E-egészségügy: a jövő már itt van?

szerző: Sipos Boldizsár, orvostanhallgató - Semmelweis Egyetem
lektorálta: Dr. Demeter Anna megjelent:

Az e-egészségügy (e-health) térhódítása nagyban megkönnyíti az orvosokat és betegeket érintő folyamatokat, mivel segíti az adatok egyszerű tárolását, melynek köszönhetően gyorsabban hozzájuthatnak az orvosok a betegek kórtörténetéhez.

Magyarországon 2017 novemberében vezették be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), amely megkönnyíti a betegek helyzetét, mivel nem kell különféle dokumentumokat magukkal vinniük, esetleg sok, nehezen feldolgozható adatot megjegyezniük. A rendszer számos további előnnyel jár együtt, melyek összességében az egészségügyi ellátás javát szolgálják.

Bővebben Az EESZT elindulásával a magyar egészségügy digitalizációjának új fejezete kezdődött meg

Mi is az az e-egészségügy?

Az e-egészségügynek manapság rengeteg ágazata van, ami folyamatosan fejlődik, így rendkívül nehéz lenne egy szóval leírni. Ágazatai közé tartozik például:

  • Az elektronikus egészségügyi nyilvántartás: az orvos láthatja a beteg adatait a korábbi kórházi vagy háziorvosi vizsgálatairól.

  • E-recept: 2017 decemberétől Magyarországon is lehet e-recepttel gyógyszerhez jutni, a személyazonosság igazolásával és TAJ-kártya felmutatásával akkor is, ha a papírrecept nincs az illetőnél.

  • Telemedicina: az orvos és a beteg fizikailag nem egy térben tartózkodnak, így számítógépen keresztül lehetséges a beteg vizsgálata, ami időt és pénzt spórolhat az ellátásban

  • Egészségügyi informatika: különböző elektronikus applikációk, programok, melyek az egészségügyet érintik

  • Modern (tele)sebészet: telesebészeti eljárások során az orvos a egy távoli számítógépről irányítja a beteg operációját végző robotot

Milyen nehézségekbe ütközhetnek ezek a hasznos rendszerek?

A legtöbb beteget az aggasztja, hogy az elektronikus térben tárolt személyes adatai illetéktelen kezekbe kerülhetnek, így jogai könnyen sérülhetnek. Emiatt jöttek létre azonban az online adatvédelmi rendszerek, melyek nagyon biztonságosak. Ez azt jelenti, hogy az e-rendszer bevezetésével azt is garantálják a betegek számára, hogy csak saját magunk és az orvosunk láthassák az egészségügyi adatainkat – minderről törvény is rendelkezik.

Lássunk néhány előnyt, amivel az e-health szolgálhat

Manapság nincs az embereknek elegendő idejük a saját egészségükkel foglalkozni. Emellett olyan fizikai távolságok is kialakulhatnak, amelyek rendkívül időigényessé és költségessé tehetik az egészségügyi ellátást. Az e-egészségügy egyik előnye, hogy bizonyos esetekben nem szükséges egy térben lennie az orvosnak és a betegnek, hanem távkommunikációval is kapcsolatba léphetnek egymással, ez pedig jelentős segítség lehet mind a betegek, mind pedig az ellátórendszer szempontjából.

A távorvoslás (telemedicina) főbb előnyei:

  • a betegnek nem kell fizikailag az orvoshoz mennie, ezzel időt és pénzt takarít meg,

  • az orvosi rendelőbe látogató beteget nem érinti az a kockázat, hogy mások által fertőző betegségeket kap el,

  • nagyban megkönnyíti a krónikus betegségek nyomon követését (pl. ha a beteg otthon is folyamatosan ellenőrzi az állapotát - vérnyomását, pulzusát, vércukorszintjét, ezáltal még időben kimutathatóvá válik például egy szívinfarktus vagy más keringési zavar),

  • számos telekommunikációs lehetőség adott ahhoz, hogy egyszerre akár több orvos is konzultálhasson a beteggel, illetve leendő orvosok, orvostanhallgatók, rezidensek is részt vegyenek a beteg távoli kivizsgálásában,

  • a kórházak és orvosi rendelők elektronikus eszközöket használhatnak az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésére: például e-betegfelvétel, e-receptek, betegadat-nyilvántartás (kórházi kezelés, laborvizsgálat stb.),

  • az orvosok még klinikai döntéstámogató rendszert (CDSS = clinical decision support systems) is használhatnak a megfelelő diagnosztizáláshoz és kezeléshez.

Néhány gondolat a távsebészetről

Egy kicsit előre szaladva: a távsebészet (telesurgery) sem lesz a gazdagok kiváltsága, bár az tény, hogy a mai orvosi ellátásban még a fejlett országokban sem annyira általános az erre alkalmas eszközök és eljárások használata. A távsebészet a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy specialista akár a világ másik végéről is el tud végezni egy sürgős műtétet egy távolról irányított robottal. Ma is sok sebészeti eszközt használnak egy-egy műtétnél, de ezeknél az orvosnak fizikailag is jelen kell lennie.

Mi a helyzet itthon?

Sajnos hazai viszonylatban azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszerünk gyakorta gátja az e-egészségügy térnyerésének, mivel a betegek nagy része ragaszkodik a kezelőorvossal történő személyes találkozáshoz.

A telemedicina valójában kiegészíti az eddig megszokott orvos-beteg kapcsolatot, és a személyes találkozás nélkül képes gyorsan és hatékonyan elvégezni a betegek ellátását, vagy akár a korábbinál jobb terápiás lehetőségeket is képes nyújtani.

Magyarországon egyelőre kevés finanszírozott telemedicina-szolgáltatás érhető el (mindössze öt, melyek közül négy EKG-monitorozáshoz, egy pedig EEG-monitorozáshoz kapcsolódik), azonban az egyénileg finanszírozott telemedicina-szolgáltatások egyre jobban terjednek. Szép lassan elérhetővé válik a telediabetológiai rendszer is, ennek része lesz az adatkezelés, az emlékeztetők, a kétirányú kommunikáció az orvossal. Kimutatható, hogy ezzel a módszerrel jobban kezelhető a diabétesz, mely ma Magyarországon egy vezető halálozási ok.

Mit várhatunk 10 év múlva?

A világban zajló digitalizációs trendnek várhatóan az egyik legfontosabb része lesz az eddig sok tekintetben mellőzött egészségügy. Nemcsak a csúcstechnológiák (távsebészeti robotok), hanem az egyszerűbb megoldások, pl. a mobilapplikációk is hatalmasat lendíthetnek az emberek jólétén. Erre hatalmas potenciál van Magyarországon is, remélhetőleg a jövőben tapasztalható lesz mindennek az előnyös hatása. Az e-egészségügyi alkalmazások területén is egyre inkább előtérbe kerülhet a korai előrejelzés és a prevenció, ami várhatóan az egészségügyi költségek csökkenésében is látszani fog.

Egyes feltételezések szerint az orvos és a betegek szerepe is megváltozik: a tudatos és informált beteg (empowered patient) saját kezébe veszi az egészségi állapotának alakítását. Feltehetően a diagnosztika, az ellátás és a kezelés is átkerülhet a lakókörnyezetbe. Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése a fejlettebb társadalmakban biztosíthatja akár azt is, hogy az idősek mellett robotok végezzék el a szükséges ellátást, vagy akár a lelki egyensúly fenntartását.

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Sipos Boldizsár, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem
Lektorálta: Dr. Demeter Anna, SE-ÁOK, Magatartástudományi Intézet

Cikkajánló