A mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének lehetőségeiről
Az önrendelkező élet alapvető eleme, hogy a mozgássérült emberek szabadon eldönthessék: hol, kivel és hogyan akarnak élni, önálló életükhöz pedig milyen közösségi szolgáltatást, támogatást szeretnének igénybe venni.
Ezzel szorosan összefügg az épített környezet, a közlekedés akadálymentessége, a közszolgáltatásokhoz – egészségügy, oktatás, speciális támogató szolgáltatások – való hozzáférés, a foglalkoztatás és a támogató technológiák kérdésköre.
Egyenlő hozzáférés és egyenlő választási lehetőségek! |
Tíz évvel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) ratifikálása után a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége szándéka volt megvizsgálni, Magyarország hol tart az önrendelkező élet feltételeinek megteremtésében, és milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy az Egyezményben vállalt állami kötelezettségek teljesülhessenek. Hazánk az Egyezmény aláírásával vállalta, hogy minden szükséges intézkedést megtesz az önrendelkező élet feltételeinek biztosítása érdekében. Mindezt az egyezményt meghatározó emberi jogi szemléletben, amely azt mondja: a fogyatékossággal élő emberekre nem a különböző támogatások címzettjeiként kell tekinteni, hanem úgy, mint jogalanyokra, akik számára egyenlő hozzáférést és egyenlő választási lehetőségeket kell biztosítani. |
Bár az elmúlt évtizedekben sok területen történt előrelépés, az érintettek személyes tapasztalatai azt mutatják, a lemaradásunk még mindig számottevő, a legtöbb mozgáskorlátozott ember számára mindennapos tapasztalat, hogy önrendelkezési jogával nem tud élni.
MEGÉLT TAPASZTALATOK
Közlekedés
Akadálymentes közlekedés nélkül nincs önrendelkező élet. Különösen hátrányos helyzetben vannak a kisebb településeken élők, ahol sok esetben teljesen hiányzik az akadálymentes közösségi közlekedés, de az is nehézségekbe ütközik, aki súlyosan mozgássérült emberként autót szeretne vezetni. A közlekedés akadályozottsága számos egyéb jog sérelmét idézi elő, hisz ellehetetlenül, megnehezül például a munkábajárás, az egészségügyi ellátás igénybevétele és az oktatási intézmény megközelítése.
Egészségügy
Az egészségügyben a mozgássérült emberek kiszolgáltatottnak érzik magukat. Az akadálymentesség hiánya miatt nem tudnak részt venni a szürővizsgálatokon, ellátás nélkül maradnak, vagy jelentős anyagi ráfordítással, magánrendelőkben jutnak csak hozzá az egyébként mások számára ingyenesen elérhető egészségügyi ellátásokhoz. A betegszállítók nem szállítják el a beteggel együtt az elektromos kerekesszéket, a kórházak területére pedig sok esetben a parkolási igazolvány felmutatása ellenére sem engedik behajtani őket.
Rehabilitáció
Mire számíthatnak a felülvizsgálaton? |
Az új komplex minősítő felülvizsgálatokat 2013 végéig kell elvégezni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fővárosi és megyei kirendeltségén. A 2012. január 1-jétől bevezetett rendszerben az egészségi állapot mértékét és nem a munkaképesség-csökkenést vagy az egészségkárosodás mértékét vizsgálják. Csak azok jogosultak ellátásra, akiknek az egészségi állapota 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű. |
A mozgáskorlátozott emberek rehabilitációja az egészségügyi ellátórendszerhez kötött, nincs közösségi vagy lakóhelyhez közeli rehabilitáció. A rehabilitáció különböző színterei (egészségügy, oktatás, továbbképzés, foglalkoztatás, társadalmi környezet, szabadidő) nincsenek összekapcsolva, a mozgáskorlátozott emberek a „magukra hagyatottság“ érzését élik meg. Felnőttkorban nem biztosított a sérülésspecifikus rehabilitáció, ami az érintett személyek önellátó-képességének megőrzése és fejlesztése szempontjából szükséges lenne.
Oktatás
Nemcsak az inkluzív oktatás hiányzik, de az integrált körülmények között történő tanulás lehetősége is jelentősen korlátozott a mozgássérült, kerekesszéket használó gyermekek számára, így többségük most is szegregált körülmények között tanul. A társadalom még mindig „a normálistól eltérő tanulókként“ tekint rájuk, akiknek különleges vagy extra szükségleteik vannak. Holott az Egyezmény kimondja: az inkluzív oktatás keretei között minden szükséglet emberi és „normális”, az e szükségletekre adandó megoldásoknak kell különlegesnek lenniük. Ezt a szemléletet a hatályos magyar szabályozás nem teszi magáévá, hiszen sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókról beszél.
Foglalkoztatás
A munka világa szorosan összekapcsolódik az önrendelkező élettel, a mozgáskorlátozott személyek megélt tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen a területen is jelentős állami beavatkozásra van szükség. A munkalehetőségekhez csak igen korlátozott mértékben férnek hozzá, és hiányoznak az átképzési lehetőségek is.
Lakókörnyezet
Mit takar a konduktív nevelés? |
A konduktív nevelés a neurorehabilitáció pedagógiai módszere, és ebben rejlik a zseniális módszer kettőssége és eredetisége. Miközben az értelmi- és mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő gyermekek kezeléséről beszélünk, ami általában orvosi (Katona Ferenc módszere) és gyógytornászi (Dévény Anna-módszer) kompetencia, a konduktív nevelés módszertana elsősorban gyógypedagógiai kompetencia. |
A közvetlen lakókörnyezet akadálymentességének szintén kardinális szerepe van az önálló életben. Ide tartoznak a boltok, posták, gyógyszertárak, a fodrász és más olyan helyiségek, amelyek minden ember előtt nyitva állnak. Ezen a téren azonban számos pozitív tapasztalatot is megosztottak a munkacsoport tagjai.
Aláírás
Vannak, akik sérültségük miatt önállóan nem tudnak aláírni, ezért névpecsétet használnak az aláíráshoz. Ez az önrendelkező élet nagyon fontos területe, ugyanakkor egyes tapasztalatok szerint a hivatalok, szolgáltatók nem fogadják el hiteles aláírásként. Volt olyan eset, amikor a verbális kommunikációjában akadályozott mozgáskorlátozott személyt, aki fizikai akadályozottsága miatt nem tudott önállóan aláírni, gondnokság alá helyezték.
Lakhatás
Vak beteg az orvosnál |
Az orvosok többsége nincs felkészülve a vak beteg érkezésére, nem tudják, hogyan kezeljék a helyzetet. Ez nem feltétlenül az egészségügyben dolgozók hibája, de sokat tanulhatnának. Fontos a kommunikáció, az empátia, az apró praktikák tárháza. Ezeket el lehet sajátítani egy nap alatt egy, a szövetség által szervezet tréningen. |
A mozgássérült emberek jelentős része nem választhatja meg szabadon, másokkal azonos módon, hogy hol, kivel és milyen módon kíván élni.
Sokan kényszerülnek nagyobb létszámú bentlakásos intézményekbe, ahol sérül az emberi méltóságuk, az önrendelkezéshez való joguk. Nem dönthetnek szabadon a hétköznapok legapróbb kérdéseiben sem, nincs privátszférájuk, teljes mértékben ki vannak szolgáltatva az intézményi létnek. 2011-ben 12500 mozgássérült ember lakott ilyen intézményben.
Az akadálymentes albérletek száma elenyésző, ezeket a mozgássérült emberek a munkaerőpiacon tapasztalt hátrányos megkülönböztetés miatt nem is tudják megfizetni. Hasonlóak, vagy még rosszabbak a tapasztalatok az akadálymentes önkormányzati bérlakásokat érintően. Ez alól példás kivételt képez Győr városa, ahol a Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületével történő együttműködés keretében eddig mintegy 30 akadálymentes bérlakást adtak át mozgáskorlátozott, többségében fiatalon önálló életet kezdő embernek.
