A transzplantációs várólisták csökkentése érdekében
Megkezdődött a magyarországi szervdonációs koordinátori hálózat kórházi kiépítése; ennek célja, hogy minden potenciális donort felismerjenek és jelentsenek, és ezáltal minél több transzplantáció elvégzésére legyen lehetőség.
Az idén 10, majd három éven belül 45 további kórházban kezdenek el dolgozni a kórházi koordinátorok. Erről Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Szervkoordinációs Irodájának igazgatója beszélt egy keddi, budapesti háttérbeszélgetésen.
Mint kifejtette, a magyarországi szervdonációs koordinátori hálózat három szintjéből kettő - az országos és a regionális - már működik. A hálózat harmadik szintjén az úgynevezett donorkórházakban főállásban dolgozó kórházi koordinátorokra van szükség.
A koordinátorok feladatai
Mihály Sándor azt mondta: első körben, az idén tíz kórházban kezdenek el dolgozni a koordinátorok. Az ő feladatuk lesz a szervdonációs folyamat helyi szervezése, a donorgondozásban és a család tájékoztatásában való részvétel, és a szervkivétel dokumentációja. Továbbá napi szinten látogatniuk kell azon osztályokat, ahol agyi károsodás miatt kezelt betegek fekszenek.
Transzplantáció helyzete itthon |
2010-ben mintegy 14 százalékkal több szervátültetés történt az országban - tájékoztatta a SOTE Transzplantációs és Sebészeti klinikájának igazgatója az MTI-t; Langer Róbert szerint a fejlődés a "szakma elhivatottságának" eredménye, de fontos volt az is, hogy a magyarországi transzplantációs szakma erőfeszítéseihez végre politikai támogatás is társult. |
Mindemellett úgynevezett retrospektív felülvizsgálatot is végezniük kell, ennek során azt ellenőrzik, hogy az elhunyt betegeknél, akiknél fennállt az agyhalál lehetősége, azt miért nem jelezték. Összefoglalva: az ő feladatuk lesz, hogy minden lehetséges donort jelentsenek a koordinátor szervezetnek.
Hosszú várólista, csökkenő szervdonációs aktivitás
Az igazgató kiemelte: a szervhiány világméretű probléma, amely Magyarországot is érinti. Világszerte évente 200 ezer ember kerül fel a transzplantációs listára, de közben mindössze 90-95 ezer szervdonációt végeznek. Ez a probléma az Eurotransplant országaiban is fennáll, ott évente több mint 9 ezer beteg kerül fel a listára, emellett évente 6-7 ezer szervátültetés történik.
Hozzátette: az Eurotransplant egy nagyon fontos szervelosztó szervezet, amelyhez az idén átmeneti tagként Magyarország is csatlakozott, így javulni fog a hazai transzplantációs helyzet, több átültetés elvégzésére lesz lehetőség.
Magyarországon 2011-ben 17,6 százalékkal csökkent az úgynevezett szervdonációs aktivitás az előző évhez képest. Míg tavaly ilyenkor 686-an, addig jelenleg már több mint 800-an várnak vesére. Ugyanakkor egy pozitív tendencia is megfigyelhető: az élődonoros veseátültetések száma évről évre emelkedik.
Növekvő élődonoros veseátültetések |
A szervátültetések terén tapasztalható pozitív tendenciáról Dr. Fehérvári Imre, a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának főorvosa, a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkára beszélt. Az OVSZ Szervkoordinációs Irodája által kiadott statisztikai összesítéséből az is kiderül, hogy az elmúlt tíz évben egyszer sem érkezett annyi donorjelentés a kórházaktól, mint 2010-ben. Országos szinten 287 riasztást fogadott a Szerkoordinációs Iroda, 159 esetben valósult meg ténylegesen a szervkivétel. Dinamikusan nő az élődonoros veseátültetések száma |
A szervdonációs programok eredményeként tavaly összesen 356 szervátültetés történt magyar donorszerv felhasználásával. Ezek között 204 veseátültetést végeztek halott donorból, illetve 47-et élődonorból. Ezen felül 41 májátültetést, 14 szívátültetést és 10 kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetést hajtottak végre. A legfiatalabb életet megmentő szervdonor egy 7 hónapos kisfiú, míg a legidősebb egy 81 éves nő volt.
Az OVSZ adatai szerint tavaly a legaktívabb donorkórház a nyíregyházi Jósa András Kórház volt, amely 17 esetben kereste meg a szervkoordinációs irodát és 12 donort "adott" az év során. A legaktívabb megye 2011-ben Tolna, Csongrád és Heves megye volt, Somogy megyéből viszont egyetlen donációs szándékú megkeresés sem érkezett.
Ha a beteg nem tiltakozott írásban a szervei kivétele ellen, az beleegyezésnek tekinthető
A szervkoordinációs iroda vezetője arra is kitért: bár a transzplantációval kapcsolatos tájékozottság az elmúlt 10-20 évben sokat javult Magyarországon, egy tavaly nyári felmérés szerint a lakosság több mint a fele nem ismeri a transzplantáció jogi szabályozását, annak körülményeit.
Mint kifejtette, az összes szervdonáció csaknem 30 százaléka maradhat el évente a család tiltakozása miatt, holott a magyar szabályozásban a feltételezett beleegyezés elve van érvényben, ami azt jelenti: ha a beteg - önrendelkezési jogával élve - nem tiltakozott írásban szervei kivétele ellen, akkor az orvosok azt beleegyezésnek tekintik. A családnak így elvileg nincs beleszólása, mégis éves szinten 10 jelentett donáció hiúsul meg a család tiltakozása miatt.
Mihály Sándor szerint nagy problémát jelent az agyhalállal kapcsolatos ismeretek hiánya, így sok hozzátartozó akkor találkozik ezzel a témával először, amikor egy hirtelen tragédia kapcsán felmerül a szervdonáció lehetősége.
Az agyhalál az agy működésének visszafordíthatatlan és végérvényes hiánya - szögezte le Mihály Sándor, hozzátéve: az agyhalál beálltát - törvényi szabályozás alapján - egy erre kijelölt bizottság állapítja meg.
Mihály Sándor szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kórházakban javítsák a hozzátartozók tájékoztatását, amelyet nagymértékben segít a koordinátori hálózat fejlesztési programja is.
(MTI)