Veszélyes üzem a gyógyítás

Felmérések szerint az emberek többsége vagy nem hallott még a betegbiztonság kifejezésről, vagy nem tudja azt meghatározni, pedig igen gyakoriak a betegbiztonságot érintő nemkívánatos események.

A problémakör megvilágítása céljából rendezték meg A gyógyítás veszélyei - Konferencia a betegbiztonságról című rendezvényt 2008. június 5-én Budapesten, amelyen a betegbiztonság elméleti, gyakorlati, illetve jogi kérdéseit elemezték a szakma neves képviselői.

Habár egyelőre nincs egységes európai koncepció a betegbiztonság definícióját illetően, szakirodalmi megfogalmazás szerint a szó egy olyan egészségügyi ellátást jelöl, amely során a beteget betegségéből következő fizikai, pszichés következményeken túl egyéb - az alap- vagy fekvőbeteg ellátásból következő - fizikai és/vagy pszichés károsodás nem érheti.

A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. által laikusok körében végzett, nem reprezentatív, betegbiztonsággal kapcsolatos online felmérésének eredményei szerint ugyanakkor a betegbiztonság fogalma gyakorlatilag ismeretlen a laikusok körében: 10 felnőtt lakosból legfeljebb egy tudja - jól vagy rosszul - a szó jelentését.

A betegbiztonság kifejezés jelentésének értelmezése minden kitöltő esetében egyéni. Jellemző, hogy a lakossági értelmezés szerint a szó - a szakirodalmi jelentéssel szemben - akár olyan biztonsági elemeket is magába foglalhat, mint például a tárgyi eszközök lopástól való védelme, vagy a külföldi betegbiztosítás.

Aktuális probléma

A betegbiztonság szempontjából megfelelő ellátás során a beteg védett az ún. nemkívánatos eseményektől, azaz olyan bántalmaktól, amelyek az egészségügyi ellátás következményeként (az ellátási rendszer hibájából és nem a betegség szövődményeként) jelentkeznek. Elemzések szerint ezzel szemben a magyar fekvőbeteg ellátó intézetekben évente akár 6700 olyan haláleset is előfordulhat, melyhez a nem megfelelő színvonalú ellátás járul hozzá.

A Szinapszis Kft. felmérésének eredményei megerősítették, hogy - noha a betegek nincsenek tisztában a betegbiztonság fogalmával - a nemkívánatos események száma igen magas. A leggyakrabban tapasztalt probléma a betegre fordított elegendő idő hiánya (39 százalék), a megfelelő tájékoztatás (32 százalék) és szakszerű kikérdezés elmaradása (30 százalék), amely eseményekről valószínűleg sokan nem is sejtik, hogy betegbiztonságot érintő (sértő) problémák.

De a sort tovább is folytathatjuk: a válaszadók egynegyede szembesült már azzal, hogy a kezelés során kérését figyelmen kívül hagyták, vagy a hiányos, áttekinthetetlen táblák miatt nehézkesen tudott eligazodni a felkeresett intézményben. A betegek közel egyötödét az elegendő személyzet hiánya miatt érte kellemetlenség, de ugyanekkora azok aránya is, akiknek a megfelelő portaszolgálat hiánya okozott fennakadásokat. Téves diagnózisa a kitöltők 17 százalékának volt, és közel minden tizedik betegnél fordult már elő téves terápia, gyógyszeradagolási probléma, kórházi körülmények között kialakult fertőzés vagy a szükséges vizsgálatnak a vizsgálóeszköz hibás állapota miatt bekövetkező meghiúsulása.

A hiba a rendszerben van

A konferencián felszólalók siettek leszögezni: az egészségügyi ellátó rendszer működésének problémáiért jellemzően nem egy vagy néhány konkrét személy tehető felelőssé, hanem maga a rendszer, amelyből jelenleg hiányzik a betegbiztonság kultúrája.

A hiányosság nem írható a betegek számlájára, hiszen számukra sokszor az sem egyértelmű, mit várhatnak el, nem ismerik az ellátással kapcsolatos jogaikat, és e tekintetben az intézmények is "tanuló szervezetek".

A konferencia résztvevői kiemelték: a szemléletváltás közös feladat és érdek (lenne), vagyis a jelenlegi "hibáztató" hozzáállás helyett a problémák közös megbeszélésére, a megoldási lehetőségek keresésének előtérbe helyezésére, valamint a lakosság széleskörű tájékoztatására lenne szükség.

(Kiss Katalin, Szinapszis Kft.)