Országjelentés: az összes halálozás egynegyede elkerülhető lett volna

A szív- és érrendszeri betegségek tartoznak hazánkban a fő halálokok közé, ezek hátterében pedig olyan rizikófaktorok vannak, mint a dohányzás, elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás. A daganatos megbetegedések a dobogó második fokára kerültek.

Az egészségügyi rendszert az egészségtelen életmódból, az ellátás egyenetlen színvonalából és a hozzáférés egyenlőtlenségeiből eredő kockázatok terhelik. Az észlelhető javulás ellenére az egészségügy teljesítménye elmarad a legtöbb uniós országétól, ami az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát is tükrözi - derül ki az Európai Bizottság nemrég megjelent országjelentéséből, amelyben elismerik Magyarország gazdasági teljesítményét, de figyelmeztetnek a fennálló kockázatokra is. Ebből, és az Európai lakossági egészségfelmérésből (ELEF) szemezgettünk.

75,7 év volt a várható élettartam 2015-ben hazánkban, és négy évvel növekedett az elmúlt 15 évben, az EU-hoz mért különbség így kismértékben csökkent.

A legmagasabb és legalacsonyabb végzettségű magyarok várható élettartama közötti eltérés a férfiak esetében 11,7 év és a nők esetében 6,7 év volt a vizsgált időszakban. Összegezve: a közelmúltbeli javulás ellenére a születéskor várható élettartam a férfiak és a nők esetében egyaránt az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

A halálozások háromnegyedéért a szív- és érrendszeri betegségek és a rák felelősek: az ischaemiás szívbetegséghez kapcsolódó halálozások aránya a harmadik legmagasabb, a rákhoz kapcsolódó pedig a legmagasabb az EU-ban.

Egy átfogó értékelés szerint az összes halálozás egynegyede potenciálisan elkerülhető lett volna a hatékonyabb egészségügyi ellátással (14 százalék) és az egészségügyi kockázatok megelőzésével (12 százalék). A problémák egy részének kezelése érdekében az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt helyeztek bizonyos típusú rákbetegségek korai stádiumban való kimutatását célzó szűrési programokra, ilyen a vastagbélrák-szűrési program.

Nem lehetünk büszkék rá!

Magyarországon a betegségek okozta összes teher közel 40 százaléka az egészségtelen életmódnak tulajdonítható.

• A felnőttek több mint egynegyede napi rendszerességgel dohányzott 2014-ben, ami az EU-ban a harmadik legmagasabb arány.
• Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás mintegy 10 százalékkal magasabb az uniós átlagnál.
• Az elhízás előfordulása a 2000. évi 18 százalékról 2014-ben 21 százalékra nőtt.

Kevesebb orvos, csökkenő elvándorlás

Az egészségügyi ágazatban a munkaerő hiánya továbbra is akadályozza az ellátásokhoz való hozzáférést.

Magyarországon az uniós átlagnál valamivel kevesebb az orvos (ezer lakosra 3,1 orvos/EU 3,6 orvos), de még nagyobb a különbség az ápolók száma esetében (ezer lakosra 6,5 ápoló/EU-ban 8,4 ápoló). A VG táblázatában 100 ezer lakosra vetítve láthatja, hol, hány orvos dolgozik.

Az orvosi személyzet hiányának csökkentése érdekében 2011-ben átfogó rezidenstámogatási programot vezettek be, majd jelentettek be ismét 2016-ban. Emellett 2012 óta jelentősen emelkedett az egészségügyi szakemberek fizetése.

A szakképesítés külföldi munkavállaláshoz szükséges elismerése iránti kérelmekre vonatkozó újabb adatok szerint az orvosok kivándorlása lelassult, miután itthon csökkent az orvosok száma.

Magas a hálapénzek aránya

A hálapénz aránya, amely magában foglalja az informális fizetés becsült összegét is, csökkent, de uniós összehasonlításban továbbra is magas: 26,5 százalékkal szemben 17,6 százalék.

Megfontolandó lehetőségek

Az OECD-országok közül Magyarországon a legmagasabb a kórházban eltöltött napok és az orvos-beteg találkozások száma. Egy magyar beteg átlagosan 12-szer találkozik egy évben orvossal, míg Németországban, ahol öt-nyolc évvel magasabb az átlagéletkor, csak ötször.

Az alapellátásban további hatékonyságjavulást kell elérni, az elkerülhető kórházi kezelésekre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy jelentős lehetőségek vannak az alapellátás megerősítésére.

Sajnos még gyenge az ösztönzés és gyakran korlátozott a szakmai kapacitás arra, hogy elkerüljék a szakorvosi ellátás szükségtelen igénybevételét, mely akadályozza az alapellátás hatékonyságát.

A háziorvosok közel fele 60 év feletti. Noha pénzügyi támogatási programokat hoztak létre az új háziorvosok belépésének támogatására, a háziorvosi körzetek mintegy 5 százaléka tartósan üres volt tavaly (ÁEEK, 2017).

A kórházi ágazat két nagy szakaszban végrehajtott átszervezése (2007-ben és 2012-ben) csökkentette az akut fekvőbeteg-ellátási kapacitást, különösen a kisebb kórházakban, és összesen körülbelül 10 000 kórházi ágy megszűnését eredményezte. A kórházi ágyak száma azonban továbbra is messze meghaladja az uniós átlagot (nálunk 699 ágy 100 000 lakosra, szemben az 515 ággyal).

Tovább lehetne csökkenteni a fekvőbeteg-ellátási szolgáltatásokat, hogy a forrásokat inkább a költségesebb kezelésekre lehessen fordítani, a kevésbé súlyos eseteket pedig az ambuláns ellátás felé lehetne terelni. Ennek érdekében 2017-ben elfogadták az Egészséges Budapest Programot, amelynek célja a nagy mértékben széttöredezett fővárosi kórházi hálózat modernizálása.

Az egynapos sebészet gyakoribb használata szintén növelheti a hatékonyságot (az elmúlt évtizedben nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya).

A szolgáltatások igénybevétele egyenletesebb, mint a kapacitások földrajzi megoszlása, a hozzáférés terén azonban jelentős az egyenlőtlenség. A megyék között az előre tervezett ellátás várakozási idejét illetően négy-ötszörös eltérések is vannak.

(2018. évi európai szemeszter: értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről. Az országjelentés alapján a tagállamoknak áprilisban kell benyújtaniuk Brüsszelnek a nemzeti programjaikat, amelyeket az EU országspecifikus ajánlásai követnek májusban. Ezeket, az állam- és kormányfői testület útmutatásait követően, a pénzügyminiszterek tanácsa fogadja el nyáron.)

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró