Habsburg György: fokozott figyelem a véradó kampányokra

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Különböző betegségeknél vérátömlesztésre, transzfúzióra van szükség a gyógyulás, az életben maradás érdekében, ehhez kell a vérmennyiség pótlása. Nem mindegy azonban, hogy milyen vért kap a beteg.

Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke a WEBBeteg kérdésére elmondta: fontos, hogy ne legyen vérhiány az országban, a nyár egy rizikósabb időszak, ezért a júniust megelőző hónapokban fokozott figyelmet fordítanak a különböző kampányokra, amely az önkéntesek közreműködésével zajlik.

Több tucat helyszínen segíthettek a jelenlegi és új véradók május 14-én a Magyar Vöröskereszt szervezésében. Minden ilyen és ehhez hasonló megmozdulás nagyon fontos, ugyanis a biztonságos hazai vérellátáshoz évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ahhoz, hogy rendelkezésre álljon ez a mennyiség, évente közel fél millió önkéntes véradományára van szükség. A toborzást, a véradások szervezését, a tájékoztatást a szervezet 1939 óta végzi állandó munkatársai és önkéntesei bevonásával, emellett minden nagyobb városban működik vérellátó központ (OVSZ), ahol összegyűjtik és elosztják a készítményeket.

Irányított véradás? Ilyen is van!

Amennyiben van egy beteg ember a közelében, akinek azonnal vagy a közeljövőben szüksége lesz vérkészítményre, akkor megjelölheti egy külön nyilatkozatban, hogy név szerint kinek a részére szeretné a vért adományozni. A Vérellátó Szolgálat teszi a dolgát és felveszi az érintett orvosával a kapcsolatot.

A Magyar Vöröskeresztnél közel 40 ezer önkéntes tevékenykedik, az ő munkájuk nélkül nagyon nehéz lenne összefogni és koordinálni a véradást. Az abszolút sikert jelzi, hogy az elmúlt évben 449 000 véradó jelent meg a különböző eseményeken, hogy vért adjanak. Széleskörű felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy mindenki megértse ennek a küldetésnek a jelentőségét - tette hozzá az elnök.

Véradó bárkiből lehet, ha egészséges és betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves. És még egy fontos kritérium: a jelentkező testsúlyának meg kell haladni az 50 kg-ot. Tavaly 59 ezren gondolták úgy, hogy csatlakoznak ehhez a népes táborhoz, ők állandó vagy egyszeri önkéntes véradókká váltak.

Frissítésre van szükség!

Nagyon fontos a fiatalok tájékoztatása is, hogy megismerjék a véradó mozgalmat. Belőlük lesz a következő generáció szülője. A legtöbb véradó 50 év feletti, nagyon szükséges a vérfrissítés. A donortoborzás fontos állomása a felsőoktatás területe, évente szerveznek véradóversenyt az egyetemek bevonásával, valamint jelen vannak a fesztiválokon is - tudtuk meg Habsburg Györgytől. 2011 utolsó negyedévében 6700 nappali tagozatos egyetemista segített, és több mint 2000 volt az új véradók száma.

Itt adhat vért

A véradáshoz vigye magával a személyi igazolványát, a lakcím és TAJ kártyáját. Külföldi állampolgár esetén útlevél és magyar TAJ kártya szükséges.

Vizsgálat is egyben

Mindig szem előtt kell tartani, hogy a véradás nem mindenkinek tetszik, időt vesz igénybe, vizsgálattal jár, amelytől sokan irtóznak, arra gondolnak, hogy majd ott szembesül a betegségével, a nagy segítségnyújtásból pedig könnyen lelki tragédia lehet. Mások félnek a vérvétel következményétől, pedig semmiféle betegítő hatása nincs. Elsődleges szempont a véradó egészsége.

