Stratégiai megállapodást kötött az ÖPOSZ és a PRIMUS

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatókat összefogó PRIMUS Egyesület, valamint a hazai önkéntes pénztárakat, azon belül az egészségpénztárakat tömörítő legjelentősebb érdekképviselet, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

A szervezetek közös célja, hogy növeljék a magánegészségügyi piac átláthatóságát, és ezzel hatékonyan képviseljék a magánszolgáltatókat preferáló 1 millió hazai pénztártag és családtagjaik érdekeit.

A hosszú távú együttműködés első konkrét lépéseként a PRIMUS és az ÖPOSZ arra kéri a kormányt, hogy új ösztönzők beépítésével korrigálja az egészségpénztári megtakarítások munkáltatói támogatására és kiegészítésének adózására vonatkozó hatályos szabályokat, illetve fokozottan ellenőrizze a számlaadási kötelezettség betartását a magánegészségügy minden területén.

A PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete (PRIMUS) és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) 2017. november 30-án stratégiai együttműködési megállapodást kötött a pénztártagok, illetve a számukra szolgáltatást nyújtó magánegészségügyi szolgáltatók érdekében.

100 milliárdos kérdés

A szervezetek közös álláspontja szerint a magánegészségügy - éves szinten legalább 100 milliárd forintra becsült - szürkezónájának kifehérítése össztársadalmi szinten is érzékelhető és érdemi-pozitív változást hozna, amelyben a szolgáltatók, az egészségpénztárak és a pénztártagok egyaránt érdekeltek.

Ennek érdekében a szervezetek arra kérik a kormányt, hogy korrigálja az egészségpénztári megtakarítások munkáltatói támogatására és kiegészítésének adózására vonatkozó szabályokat. A munkáltatói hozzájárulás ösztönzése ugyanis segíti a hazai pénztártagok egészségmegőrzését, az öngondoskodó és preventív magatartás terjedését, illetve a minőségi, átlátható és jelentős adóbevételeket termelő magánegészségügyi szolgáltatások térnyerését.

Az egészségpénztári tagok az egészségükkel kapcsolatos kiadásaikat az egyéni befizetéseikből, valamint az azok után járó 20 százalékos - éves szinten legfeljebb 150 ezer forint - adójóváírásból fedezhetik, illetve egyéni megtakarításaikat a munkáltatói cafetéria-rendszer befizetései is kiegészíthetik. A cafetériában igénybe vehető egészségpénztári befizetéseket azonban súlyosan érintette, hogy 2017 januárjától a munkaadók befizetései kikerültek a kedvezményes, addig 34,22 százalékos adókulcs alól a legfelső, jelenleg 43,66 százalékos sávba.

„A kedvezőtlen változás nyomán - 2017. január és november között - az ÖPOSZ az egészségpénztári szektorban mintegy 40%-os csökkenést regisztrált a munkáltatói befizetésekben. Az egészségpénztári tagok ugyanakkor látványosan kiállnak az egészségkasszák és a transzparens szolgáltatók mellett, hiszen a munkáltatói hozzájárulások drasztikus visszaesésére a pénztártagok befizetéseik nagymértékű - a harmadik negyedévben 45%-os - emelésével reagáltak”- mutatott rá Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.

Hozzátette: társadalmi szinten is mérhetően javítaná a prevenciós és egészségmegtartási hajlandóságot, ha a lakossági aktivitást újra jelentős munkáltatói támogatás erősítené.

A munkáltatóknak a prevenciós kultúra megteremtésében is kiemelt a szerepük, hiszen ha „megtanítják” a dolgozóikat felelősen tervezni, ezzel elindíthatják őket az öngondoskodás útján. Ennek köszönhetően az egészségmegőrzés lehetőségével az alacsonyabb jövedelmű, esetleg nem folyamatos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók is élhetnek. Tény, hogy százezrek fedezték gyógyszerkiadásaikat és más egészségügyi költéseiket a munkáltatói hozzájárulásból – fűzte hozzá.

Kedvezőbb adózásra lenne szükség

Az ÖPOSZ és a PRIMUS ezért is kéri azt a kormánytól, hogy módosítsa a munkáltatói befizetésekre vonatkozó adószabályokat, és tegye lehetővé, hogy a munkáltatók ismét aktívan és kedvezményesen támogathassák a dolgozóik egészség- és nyugdíjcélú megtakarításait. Az egészségtudatos lakosság bevonása érdekében pedig mindkét szervezet azt javasolja, hogy egy újfajta kedvezmény bevezetésével a munkáltatók és a magánszemélyek együttes megtakarítását kiemelten ösztönözze az adórendszer.

