Gyakrabban járnak magánorvoshoz és patikába az egészségpénztár tagok
megjelent:
Habár az egészségpénztár kártya terhére vásárolt termékek körét a gyógyszerek vezetik, a tagok közül többen, rendszeresen vesznek igénybe magánfinanszírozású egészségügyi ellátást – derült ki a Szinapszis Kft. kutatásából, melyet a cég az OTP Egészségpénztár felkéréséből végzett a pénzintézet tagjai között.
Egészségpénztári tagság = magasabb szintű egészségügyi ellátás
A témához kapcsolódó attitűdök vizsgálata alapján érdemes megjegyezni, hogy az egészségpénztár tagok percepcionálisan is összekapcsolják a tagságot a magasabb szintű egészségügyi ellátással, hiszen háromnegyedük érzi úgy, hogy befizetéseik révén lehetőségük nyílik az emeltebb, minőségi ellátás igénybevételére is.
Havi gyakorisággal mérve a megkérdezett egészségpénztári tagok több mint 40 százaléka szokott igénybe venni költségtérítéses egészségügyi szolgáltatásokat, és jellemzőbb ennek előfordulása a nők, fiatalabbak, felsősokú végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkezők, valamint abudapestiek és községben élők körében.
Hálapénz-fehérítés egészségpénztárral?
A költségtérítéses vizsgálatokat rendszeresen igénybe vevőket leginkább a magasabb szintű ellátás elérhetőségének lehetősége motiválja, de második helyen említik a várólisták elkerülésének előnyét is.
A kutatás rámutatott, hogy a magánszolgáltatókhoz forduló OTP Egészségpénztár tagok közel ötven százaléka véli úgy, szívesebben fizet előre ismert nagyságú összeget egy egészségügyi szolgáltatásért, mint hálapénzt. A megkérdezett tagok 48 százalékát az motiválja a fizetős szolgáltatások igénybevétele során, hogy így kiszámítható, fix összegű a díjszabás.
A középkorú tagokat elsősorban a rugalmasabb rendelés, a várólisták elkerülése ösztönzi a költségtérítéses formák igénybevételére, míg a legfiatalabbakat a magas szintű kiszolgálás. A paraszolvencia „kifehérítése” minden korosztály számára fontos, míg a budapesti lakosok valamivel magasabb arányban emelték ki.
A kártya terhére igénybe vett fizetős egészségügyi szolgáltatások sorát a fogászat vezeti, amelyért - néhány kivételtől eltekintve - már szinte minden tag fizetett számlája terhére. A népszerűségi lista második helyén a szemészet (70%) áll, de sokan vesznek igénybe ilyen módon nőgyógyászati (26%) vagy bőrgyógyászati (24%) vizsgálatokat is.
A felmérésből egyébként kiderül, hogy mindössze az egészségpénztár tagok fele van tisztában azzal, hogy az ügyfelek önállóan is kezdeményezhetik a pénzintézet és orvos közötti szerződéses kapcsolat kialakítását. Ez a lehetőség abban az esetben lehet különösen kedvező az ügyfél számára, ha a pénztártag által preferált orvosnak egyelőre nincs ilyen kapcsolata a kérdéses intézménnyel, viszont a tag a jövőben számlája terhére szeretné kiegyenlíteni az igénybe vett egészségügyi szolgáltatást.
A pénztár tagok gyakrabban járnak magánorvoshoz és patikába
Az OTP Egészségpénztár tagjai körében mért eredmények elemzésének egy másik dimenzióját jelenti, ha azokat általános lakossági eredményekkel vetjük össze. A Szinapszis Kft. 2011-ben hasonló kutatási módszerrel, hasonló demográfiai jellemzőkkel bíró célcsoporton több alkalommal végzett megkérdezéseket, amelyek célja a laikusok havi szintű, egészségügyi költési szokásainak vizsgálata volt. Ezen felmérések alapján az általános lakosság körében átlagosan 15-20 százalék körül alakul a magánorvosi ellátást rendszeresen igénybe vevők aránya, amelyhez viszonyítva az egészségpénztár tagok körében mért (korábbiakban említett) több mint 40 százalék mintegy kétszeres arányt mutat!
A kutatásról |
| A felmérést a Szinapszis Kft. készítette 2012 júniusában, online kérdőíves módszerrel, az OTP Egészségpénztári tagjai körében. A mintaszám 409 fő, a résztvevők átlagos életkora 43 év. A minta nem reprezentatív, régió és településtípus szerinti összetétele vegyes. A kitöltők között a nők aránya valamivel magasabb, iskolázottságukat tekintve pedig főként közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A válaszadók körében egyenlő arányban oszlanak meg a tagok abból a szempontból, hogy befizetéseiket önállóan vagy munkáltatóval közösen finanszírozzák illetve kizárólag a munkáltatótól kapják. |
Jelentős különbség van az ilyen módon kifizetett összeg nagyságában is, amely a pénztártagok körében havonta átlagosan 5.200 forint, míg a teljes lakosságon belül közel 15.000 forint körül alakul. Mindez részben arra is enged következtetni, hogy a kártya terhére az egészségpénztár tagok jellemzően gyakrabban és kisebb összegű szolgáltatásokat vesznek inkább igénybe. (Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy egyéb, nem a kártya terhére történő magánellátást nem vesznek még igénybe a tagok, de az jól látható, hogy inkább az alacsonyabb összegű kifizetések jelennek ilyen módon meg.)
A pénztári tagok egyébként patikában is gyakrabban fordulnak meg, mint az átlag lakosság, hiszen 35 százalékuk havonta többször, további 38 százalékuk havonta egyszer biztosan betér, míg a hasonló korú, átlagos lakosság körében ezek az arányok rendre 12 és 27 százalék. További érdekesség, hogy ez utóbbi célcsoportban a nők és férfiak patikába járási gyakorisága jelentősen eltér (a hölgyek javára), ezzel szemben a pénztártagok esetén kiegyenlített a nemek aránya, a tagsággal rendelkező urak is közel hasonló arányban fordulnak meg a gyógyszertárban, mint hölgytársaik.
Az egészségpénztári tagsággal járó előnyök érzékelését egyébként az is mutatja, hogy az ügyfelek közel 70 százaléka várhatóan akkor is fizetné (önerőből) a hozzájárulást, ha azt munkáltatója megszüntetné.