A mintacsövekbe levett vért minden alkalommal kivizsgálják az Országos Vérellátó Szolgálat valamelyik laboratóriumában, meghatározzák a vércsoportot, minden egyes donor vérmintájából Hepatitisz B vírus antigén, HIV 1-2 vírus, Hepatitisz C vírus, valamint szifiliszt okozó baktérium ellenanyag vizsgálata történik - magyarázza Varga Lajosné, a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének véradószervező koordinátora. Bármelyik felsorolt vírus antigén vagy ellenanyag jelenlétét kimutatja a szűrővizsgálat, ha csak a gyanú is felmerül, a vér minden esetben megsemmisítésre kerül, soha nem kerül transzfúzióra.

Amennyiben a vért először adó donorról az aHBc vizsgálat pozitivitása alapján kiderül, hogy a donor valaha átesett Hepatitisz B vírusfertőzésen, akkor kizárják a véradásból.

Igyunk és együnk előtte!

Nagyon fontos a véradás előtti folyadékbevitel, ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben az erek teltebbek, a véna jobban látható, gyorsabb a vérvétel. Ezért szoktak adni a véradás előtt folyadékot, leginkább teát vagy vizet a jelentkezőnek. Véradásra célszerű étkezést követően menni. Minden esetben megkérdezik a jelentkezőt, hogy mikor evett és mennyit. Ügyeljünk azonban arra, hogy a véradás előtt ne fogyasszunk túl zsíros ételeket, mert a levett vér magas zsírsavtartalma előnytelen lehet a feldolgozás szempontjából.

Néhány hasznos információ

  • A nők évente háromszor, a férfiak évente ötször adhatnak vért.
  • Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie.
  • Maximum 45 percet vesz igénybe a vérvétel, az adatfelvétellel és a laboratóriumi és egyéb kivizsgálással együtt.
  • Az adatnyilvántartás után egy tesztet kell kitölteni, amelyben az egészségügyi állapotunkról kérdezősködnek.
  • A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszer használatos tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért vesznek le (ez egy egységnek felel meg), valamint a vizsgálathoz is levesznek egy kisebb adagot.
  • A vérvétel után fontos a pihenés, illetve az étkezés, megterhelő lehet a szervezet számára a vérveszteség.

Mentsen meg három életet!

Egy véradótól összegyűjtött 450 ± 10% ml teljes vérből vérkészítményeket állítanak elő. Egy centrifugálási eljárással választják szét az egyes vérkomponensekre: a vörösvérsejt koncentrátum 35 napig érvényes transzfúzióra, a trombocita, azaz vérlemezke-koncentrátum 5 napig használható fel, a folyékony plazma-készítmény pedig akár egy évig is tárolható. Egy egység teljes vér tehát 3 beteg életén is segíthet.

A vérkészítmények transzfúziója kapcsán előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek megelőzhetőek további vérkészítmény előállítási technikák alkalmazásával, így lecsökkentik a készítmény maradék plazmafehérje tartalmát és/vagy eltávolítják a speciális szűrők segítségével a fehérvérsejtek nagy részét. Ezt a két eljárást célzottan, a fokozottan veszélyeztetett betegcsoportok kezelésében alkalmazzák.

A vér útja

Hazánk vérkészletének nagyobb része (kb. 70 százaléka) a vérellátókban található, innen szállítják a szükséges helyre, a maradék része a kórházi transzfúziológiai osztályokon és a kórházi depókban található.

Abban az esetben, ha nincs készleten megfelelő milyenségű és mennyiségű készítmény, az állandó véradók kerülnek a képbe, őket értesítik telefonon. A segítő, ha teheti, azonnal vagy néhány órán belül ellátogat a hozzá legközelebb található vérellátó állomásra, a laboratóriumi vizsgálatot követően kerülhet a készítmény a kórházba, ez néhány órán belül megtörténik. Feszített munka és körültekintő szervezés előzi meg a transzfúziót - avat be a részletekbe Varga Lajosné megyei véradószervező koordinátor.

11 tévhit a véradásról

Egyetlen véradással 3 ember életét lehet megmenteni, ráadásul az adott vér teljes vérként, vagy részeire bontva (vörös vértest, plazma, trombocita) adható, attól függően, mire van szüksége a betegnek.Ennek ellenére rengeteg mítosz kering a véradással kapcsolatban. Ezekről rántjuk most le a leplet. 11 tévhit a véradásról

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Cikkajánló