Az elvándorlás mellett a szülés és a nyugdíjazás is az okok között
megjelent:
Vegyes a kép. Van, ahol nem akkora probléma az elvándorlás, mert magas minőségű szakkórházról van szó, vagy éppen kisvárosi intézményként versenyképesek abban, hogy helyben vannak. Van, ahol viszont égető szükség lenne több szakorvosra. Általánosan mindenhol keresik a szakápolókat.
Az egy évvel korábbihoz képest 111 fővel kevesebb, összesen 1950 egészségügyi dolgozó igényelt tavaly hatósági bizonyítványt a határon túli munkavállaláshoz. Az orvosok külföldi munkavállalási kedve csökkenni látszik - ez derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal legfrissebb, 2013-as statisztikákat összegző adataiból.
A szakvizsgával rendelkező, 2013-ban igazolást kérő orvos között a legtöbb a belgyógyász (68), az aneszteziológus (56), a sebész (48), a szülész-nőgyógyász (33), és a kardiológus (23). A fogorvosok közül 263-an kértek hatósági igazolást az elmúlt évben. A háziorvosok közül 71-en kértek ilyen dokumentumot. A külföldön munkát kereső egészségügyi dolgozók célországa továbbra is Németország és Anglia, a legtöbben fiatalok, 25-29 évesek.
A DRportal megkérdezett néhány kórházvezetőt, hogy náluk mennyire jellemző probléma az orvos- és ápolóhiány.
A kevesebb mégis több?
Dr. Bélteczki János aneszteziológus, az ózdi Almási Balogh Pál Kórház intenzív osztályának vezető főorvosa, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke a DRportal kérdésére elmondta: létező problémáról van szó, az orvos- és ápolóhiányt maguk a betegek is tapasztalják, mert többet kell várakozniuk egy-egy szakambulancián, növekszik a várólista a kórházakban.
2007 óta minden évben ezer szakorvos megy el az országból. Van ugyan pozitív változás, tavaly százhússzal kevesebb orvos váltotta ki hatósági bizonyítványát, de ez csekély mértékű javulás ahhoz a tényhez, hogy évente még mindig ezren mennek el és alig jönnek vissza. Az elnök hét olyan kollégáról tud, aki tavaly hazatért ugyan, de nem ment vissza közkórházba, mert a magánszférában kapott állást.
A szakvizsgával rendelkező, 2013-ban a külföldi munkavállaláshoz hatósági igazolást kérő orvosok között nagyon sok az aneszteziológus. Az altatóorvosok a magyar bérek tízszeresét is megkapják külföldön, ezzel nem lehet versenyezni itthon. Az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban tavaly ősszel a hat altatóorvosból négyen mondtak fel. Dr. Bélteczki János, az intenzív osztályt vezető főorvosa az egyik kollégájával együtt három hónapig havi 12 ügyeletet vállalt.
Ki lesz helyettük?
Problémát jelent az is, hogy a legtöbb intézményben nagyobb részt nyugdíjas korú orvosok látják el a feladatokat. Nálunk a szakrendelésen például zömével 60 év felettiek dolgoznak, ha az egyik megbetegszik, torlódás alakul ki a rendelőben. Ezek a kollégák néhány éven belül már nem fognak dolgozni, kivel pótoljuk az üresedést - kérdezi dr. Bélteczki János. Emellett a szakápolók hiánya is problémát jelent, nagyon sok olyan szakdolgozó van, aki elérte a 40 éves szolgálati időt és elment nyugdíjba, nem beszélve az Angliába vagy Németországba költöző fiatal ápolókról. Elvándorlásuk aggodalmakra adhat okot, ugyanis ők adják az egészségügyi ellátás gerincét.
Budapest élen jár |
| A GYEMSZI honlapján általában minden álláspályázatnak meg kell jelennie, városra bontva lehet keresni kórházi szakorvosi és asszisztensi állásokat. Leginkább háziorvosi praxis hirdetések várják az orvosokat a MOK honlapján. Ápolókat leginkább Budapesten keresnek, például a Bajcsy Zsilinszky Kórházban felnőtt szakápolót várnak a sürgősségi osztályra, a belgyógyászatra és az urológiára. Itt hiány van szakorvosból is. A Szent János Kórházból sebész szakorvos-jelölt és pszichológus hiányzik. |
„Jelentős dolgozói elvándorlásról nem beszélhetünk”
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ betegellátó szervezeti egységeiben az előző évekhez hasonló mértékű a dolgozók fluktuációja. Jelentős dolgozói elvándorlásról nem beszélhetünk. Az orvosi munkakörökben minimális, a szakdolgozók esetében nagyobb számú az intézmény elhagyása, de az ő körükben is elsősorban a nyugdíjba vonulás a kilépés oka.
2013-ban 156-an léptek ki a rendszerből, és ugyanennyien léptek be. Továbbra is hiányszakma - évtizedek óta - a patológus, égéssebész, mellkas sebész, gyereksebész, infektológus orvos, az aneszteziológiai szakasszisztens, intenzív szakápoló, illetve a műtéti szakasszisztens szakma. Külön intézkedés véleményünk szerint nem szükséges, mert mi magunk képezzük a szakembereket mind a szakorvos, mind a szakápoló/szakasszisztens munkakörökben – tájékoztatta portálunkat a DE KK.
A szülési szabadság idejére keresik az új kollégát
A debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet esetében nem jellemző az orvos- és ápolóhiány - tájékoztatta portálunkat az intézmény sajtóosztálya. Megnéztük: a honlapjukon egy fő területi védőnőt keresnek teljes munkaidőben, amíg a kolléga szülési szabadságon van.
Szentendre és Törökbálint: van, ahol ápolókból van kevesebb
Dr. Pázmány Annamária, a Szentendre Város Egészségügyi Intézményei főigazgatója kérdésünkre azt mondta: „az intézményünkben nincs ápolóhiány, szerencsére sok, jól képzett szakember lakik a városban és vonzáskörzetében, akik örülnek, ha nem kell Budapestre járniuk. Nemrég kerestünk egy kontrollinges munkatársat, és 2 hét alatt találtunk is, az új kolléga az Onkológiai Intézetben dolgozott eddig, de itt lakik és örült, hogy közelebb dolgozhat. Orvoshiány sincs, egy allergológus elment tőlünk Angliába dolgozni, de ő már évek óta kijár. Egy kardiológus van most külföldön, de csak átmenetileg, helyette pedig érkezett egy másik szakember. Hiány egyedül ortopéd ambuláns rendelést végző orvosból van, ezért a nyugdíjas orvosunk maradt, ő megkapta erre az engedélyt.”
A szentendrei egészségügyi intézményben az Európai Unió támogatásával, a minőségi humánerőforrás-fejlesztés keretében öt szakdolgozó szakmai továbbképzését, illetve egy új dolgozó foglalkoztatását segítik elő az intézmény hatékony működése és a betegek magasabb színvonalú ellátása érdekében. A 2015. június 30-ig tartó pályázat keretében öt szakmai területen (diabetológiai, illetve felnőtt intenzív szakápoló, kardiológiai és angiológiai szakápoló, klinikai neurofiziológiai szakasszisztens, sürgősségi szakápoló) egyéves szakmai továbbképzésen vesznek részt az érintett kollégák, valamint a nemrégen felvett, kontrolling feladatot ellátó munkatárs bérét is két évig a pályázat fedezi.
Dr. Antal Gabriella, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója a DRportálnak elmondta: ez egy magas szakmai szintű szakkórház, ahol az átlagosnál magasabbak voltak eddig a jövedelmek, bár mára ez mérséklődött a központi béremelés miatt. Talán részben azért sem mentek el az orvosaink, mert jó színvonalúak a műszerek, a munkakörülmények, illetve az orvosok nagy részének jelentős jövedelme származik a klinikai vizsgálatokból. Bízom benne, hogy ebben nem is lesz változás. Az orvosi létszámban tehát egyáltalán nincs nálunk hiány, viszont az ápolóiban már erősen érezhető – mondja a főigazgató. Az elmúlt időszakban összesen 8 ápoló távozott zömmel családi okok miatt. Közülük legalább 3 fő visszapótlása feltétlenül szükséges lenne, de egyre kevesebb a jelentkező. Képző intézményeknél érdeklődünk, pályakezdő fiatalokat próbálunk rávenni a munkavállalásra, jó körülményeket, elhelyezést, egyéb juttatásokat biztosítunk számukra.
A kórház honlapján két hirdetést találtunk, az egyikben ápolót, a másikban laborasszisztenst keresnek.
Somogyban más a helyzet
Több tucat egészségügyi állás betöltetlen Somogy megyében is. A megyei kórházvezetők szerint bizonyos területekre, így az onkológiára és a pszichológiára igen nehéz megfelelő szakembert találni. Egyelőre szervezési nehézségeket okoz az ápolóhiány az érintett helyeken. Külföldön az ápolók az itthoni fizetés ötszörösét is megkereshetik.
(DRportal)
