Az élet első influenzája meghatározza, hogyan reagálunk később a vírusra
megjelent:
Az influenzával való első találkozás meghatározza, hogy a későbbiekben miként reagál az ember szervezete a vírusra - állapították meg amerikai kutatók.
A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg - írta a BBC News.
| Az influenza megelőzhető! |
| Saját magunk is tehetünk a nátha és az influenza elkerülése érdekében. Minél egészségesebb az immunrendszer, annál könnyebben kivédheti a kórokozók támadásait, ezért a megelőzés kulcsa az immunrendszer erősítése. A nátha és az influenza hatékony megelőzése |
A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.
A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.
Amikor az ember immunrendszere először találkozik egy influenzavírussal, az ellenanyagot, antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéből - nyalókaszerűen - kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.
A Michael Worobey vezette kutatócsoport "kék és narancssárga nyalókákat" különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a "kék nyalókás" influenzavírusoknak - H1 vagy H2 - voltak kitéve gyerekkorukban. Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik "kék nyalókás" influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a "narancsságra" H7N9 típusú influenzába.
Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek és így a "narancssárga nyalókás" influenzavírusnak - H3 - voltak kitéve.
A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75 százalékos védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával és 80 százalékos védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéjű vírusoknak voltak kitéve.
Worobey szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. "Azokkal a fiatal felnőttekkel a H1-es típus végzett és az évtizedekkel később elemzett vérminták szerint elég nagy a valószínűsége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak elsőként gyermekkorukban vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben" - magyarázta a szakember.
(MTI)
