Hátrányos helyzetű gyermekek esélyei hazánkban
megjelent:
Ha pontosan akarjuk értelmezni a hátrányos helyzetben élő gyermekek, családok állapotát, akkor azt mondhatjuk: akik az országos átlaghoz viszonyítva rosszabb gazdasági és szociális helyzetben élnek, helyzetüket állami segítséggel, célzott programokkal igyekeznek javítani és ezt nyilvántartásba is veszik, hátrányos helyzetűnek tekinthetjük.
Oktatási szempontból jogszabály határozza meg, hogy a családjuk alacsony iskolai végzettsége, csekély számú foglalkoztatottsága, munkanélkülisége és lakókörülményei alapján mely tanulók tekinthetőek hátrányos helyzetűnek. Általános jellemzőjük, hogy munkaerő-piaci szempontból nehezebben tudnak álláshoz jutni, aminek következtében segélyekből, különféle anyagi-, természetbeni-, egyéb operatív programokkal, támogatásokkal segíti az állam a családok megélhetését, a gyermekek iskoláztatását.
Tovább A tinik üres gyomorral mennek iskolába
Hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy csak az a gyermek lehet hátrányos-, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, akinek az osztálynaplóban a neve mellett ott szerepel a HH -, vagy a HHH jelzés, ami a jogszabályi előírások alapján tehető meg. Egyik sem szívderítő, és legtöbb esetben sajnos minden kritériumnak megfelelnek a gyermekek a törvényben előírt kritériumoknak.
Milyen kritériumoknak kell megfelelni?
Oktatási szempontból: 2013 őszéig az alacsony jövedelmű családokban felnövő gyermekeket sorolták a hátrányos helyzetűek közé. A besorolást a család szociális helyzete alapján, a jegyző által kiadott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosító igazolás határozta meg. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetűnek számított, akinek iskolázatlanok voltak a szülei. A halmozottan hátrányos helyzet igazolásaként a szülők önkéntesen nyilatkoztak a jegyző előtt arról, hogy 8 osztálynál többet nem végeztek el az elemiben. E mellett a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, jogi státuszukat tekintve bizonyos fogyatékkal, betegséggel otthon élő gyermekek és neveltek is ebbe a kategóriába tartoztak. A változás egyik fontos pontja, hogy a hátrányos helyzet kategóriájába kerüléshez nem elegendő a család anyagi helyzete miatt megítélt RGYK. Emellé szükséges legalább egy hátránynövelő jellemzővel rendelkeznie az adott, hátrányos helyzetű kategóriába sorolt gyermeknek.
A jogszabály három területet határoz meg hátránynövelő tényezőként:
• a szülők alacsony iskolai végzettségét,
• a tartós munkanélküliségüket
• és az elégtelen lakáskörülményeiket.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskör. Az ügyfelek, a kérelmezők jogorvoslati kérelemmel a megyei-, illetve a fővárosi kormányhivatal szociális-, és gyámhivatalához fordulhatnak. A jogosultság az egy főre eső jövedelem mértékétől és a vagyon értékétől függ.
2018. január elsejétől öt százalékkal emelték a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatárát – tájékoztatott Dr. Fekete Márton családvédelmi szakjogász, az Emberi Erőforrások Minisztériuma hirdetményei alapján.
Mit jelent ez a diákok számára?
2018-tól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára alapesetben az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékáról 135 százalékára, míg a tartósan beteg, fogyatékos gyermek, gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint nagykorúvá vált, még tanuló fiatal felnőtt esetében pedig 140 százalékról 145 százalékra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó jövedelemhatár alapesetben 38 475 forint tartósan beteg, fogyatékos gyermek, gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint nagykorúvá vált, de még tanuló fiatal felnőtt esetén 41.325 forintra változik.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak évente 12 ezer (hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén 13 ezer forint) értékű „gyermekvédelmi” Erzsébet-utalványt kapnak, valamint előnyt élveznek az ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetésnél és ingyenes tankönyvellátásnál is. Viszonylag új kedvezménynek tekinthető a hátrányos helyzetű gyermekek nyaraltatása, melyek többsége térítésmentes, s amire pályázatok útján tehetnek szert az oktatási intézmények hazánkban.
| A családi pótlék összege 2018-ban így alakul havonta |
| • Egy gyerek esetén: 12 200 forint |
Napjainkban nem ritka az sem, hogy a középiskolások – gyakorta akkor, ha betöltötték a 18. életévüket – munkát vállalnak, és az így keresett pénzből, valamint a létminimumot épp csak elérő családi költségvetésből tartják fent magukat.
Iskolai menzára sokan nem is tudnak befizetni, mert a tízezer forint feletti összeget a szülők képtelenek lennének havonta előteremteni. Főként akkor, ha még egy gyermeket nevelnek. Két gyermek után ugyanis még nem jár az 50 százalékos kedvezmény.
| Pro és kontra |
| Pedagógusokat hallgatva világosan kiderül, hogy a hátrányos-, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többsége sajnos valóban nehéz sorban élő óvodás vagy iskolás gyermek. Sokuk számára a főtt étel, illetve a napi háromszori étkezés, az orvosi és védőnői vizsgálat csak akkor elérhető, ha az oktatási-, vagy a nevelési intézményben tartózkodnak. Jelenleg 300 ezernél is több gyermek él szegénységben-,vagy mélyszegénységben hazánkban, születésüktől az általános iskolás évek végéig. A középiskolás adatok nem követhetőek pontosan, mert a diákok jelentős része szégyellné kamasz társai előtt, ha kiderülne, hogy sokkal nehezebb az életkörülménye, mint jobb módú társainak. S ebben az esetben sem mindig arról van szó, hogy a szülő hibája, ha nem talál végzettségének, képesítésének megfelelő munkát, s csak csekélyebb jövedelmű foglalkoztatottságot tud elvállalni. Nagyobb a baj, ha az egyik vagy mindkét szülő álláskereső, és nem rendelkeznek tartalékpénzzel vagy támogató családi háttérrel. |
Sajnos az is jellemző, hogy a jobb élethelyzetű családok kedvezményes étkeztetést, tankönyvvásárlást igényelnek a jogszabályok kijátszásával, amire a szakjogász szerint is van furfangos lehetőség. Így fordulhat elő, hogy a rászoruló gyermekek esetleg repetát sem kaphatnak az iskolában, mert ki vannak porciózva az adagok, míg a tehetős családban élő társaik, akinek szülei vagyonnyilatkozata jogosulttá teszi őket a kedvezményekre, a moslékos vödörbe önti a számára nem megfelelő ebédet.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