Az egészségpénztárak minden más megtakarítási formánál kedvezőbb lehetőséget nyújtanak az egészségügyi célú takarékosságra, ugyanis a tagok és családtagjaik révén ma hozzávetőlegesen hárommillió ember mindennapi egészségügyi kiadásai futnak rajtuk keresztül.

A pénztártagok az évi csaknem 50 milliárd forintos befizetésük döntő többségét gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, privát orvosi és fogorvosi ellátásra fordítják, de egyre népszerűbbek az önsegélyezéssel elérhető pénztári szolgáltatások is, amelyekre számos élethelyzetben támaszkodhatnak az előtakarékoskodást választó magánszemélyek.

„Nem véletlen az ÖPOSZ és a PRIMUS összefogása, hiszen a közelmúltban elvégzett reprezentatív kutatás adataiból kiderült: az egészségpénztári tagok 57%-ának fontos célja, hogy felhalmozásaik és a kapcsolódó adójóváírás révén magánegészségügyi ellátást vehessenek igénybe” – hangsúlyozta Kravalik Gábor.

Az ÖPOSZ-elnök szavaihoz fűzött kommentárjában Leitner György, a PRIMUS Egyesület ügyvezetője közölte: „Az egészségpénztáraknak kulcsszerepük lehet a magánegészségügyi szürkezóna kifehérítésében, hiszen fontos partnerei a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatóknak. Ezért a PRIMUS minden olyan felvetést támogat, amelyek a pénztári befizetések növekedését, ezáltal a legálisan működő szolgáltatók térnyerését segítik elő”.

Hozzátette, hogy az évente legalább 100 milliárd forintra becsült szürkezóna a magánegészségügyi piac legégetőbb problémája, hiszen nemcsak minőségi, garanciális és betegbiztonsági kockázatot hordoz, de versenyhátrányba kerülnek a jogkövető szolgáltatók, ráadásul az állam is jelentős adóbevételektől esik el miatta. A PRIMUS álláspontja szerint a számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése nagyban hozzájárulna a szürke- és a feketezónában működő mikro-magánegészségügyi praxisok kifehérítéséhez. Ennek érdekében egyébként az érdekvédelmi ernyőszervezet hamarosan saját védjegyet is létrehoz, amelyet csak az auditált, transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak.

Leitner György kiemelte: az egészségpénztári tagok száma és az ÖPOSZ reprezentatív felmérése is alátámasztja, hogy a privát egészségügyi szolgáltatások minősége és számonkérhetősége ma már nem csak egy szűk réteget érintő kérdés, és hogy az állami egészségügy közismert jellemzői – a hosszú várólisták, az eszközhiány és a szakorvosok csökkenő száma – miatt egyre több ember számára válik napi rutinná a magánszolgáltatók felkeresése.

Van rájuk kereslet

A Szinapszis piackutató vállalat adatai alapján 2014-ben országosan 45%, a fővárosban pedig 49% volt azoknak az aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60%-ra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek ilyen jellegű szolgáltatást. A betegek a legtöbb pénzt fogászatra, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra költik, de egyre többen keresik fel a privát rendelőket szemészeti, reumatológiai, illetve ortopédiai problémákkal is.

Kravalik Gábor a hazai egészségügy európai szinten is kiemelkedő magánfinanszírozási aktivitása kapcsán arra is rámutatott, hogy – a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások mellett – jelenleg itthon csak az egészségpénztár az értelmezhető méretű egészségügyi öngondoskodásra alkalmas intézményi finanszírozó.

A PRIMUS és az ÖPOSZ közös célja, hogy együttműködésükkel hazánkban még szélesebb körben elterjedjen az egészségtudatosság, a betegségmegelőzés gyakorlata, és az államilag incentivált egyéni és munkáltatói egészségpénztári befizetések révén évről évre egyre többen vehessék igénybe a minőségi és transzparens magánegészségügyi szolgáltatásokat – áll a két szakmai szervezet közös közleményében.

Bővebben A PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületéről

(PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete)