Az ápolók ott vannak életünk kezdetén és az elmúlás pillanatában

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Közel négyezer ápoló hiányzik az egészségügyi intézményekből, a teljes létszám mintegy 100 ezer fő. Fontos az ápolók munkájának elismerése anyagilag is, hiszen ha tíz százalékkal emelkedne a képzett ápolók száma, hét százalékkal csökkenne a halálozási ráta.

Kossuth Zsuzsanna főápolónő születésének napja, február 19-e a Magyar Ápolók Napja. A Magyar Ápolási Egyesület a 200. évforduló alkalmából meghirdette a Kossuth Zsuzsanna Emlékévet, amelynek fontos célja a főápolónő emléke, és az általa létrehozott hivatás mind jobb megismerése. A rendezvénysorozat kiemelt eseménye a Magyar Ápolók Napja, ahol hagyományosan átadják a miniszteri kitüntetéseket, valamint a Kossuth Zsuzsanna-díjat.

Mellettünk vannak, mégsem figyelük rájuk eléggé

Az ápolók ott vannak életünk kezdetén és az elmúlás pillanatában is. Munkájukat sokszor nehéz körülmények között, anyagilag sem kellően megbecsülve végzik, mégis ebből az általuk segített betegek keveset érzékelnek, fontos tevékenységüket természetesnek veszi a társadalom.

Kossuth Zsuzsanna megelőzte saját korát

Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején a harctéri sebesültek ápolására újonnan létrehozott Országos Főápolónői Hivatal vezetőjeként fejlesztette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásként ismerünk.

1849 áprilisában a tábori kórházak főápolónője szervező munkájának eredményeként három hónap alatt hetvenkét tábori kórházat létesített és biztosította, hogy önkéntes adományokból önként jelentkezők végezzék a sebesültek és betegek ápolását, ellátását.

Kossuth Lajos húga a magyar egészségügyi ellátásban és a sebesültek ápolásában olyan maradandó cselekedetet valósított meg, amellyel jóval megelőzte saját korát.

"Különleges szakmát választottak azok, akik a betegek gyógyítására szánják életüket. Ez nagy beleérző képességet, empátiát és egy életen át tartó tanulást igényel. Ha valaki mindezt évtizedeken keresztül teszi, ráadásul egyetlen munkahelyen, az még inkább elismerésre méltó" - hangsúlyozta Gál Mária, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának ápolási igazgatója a legkiválóbb klinikai dolgozók tavaly év végi díjátadóján.

Létszámhiány, és az abból fakadó problémák

Emlékezünk, ünnepelünk, de nem szabad elfeledni a problémákat sem, hiszen közel négyezer ápolóra lenne szükség a hazai egészségügyi intézményekben. "A hiány nagy területi eltéréseket mutat, Észak-Alföldön minden negyedik ápoló hiányzik, itt a legkritikusabb a helyzet, míg Közép-Magyarországon 12 százalékos a létszámhiány" - vázolta a helyzetet Mészáros Magdolna, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja. Amennyiben az ápolószemélyzet minden tagjára eggyel több beteg jut, a betegek halálozási aránya 7 százalékkal emelkedik, ha 10 százalékkal nő a képzett ápolók száma, 7 százalékkal csökken a halálozási ráta. Egyes kutatások szerint a kórházi fertőzések száma 50-70 százalékkal is csökkenhet a megfelelő számú ápolószemélyzet esetén - írja a Napi.hu.

A szakdolgozói pálya akkor lenne vonzó a fiatalok, illetve például a munkanélküliek számára, ha kiszámítható szakmai előmenetelt és a nemzetgazdasági, de legalább a közszféra átlagát elérő illetménnyel számolhatna egy pályakezdő diplomás szakdolgozó - nyilatkozta tavaly Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke.

Amennyiben itthon nem kapják meg a szakdolgozók a megfelelő bért, az anyagi és erkölcsi elismerést, elhagyják az országot. Évről-évre közel ötszáz szakdolgozó dönt úgy, hogy külföldre megy szerencsét próbálni, 2015-ben 491 ápoló kért hatósági bizonyítványt, hogy Nagy-Britanniába vagy Németországba menjen dolgozni.

Sürgős intézkedésekre van szükség az ápolók elégedettségének javítása, az ápolók új generációjának vonzása, valamint az ápolói munkaerő megtartása érdekében. Ezek az intézkedések kiterjednek az ápolói képzésbe történő befektetésre, valamint a munkakörnyezet fejlesztésére is - olvasható a 12 európai országra kiterjedő Regisztrált Ápolók Előrejelzése kutatásában. A munkakörnyezetbe való befektetés viszonylag alacsony költséggel jár, ugyanakkor a jobb munkakörülmények jelentősen hozzájárulnak a munkahelyi elégedettség növekedéséhez, a fluktuáció csökkentéséhez és az új ápolók vonzásához.

Ki lehet ápoló?

Az európai Uniós direktívák szerint ma az lehet regisztrált ápoló, aki 4600 órás képzés keretén belül 50-50 százalék elméleti és gyakorlati arányban a tananyagot elsajátítja, és erről vizsgát tesz. Elvégezhet egy nő és egy férfi szakiskolai képzést, OKJ-képzést, valamint beiratkozhat egyetemre, ahol akár mesterfokozatot is szerezhet a leendő ápoló.

Homonyik Józsefné, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály szülésznője a gimnáziumi tanulmányai után jelentkezett a Kenézy kórházba, ahol elvégezte az ápoló asszisztens képzést. "A két éves gyakorlat alatt több osztályon is voltam, így a szülészeten is. Ez a terület tetszett meg, már akkor tudtam, hogy nehéz, de szép hivatás lesz. Itt maradtam és továbbtanultam szülésznőnek" - mesélte a szakápoló. "Szülésznői feladatokat látunk el a szülőszobán, levezetjük a szülést is, együttműködve az orvossal. Van, amikor éppen az orvos segít nekünk. Osztályon, így a nőgyógyászaton ápolói feladatok vannak. Általában egy-két évig dolgozunk egy adott osztályon, majd a szülészetre kerülünk. Mindenki, mindenhol dolgozik."

Tovább Ápolás és betegellátás szak

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Forrás: Magyar Ápolási Egyesület

Cikkajánló