Tudatos listavezetés, kevesebb várakozás

Sokszor és sokan panaszkodnak a hosszú várakozási időre, amit az orvosi rendelőkben kénytelenek eltölteni egy-egy vizsgálat előtt, de arra is számtalan példát ismerünk, amikor a kórházi műtéteket megelőzően az orvossal történő egyeztetések során vánszorognak ólomlábakon a percek.

Az orvos-beteg találkozók során ugyanis rendszerint nagyon sok idő azzal telik el, hogy az orvos megpróbálja kideríteni, melyek azok a gyógyszerek, amiket betege már jelenleg is rendszeresen szed.

Dr. Molnár Dóra kardiológus-belgyógyásszal, Dr. Szanyi Andrea belgyógyász, háziorvos, geriáterrel és Dr. Vajda Orsolya háziorvossal arról beszélgettünk, miért annyira fontos, hogy tudatában legyünk az általunk szedett gyógyszerek nevével, mennyiségével, hatóanyagával, illetve a gyógyszerszedés pontos időpontjával, valamint, hogy miként könnyíthetik meg és rövidíthetik le lényegesen ezek az információk az orvos-beteg konzultációt.

Szinte minden orvosi vizsgálat és orvos-beteg találkozó alkalmával elhangzik a kérdés, miszerint mely gyógyszereket szedi a beteg, illetve mekkora dózisban. Az Önök tapasztalatai alapján a betegek hány százaléka tud erre a kérdésre 100%-os biztonsággal válaszolni?

- Dr. Molnár Dóra: Sajnos a betegek nagy része nem tud korrekt választ adni a kérdésre, és ez az iskolai végzettséggel vagy életkorral sincs szoros összefüggésben. Az egyik kényelmetlen, de jó megoldás az, amikor a gyógyszeres dobozokat hozza be a beteg egy szatyorban. Van, aki zavarban van, és nem jut eszébe a pontos név, csak valami hasonló hangzású szó. Sokan felismerték, hogy nehéz 4-5 (vagy több) féle fura nevű gyógyszert észben tartani, ezért írnak egy listát, ami nagyon hasznos. Legtöbbször a páciensek viszont nincsenek tisztában azzal, hogy egy adott nevű gyógyszerből többféle hatóanyag-tartalmú is forgalomban van, ezért a pontos adagot nem írják fel. Ez pedig a gyógyszerek megfelelő beállításához nélkülözhetetlen információ. Súlyosabb betegek esetén egy lista a segítő hozzátartozónak is irányt mutat.

- Dr. Vajda Orsolya: A beteg gyógyszereinek kikérdezése, illetve gyakran nyomozása (idős betegekre jellemző, hogy nem tudják megnevezni gyógyszereiket) valóban sok és értékes időt vehet el a beteg-orvos találkozó alkalmával, ezáltal kevesebb idő juthat a beteg panaszainak alapos kikérdezésére. Ez a jelenség a járóbeteg szakrendeléseken érhető leginkább tetten. A háziorvosi rendelésen általában a számítógépes rendszerben pontosan megnézhető milyen gyógyszereket szed rendszeresen a beteg. Ez alapján ki is nyomtatható egy lista az állandó gyógyszerekről, és ezt célszerű a betegnek magával vinni, ha kórházba megy vagy szakrendelésre.

Egy átlagos orvosi vizsgálat alkalmával körülbelül mennyi időt vesz igénybe, hogy az orvos kiderítse a már szedett gyógyszerek nevét, hatóanyagát, a beteg által szedett dózist?

- Dr. Molnár Dóra: Hasznos, ha a korábbi egészségügyi dokumentációt magával hozza a beteg, ezeken legtöbbször szerepel terápiás javaslat. A valóságban azonban, nem biztos, hogy ennek megfelelően alkalmazza a páciens a gyógyszereket, a változtatásokban sokszor bizonytalan. Dokumentáció hiányában 5-10 percig is eltarthat, amíg összeszedjük a beteggel közösen a patikaszerek neveit és adagolását. Van, hogy a páciens haza telefonál, és megkérdezi, hogy mit is szed. Amennyiben csak egy adott rendelőbe jár a beteg, a számítógépes nyilvántartásból is kaphatunk információkat. A legrosszabb, amikor nem sikerül beazonosítani a gyógyszereket, és akkor újabb vizitre is vissza kell jönni a dokumentációval és a gyógyszerlistával. A recept nélkül kapható szerek még gyakran kiegészítik az orvosi rendelvényre felírt gyógyszereket, de ezeket is elég hiányosan említik a betegek.

Önök szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás erre a problémára? Mit tanácsolnak, mit tegyen a beteg annak érdekében, hogy ezeket az információkat bármikor könnyedén megadhassa kezelőorvosának?

- Dr. Molnár Dóra: Érdemes egy olyan listát készíteni, amely tartalmazza a szedett gyógyszerek pontos nevét, adagját és a bevétel időpontját. Nagyon fontos a lista rendszeres felülvizsgálata, a változtatások követése. Az egészségügyi állapot változásával akár új listára is szükség lehet.

Ha már van egy ilyen lista, célszerű feltüntetni, hogy valaki mely készítményre allergiás, vagy melyik gyógyszernek volt mellékhatása. A további kezelés szempontjából ezek is nagyon fontos adatok. Mivel sok generikus (egyféle hatóanyag tartalom, több névvel) terápiás lehetőség áll rendelkezésre, így egyszerűbb olyan hatóanyag-tartalmú gyógyszert választani, amely korábban nem okozott gondot.

Hasznos még ezen kívül a recept nélkül kapható szerek felsorolása is, mivel ezek is befolyásolhatják a többi készítmény hatását.

A beteget ismerő orvossal (legtöbbször a háziorvos) javasolt egyeztetni a listát, a nem megfelelő gyógyszerszedés kiküszöbölése érdekében. Egy ilyen táblázat birtokában azt is pontosan lehet tudni, hogy mit kell bevenni reggel vagy este. Kisebb a hibázás lehetősége.

- Dr. Vajda Orsolya: Ha orvoshoz fordul a beteg vagy kórházba megy, érdemes előkészíteni az addigi orvosi dokumentációkat, lehetőleg időrendi sorrendben, külön az ambuláns lapokat és külön a zárójelentéseket. A gyógyszerekről pedig listát készíteni, és arról is, hogy hogyan szedi.

- Dr. Szanyi Andrea: A számítógépből kinyomtatható, kisalakú papíron (iratok közé helyezhető) lista jó megoldás lehet. Esetleg a program az állandó gyógyszerekben történt változtatáskor automatikusan felajánlhatná, hogy akarjuk-e kinyomtatni. Ebben segíthet a jövőben az EESZT.

Ez a módszer miként rövidítené le az orvosi vizsgálatra, konzultációra szánt időt?

- Dr. Molnár Dóra: Mindenképpen hatékonyabbá és biztonságosabbá tenné az ellátást, és a pontosabb információk birtokában személyre szabott módon lehet a beteget kezelni. A gyógyszerekkel kapcsolatos gyorsabb adminisztráció értékes perceket szabadítana fel vizitenként. Sürgősségi ellátás során ez az időnyereség még értékesebb lehet.

Önök orvosként mire fordítanák az így felszabadult időt egy-egy vizsgálat során? Mi férne még bele a találkozóra fordított időbe, amire most egyáltalán nincs idő?

- Dr. Molnár Dóra: A páciensek számára az életmódi tanácsadás jelen terhelés mellett elég szűkszavú, pedig nagyon fontos lenne erre nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen a pirulák önmagukban nem elegendőek a gyógyuláshoz vagy az állapot karbantartásához. A hatékonyabb gyógyszeres és nem gyógyszeres terápia mellett - véleményem szerint - ritkábban kellene vizitre jönni, hiszen jobban lennének a páciensek, és ez hosszabb távon a várólista rövidüléséhez is hozzájárulna.

- Dr. Vajda Orsolya: Úgy gondolom, hogy a mai világban, ahol mindenki rohan, több időt kellene fordítani a beteggel való kommunikációra, a panaszok meghallgatására, és ha lehetőség van rá, akkor kicsit a beteg lelkével is törődni, mert gyakran egy kedves szó, meghallgatás önmagában gyógyír lehet. A járóbeteg szakrendelésen több oka is van a szűkös időkeretnek, - kevés a szakorvos, sok a beteg, hosszú a betegelőjegyzés - és még sorolhatnám, de ennek ellenére törekedni kell arra, hogy az a kevés idő is, amit a beteg az orvosnál tölt, mindenféle tekintetben tartalmas legyen, megnyugvást és elégedettséget keltsen a betegben is.

Letöltés Gyógyszerlista, amely életet menthet - A WEBBeteg ajánlásával

Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, Dr. Vajda Orsolya, háziorvos