntés értelmében az ellátórendszerben felszabaduló forrásokat az egészségügy forráshiányos területeire, különösen az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére kell visszaforgatni.
Szócska Miklós kérdésre válaszolva kitért arra: a Semmelweis Terv nem igényel számottevő többletforrást, "az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak". Hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg.
Közlése szerint a következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával.
Szócska Miklós kifejtette: a térségek kialakítása során az első lépés a betegutak optimalizálása. Mint mondta, térképről még nem született döntés, de annyit elárult, hogy a négy egyetemi kórházat is beleértve összesen nyolc térségi centrumban gondolkodnak.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a "Katéter-Mónika" rendszerének adatai is azt mutatják, nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakultak a betegutak. Mint mondta, ennek köszönhetően már pontosan tudják, az emberek milyen betegségcsoportokkal hova fordulnak ellátásért.
A Semmelweis Terv fontos elemeként kiemelte továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók számára homogén csoportokra alkalmazott életpályamodell kialakítását tűzték ki célul.
Egy hatékonyabban működő intézményrendszer és az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) kialakításával a betegek jogainak védelme is kiemelt szerepet kap a jövő egészségügyében - közölte az államtitkár.
A Magyar Orvosi Kamara szerint a terv nem oldja meg az egészségügy problémáit
A MOSZ közleménye |
| Az orvosok szövetsége az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, egyetértenek a rezidensek képviselőivel abban, hogy további akár négyezer szakember elvándorlása az egészségügy jóvátehetetlen összeomlását okozná. Ezért felszólították a döntéshozókat, hogy teljesítsék a rezidensszövetség követeléseit, haladéktalanul kezdjék meg az ágazat bérfelzárkóztatását, tegyenek meg mindent az egészségügyi szakemberek további tömeges elvándorlásának a megakadályozása érdekében - tették hozzá. Ennek kikényszerítésére a MOSZ azt kérte tagjaitól: "éljenek a törvény biztosította jogukkal" és csak heti negyvennyolc óra kötelező ügyeletet teljesítsenek. Emellett arra is bátorítják őket, hogy fontolják meg a rezidensek akciójában való közvetlen részvételt. |
A Magyar Orvosi Kamara szerint a kormány által kedden elfogadott Semmelweis Terv nem oldja meg az egészségügy problémáit - mondta a köztestület elnöke szerdán az MTI-nek. Éger István kijelentette: a Semmelweis Tervben vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel továbbra sem értenek egyet.
Azt is nehezményezik, a program semmilyen konkrétumot nem jelöl ki az ágazat munkaerőforrásának kezelésére. Nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni - tette hozzá. Éger István szerint az ágazatban felszabaduló források nem elegendők a bérfejlesztéshez, ehhez központi támogatás kellene. Véleménye szerint 2011-ben legalább 150 milliárd forintot kellene az egészségügyi dolgozók bérének javítására fordítani.
Nagy Anna kormányszóvivő, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerdán ismertette a kormány által kedden elfogadott Semmelweis Terv részleteit.
Nagy Anna kiemelte: a kormány célja az egészségügyben uralkodó rendezetlen viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése.
(MTI)
