Milyen a jó kórházi gyógyszerész?

Az orvosi gondozásról, az ellátással kapcsolatos elvárásokról, a hatékony módszerekről egyre több tudás gyűlik össze – eközben kevés figyelem fordul a szakszemélyzetre. A kórházi gyógyszerészek szerepéről, munkájuk mibenlétéről és értékeléséről alig esik szó a köznapokban, hangoztatta dr. Umberto Veronesi a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetségének (EAHP) milanói kongresszusán.

„Betegjogi tízparancsolat”

A professzor szerint az orvosnak kell javaslatot tennie rá, hogy – a beteggel való kapcsolatra fókuszálva – mi legyen a kórházi gyógyszerész szerepe a gyógyítás folyamatában. Ehhez segítségképpen egyféle betegjogi tízparancsolatot is megfogalmazott. A beteg legyen (lehessen) beavatott, tájékozott (pontosan tájékoztatott) a folytatott terápia mibenlétéről. Elsősorban is juthasson hozzá a kezeléshez, az új eljárásokhoz. Ugyanakkor legyen módja visszautasítani adott kezelést, ha történetesen úgy döntött, hogy nem akar részesülni benne. Legyen még életében meghozott végakarata, élhessen jogával, hogy enyhítsék testi-lelki fájdalmait, ne kelljen szenvednie.

Csökkenthetőek lennének a tévedések

2010 júniusában az EAHP közgyűlése jóváhagyta, hogy új hozzáállást alakítson ki az egy adagos csomagolású gyógyszerek ügyével kapcsolatban. Nevezetesen azt javasolták, hogy minden egyes csomagon szerepeljen kötelezően a vonalkód. Ez azt a célt szolgálja, hogy sikerüljön megoldani a biztonságos elosztást, a szer kiosztását, az igénylőhöz juttatását mindazokon a helyszíneken, ahol a személyre szabott kezelést a patikában készítik elő, és a gyógyszert onnan viszik a betegágyhoz. Teljes és kétséget kizáró módon tudni kell azonosítani a szert a beadás pillanatáig. A jó gyakorlatnak, a nyomon követésnek ez kulcs-eleme, hangoztatták szakértők.

Azonban nehézség támadhat, ha a gyógyszert több dózisú bliszterbe teszik, mert ezeket a kiosztás során el kell vágni, aminek következtében bizonyos információ egyes adagokról lemaradhat. Ez pedig megnehezíti, sőt veszélyezteti a betegágy melletti ellenőrzést, kontrollt. Az USA-ban már kötelezően előírták, hogy minden egyes adagon legyen rajta az azonosító kódjel. Az FDA azt várja ettől, hogy mintegy félmilliónyi nem várt gyógyszer-mellékhatást lehet így minden évben elkerülni. Előzetes felmérések szerint, ha volna mód a gyógyszerek betegágy melletti szkennelésére, mintegy 50-80%-kal lehetne csökkenteni az adminisztratív tévedéseket.

A kórházi gyógyszerész szerepe a kórházi fertőzéseknél

Gyakran vannak igen nagy kockázatnak kitéve a krónikus fertőzöttek. A krónikus vírusfertőzésekre gondolva (pl. HIV, Hepatitisz C esetén), világosan kell látni a tényt, a gyógyszerelés nem gyógyítja meg a beteget, ezért aztán élete végéig rászorul. Az ilyen hosszú távú terápiák során, többnyire a szedett szer ellen a betegben rezisztencia alakul ki, ezért át kell őt állítani más szerre.

Az ilyen betegek gondozásában sajátos szerepe lehet a kórházi gyógyszerésznek. Rájuk hárul ugyanis a rendelt gyógyszerek összeegyeztetése, „harmonizálása”, meg az is, hogy az ambuláns ellátókat tájékoztassák, ezért a fertőző kórok ellátásánál (is) nagy szakértelmet kell mutatniuk. A kongresszus egyik célja volt bemutatni a különböző krónikus kórházi fertőzések hatását, megtárgyalni lehetséges kezelési módjaikat, a megfelelő gyógyszerelést, megismertetni egy-egy terápia tartamát és költségeit, s mindeközben láttatni a kórházi gyógyszerészek munkáját e területen.

Az EAHP (European Association of Hospital Pharmacists) 1972. március 6-án alakult, tagjainak száma 21 ezer fölé nőtt, és máig egyetlenként képviseli a kórházban dolgozó patikusokat.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)