Közgyógyellátás jogosultság: mikor, kinek, hogyan?

A közgyógyellátás a szociálisan rászorulók részére jelent segítséget, az egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás formájában.

Milyen költségekre terjed ki a közgyógyellátás?

A közgyógyellátás az olyan egészségügyi termékek és orvosi, rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére terjed ki, amik szerepelnek a tb-támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök vagy ellátások listáján, és a rászoruló diagnosztizált betegségeinek kezeléséhez, rehabilitációjához kapcsolódik. A hozzájárulás mértéke korlátozott:

• a gyógyszer költségeihez - az egy évre megállapított gyógyszerkeret erejéig,
• a gyógyászati segédeszközök vásárlásához - a tb-támogatás alapjául szolgáló ár erejéig,
• rehabilitációs célú fürdőgyógyászati ellátások költségei - ugyancsak a megállapított ár erejéig

kaphatnak támogatást az érintettek. Nem terjed ki tehát például étrend-kiegészítők vásárlására, vagy esztétikai beavatkozások elvégzésére.

A közgyógyellátott gyógyszerkerete egyéni keretből és az eseti keretből áll. A rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását az egyéni gyógyszerkeret adja, az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását pedig az eseti keret biztosítja. A gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, az adott évben kérelmezett új közgyógyellátási igazolványok vonatkozásában. 2025-ben, cikkünk megjelenésekor a havi rendszeres gyógyszerkeret 12 ezer forint, az eseti keret éves összege 6 ezer forint.

Milyen alapon jár közgyógyellátás?

Alanyi jogon, más rászorultsági feltételek vizsgálata nélkül kaphat közgyógyellátást többek között:

• az átmeneti gondozásban részesülő és a nevelésbe vett kiskorú,
• rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott,
• a rokkantsági ellátásra való jogosultság komplex minősítése alapján D (csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló), vagy E (egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes) besorolást kaptak,
• akik öregségi nyugdíjuk előtt voltak jogosultak rokkantsági ellátásra,
• a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
• valamint az, aki, illetve aki után szülője/eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.

A részletes feltételekről az 1993. évi III., a szociális ellátásokról szóló törvény 50. szakasza rendelkezik.

Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának a térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százalékát, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105, egyedül élők esetén 150 százalékát. A támogatás nem függ az egészségügyi kiadást okozó betegség besorolásától, súlyossági fokától.

Települési támogatás keretében a fentieken kívül azok a szociálisan rászorulók jogosultak a közgyógyellátásra, akik az adott települési önkormányzat rendeletben meghatározott feltételeinek megfelelnek.

Ügyintézés: háziorvos, járási hivatal

A közgyógyellátási kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani az adott formanyomtatványon. A kérelem benyújtásához szükséges csatolni a jogcímet igazoló dokumentumokat is, így első lépésként ezeket kell beszerezni.

• Fel kell keresni a háziorvost, aki igazolja a havi rendszeres gyógyító ellátásokat. A háziorvosi igazolást - a beteg szignóját követően - zárt borítékban a kérelmező nevének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének (TAJ-számának) feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon fel kell tüntetni a háziorvos nevét és bélyegzőszámát is. Nem kell beadni háziorvos igazolását, ha a kérelmező nem tart igényt az egyéni gyógyszerkeret megállapítására.
• Alanyi jogcím esetén igazolni kell a szükséges feltételek fennállását (a szociális ellátások, rokkantsági és rehabilitációs minősítés).
• Normatív és méltányossági gyógyszertámogatási jogcím esetén csatolni kell a jövedelemigazolást.

A kérelem és az igazolások alapján a kormányhivatalokban döntenek a közgyógyellátásra való jogosultságról, a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról, illetve a jogosult gyógyszerkeretről, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét. A jogosultságot alanyi jogcím esetén két évre, egyéb esetben egy évre állapítják meg. A döntés ellen fellebbezési lehetőség nincs.

Lehetőség van elektronikus úton elindítani a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmét a magyarorszag.hu internetes oldalon.

A közgyógyellátási igazolvány felhasználása

A plasztik kártya formátumú hatósági igazolvánnyal a közgyógyellátásra való jogosultság igazolható, és azt az ellátást rendelő orvosnak be kell mutatni.

A közgyógyellátási igazolvány birtokában a közgyógyellátott személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. A gyógyászati segédeszköz, illetve a gyógyászati (például gyógyfürdő) ellátás igénybevétele esetén kérni fogják a közgyógyellátási igazolványt.

A patikában nem szükséges bemutatni a közgyógyellátási igazolványt, ugyanis leellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a nyilvántartásban. A NEAK hatósági nyilvántartást vezet a közgyógyellátás jogosultságáról és a gyógyszerkeretről. A nyilvántartás tartalmazza a jogosult azonosító adatait, a megállapított betegség BNO-kódját, a közgyógyellátás jogcímét, a már igénybe vett gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket, valamint az adott negyedévben még rendelkezésre álló gyógyszerkeretet.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Tóth András, újságíró