Saját lakásban önrendelkező életet élni egyedül, családdal, vagy másokkal sok mozgáskorlátozott személy számára még mindig csak álom. Akiknek ez megadatik, pozitív tapasztalatokról számolnak be.
Az önrendelkező élet teljessége a megfelelő lakhatási forma mellett magába foglalja a közösségi alapú rehabilitáció elemeit is, különös tekintettel a közösségi alapú szolgáltatások (közszolgáltatások) és a támogató technológiák hozzáférhetőségére. A közösségi alapú szolgáltatások körébe tartoznak az olyan, mindenki számára hozzáférhető szolgáltatások, mint pl. oktatás, egészségügy, és a fogyatékos emberek számára nyújtott speciális szolgáltatások is, mint pl. a támogató szolgáltatás. Utóbbi feladata, hogy az otthonukban élő, súlyosan fogyatékos embereket segítse az önálló életvitelben szállítással, személyi segítéssel, kisebb házi teendők elvégzésével. A támogató szolgálatok azonban alulfinanszírozottak, szűkösek a kapacitásaik, csak hétköznapokon, munkaidőben tudnak segítséget nyújtani, este és hétvégén jellemzően nem.
Az önrendelkező élet nélkülözhetetlen feltétele a döntés szabadsága, amely összefügg a társadalom attitűdjével. A megélt tapasztalatok azt mutatják, hogy a család, a szülők túlféltő, túlóvó magatartása is lehet akadálya az önálló élet kialakításának. A CRPD ratifikációjával Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy – a családokat is érintő – társadalmi tudatformálással elősegíti a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának tiszteletét, e téren szintén van még tennivaló.
Támogató technológiák (gyógyászati segédeszközök)
Mozgáskorlátozott igazolvány |
A mozgáskorlátozott igazolvány kiállításához szükséges orvosi szakvélemény kiállításnak részletes feltételeit, a 164/1995. Korm. rendelet tartalmazza. Az alábbi esetekben a szakvélemény kiállítására a háziorvos, házi gyermekorvos, ezek hiányában a lakóhely szerint területileg illetékes háziorvos, házi gyermekorvos jogosult. |
A támogató technológiák köre jóval szélesebb a gyógyászati segédeszközök körénél, magába foglalja mindazokat a technológiákat, berendezéseket, eszközöket, szolgáltatásokat, folyamatokat és környezetátalakítási módszereket, amelyek célja, hogy a fogyatékossággal élő, idős emberek számára felszámolják a társadalmi, az infrastrukturális és az egyéb akadályokat a függetlenség, a teljes társadalmi részvétel, az egyes tevékenységek biztonságos és könnyű elvégzése érdekében.
Az emberi jogi modell helyett Magyarországon – ahogy azt a gyógyászati segédeszköz elnevezés is tükrözi – még mindig az orvosi/medikális megközelítés jellemző, amely a fogyatékossággal élő emberekre, mint a gondoskodás és ápolás tárgyaira tekint. A támogatóeszköz felírását megelőző vizsgálat nem terjed ki az érintett személy képességeire, készségeire, szükségleteire, lakókörnyezetére és életvitelére. Az egyén döntése nem érvényesül, a választható eszközök skálája szűkös, és nem követi a külföldön elérhető innovációkat.
A jól használható eszközök ára csak egy nagyon szűk réteg számára megfizethető. Az aktív kerekesszék, elektromos kerekesszék és moped együtt-felírást tiltó hazai szabályozása nem teszi lehetővé a mozgáskorlátozott személy szükségleteinek megfelelő támogató technológiával való ellátását. Az állam a kihordási idő alatt kizárólag egyetlen eszközt támogat.
A támogatóeszközök próbalehetősége, garancia-, javítási-, és csererendszere nem kiépített, és/vagy túl bürokratizált. Mivel a mozgáskorlátozott emberek hónapokig nem jutnak támogatóeszközhöz, ha az meghibásodik, vagy nem megfelelő, sérül az érintett személyek önrendelkezéshez és személyes mobilitáshoz való joga.
A teljes MEOSZ tanulmány itt érhető el.
(Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége)