Milliókat menthetne meg a vérből való rákszűrés

MTA
megjelent:

Óriási előrelépést hozna a rák diagnosztikájában, kezelésében és szűrésében, ha megbízhatóan ki lehetne mutatni a fejlődő daganatból a vérbe kerülő anyagokat. Számos laboratóriumban dolgoznak olyan vértesztek előállításán, amellyel igen korai, még kezelhető formájában lehetne felfedezni a betegséget. Az mta.hu összeállítása.

Tumormarkerek

A tumormarkerek olyan anyagok, amelyek a rosszindulatú daganatokkal összefüggésben keletkezhetnek. Ezek az anyagok vagy magukból a tumorsejtekből származnak, vagy a test tumorra adott reakciója során keletkeznek a szervezetben. Tumormarkerek (rákjelzők)

A rákellenes kezelések sikere nagyban függ attól, mennyire korán sikerül felismerni a daganatot. Csakhogy a test belsejének rejtekében növekvő szövetszaporulat gyakran semmiféle nyilvánvaló tünetet nem produkál. Amíg el nem éri azt a méretet, amely mellett már a környező szöveteket, szerveket elnyomva fájdalmat, funkciózavart vagy egyéb panaszokat okoz, felismerésére valamilyen más okból elvégzett vizsgálat „melléktermékeként”, illetve szűrővizsgálat révén kerülhet sor. Mire magának a daganatnak a tünetei orvoshoz viszik a beteget, a rákos sejtek már valószínűleg számos genetikai változatot hoztak létre, ami megnehezíti a megfelelő terápia kiválasztását.

Így aztán akár a daganatos betegség első jelentkezéséről, akár egy korábbi tumor kiújulásáról van szó, létfontosságú a mielőbbi felismerés és a daganat genetikai jellemzőinek felderítése. De hogyan azonosítsunk egy daganatot, amely még semmilyen érzékelhető jelét nem adja a létezésének? És hogyan vegyünk a genetikai elemzéshez mintát egy daganatból, amelyről azt sem tudjuk, létezik, nemhogy a helyét ismernénk?

Ráksejtek DNS-e a vérben

Bert Vogelstein, a Johns Hopkins Egyetem tumorgenetikai és rákgyógyászati központjának (Ludwig Center for Cancer Genetics and Therapeutics, ) igazgatója világszerte sok más kutatóval együtt úgy gondolja, hogy a fenti kérdésekre adott válasz a vérben rejtőzik.

A daganatokat ugyanis nemcsak fokozott osztódás, hanem a normálisnál magasabb sejtpusztulási ráta is jellemzi, és a széteső tumorsejtekből kiszabaduló DNS bekerül a vérkeringésbe.

Ez a keringő tumor-DNS (cirkuláló tumor-DNS vagy ctDNS) nemcsak a rejtett daganat létéről, de genetikai jellemzőiről is árulkodik.

5 különböző ráktípus diagnosztizálható az új típusú vérvizsgálattal

Egy új vérvizsgálattal, melyet brit kutatók fejlesztettek ki, kimutatható a vastagbél-, emlő-, tüdő-, gyomor- és méhtestrák is, anélkül, hogy invazív biopsziára kerülne sor, így világszerte sok millió ember életét tudnák megmenteni. 5 különböző ráktípus diagnosztizálható az új típusú vérvizsgálattal

Vogelstein laboratóriuma csak egy az egyre sokasodó kutatóhelyek közül, amelyek a rák jelentkezésének vagy kiújulásának felismerését, illetve a ráksejtek folytonos változásának nyomon követését lehetővé tévő vérteszt kidolgozásán munkálkodnak. A vér könnyen és viszonylag fájdalommentesen hozzáférhető, tehát a vérminta mint „folyékony biopszia” ideális helyettesítője lehetne a daganatból szúrás vagy műtét útján kinyert hagyományos szövetmintának. Ráadásul a daganat a vérben már jóval azelőtt nyomot hagy, hogy bármely egyéb módszerrel kimutatható lenne.

Tüdőrák kezelése vérvizsgálat alapján

A tumorból származó DNS többet is elárulhat a daganatról annak puszta létezésénél és méreténél: mivel a tumorra jellemző mutációk is kiolvashatók belőle, ezek alapján megjósolható lehet, hogy a daganat várhatóan válaszolni fog-e egy adott gyógyszeres kezelésre. Az EU központi gyógyszerhatósága, az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ben engedélyezett egy szűrővizsgálatot, amely a tüdőrákos betegek véréből határozza meg a daganat válaszkészségét a gefitinib nevű szerre. A gefitinib csak azokra a daganatsejtekre hat, amelyek egy bizonyos mutációt hordoznak, így a vérből kimutatott mutáns DNS indikációt jelent a gyógyszer alkalmazására. Ez azért is jelent fontos előrelépést, mert a tüdőtumorokból nem könnyű szövetmintához jutni: a szúrás nemcsak fájdalmas, de olykor eredménytelen is lehet, ha a kinyert szövetdarab nem tartalmaz elegendő tumorsejtet a diagnosztikus értékeléshez.

Előbb lehet észlelni a gyógyszer-rezisztenciát

Ugyanilyen lényeges, hogy a vérbe kiszabaduló tumor-DNS segítségével követhetővé válik a daganat genetikai jellemzőinek változása a kezelés hatására. Minél jobb – értsd: a tumorsejtek minél nagyobb hányadát elpusztító – gyógyszerekkel rendelkezünk, annál erősebb szelekciós előnyt élveznek azok az alpopulációk, amelyek képesek kitérni a csapás elől. A kezelés nyomán ezért a daganatsejtek újabb és újabb, a gyógyszernek egyre inkább ellenálló genetikai változatokat hoznak létre. Ha a vér ctDNS-frakciójában új, rezisztenciára valló mutációk jelennek meg, az jelzés lehet a fennálló kezelés intenzitásának módosítására, egyúttal a mutációk elemzése segíthet a következő kezelés kiválasztásában.

Emberéletek millióit menthetné meg

Bár ezek a kezdeti eredmények a maguk nemében kétségkívül lenyűgözőek, a területen dolgozók érzik, hogy egyelőre csak a könnyen leszakítható gyümölcsöt szüretelik.
A valódi kihívást ugyanis nem a már daganattal diagnosztizált és kezelés alatt álló betegek megfigyelése, hanem a klinikailag tünetmentes népesség szűrése jelenti.

Mivel még a jómódú országokban is a rákos megbetegedések csaknem fele (az angol Cancer Research UK 2014-es adatai szerint az esetek 46 százaléka) kései, előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, egy korai diagnózist lehetővé tévő vérvizsgálat emberéletek millióit menthetné meg.

További részletes információk és szakértői kommentár az MTA honlapján

(MTA)

Cikkajánló