Ápolóhiány: nagyobb probléma, mint a kevesebb orvos?
Az EU átlagához képest 25 százalékkal kevesebb a magyar kórházakban az ápoló, hatnál kevesebb nővér jut ezer betegre. Több tucat állásajánlat vár a leendő dolgozókra, nem csupán a fiatalokra. Amíg nem találnak megfelelő szakdolgozót a klinikák, bérnővért alkalmaznak.
Ápolónőből hazánk gyengén ellátott ország: 5,3 nővér jut ezer főre. Az uniós átlag 8,4, Cipruson és Bulgáriában a legrosszabb a helyzet. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara idei becslése szerint mintegy 40 ezer ápoló hiányozhat az egészségügyből. Van olyan kórház, ahol már nem található 40 év alatti dolgozó, többen visszajárnak nyugdíj mellett is dolgozni. Számos kórházi osztályon a minimum elváráshoz képest 30-40 százalékkal kevesebb nővér dolgozik. Ez krízishelyzet, amit eszerint kell kezelni – közölte korábban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.
Nem vonzó szakma?
A szakápolóhiány alapvető oka egész Európában a kettős demográfiai kihívás. Egyik oldalról a kihívást az egészségügyi szolgáltatások iránti keresletet növelő idősödő népesség és a nyugdíjba vonuláskor pótlásra szoruló, idősödő egészségügyi munkaerő jelenti. Az EU-ban az orvosok több mint egyharmada és az ápolók negyede 55 év feletti, és várhatóan az elkövetkező években nyugdíjba vonul – olvasható az OECD jelentésében (amely itt érhető el angol nyelven).
A fiatalok körében másrészt csökkent az egészségügyi szakma iránti érdeklődés: 2018 és 2022 között az uniós országok több mint felében kevesebben érdeklődtek az ápolói karrier iránt, mint a korábbi években, ezért jelentős kihívás a növekvő szükségletek kielégítéséhez elegendő számú fiatal toborzása.
Ösztönző rendszerre van szükség
Az egészségügyi munkaerő tervezése elengedhetetlen a szakpolitikai döntéshozatalhoz, valamint a megfelelő számú és képzettségű egészségügyi munkaerő biztosításához. Az egészségügyi munkaerőválság kezeléséhez sokrétű megközelítésre van szükség: rövid távon a munkakörülmények és a javadalmazás javítása döntő fontosságú a szakma vonzerejének növelése és a jelenlegi egészségügyi dolgozók megtartása szempontjából.
Mire lenne szükség az OECD szerint?
- Az egészségügyi dolgozók munkavégzési hatékonyságának növelésére,
- a képzettségi szintek optimalizálása (például non-doktorok, azaz speciális képzettségű ápolók) alkalmazására,
- a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia kiaknázására.
Nagyobb probléma, mint az orvoshiány |
A Magyar Kórházszövetség vezetősége többször felhívta már a figyelmet, hogy nem az orvos, hanem a nővérhiány jelenti az egészségügy legnagyobb problémáját. „Nélkülük nincs egészségügy, de ahhoz, hogy fiatalokat tudjunk bevonni a rendszerbe, vissza kell adni az ágazat megbecsültségét. Az egészségügyi dolgozók anyagi elismerésén túl nagy hangsúlyt kell fektetni mentális egészségük támogatására, valamint munkakörülményeik fejlesztésére is” – nyilatkozta portálunknak dr. Ficzere Andrea, a szövetség elnökhelyettese. |
Bérnővérek itt is, ott is
A fővárosban és már több vidéki kórházban is az elöregedett szakemberek jelentik a legnagyobb problémát, nagyon sok nyugdíjhoz közeli szakdolgozó vállal akár éjszakai ügyeletet, a hiányzó ápolókat leginkább bérnővérekkel pótolják, akik így plusz műszakot vállalnak.
Egy nevét elhallgató budapesti ápolónő elmondta: általában hetente egyszer van rá szükség, így megoldható, hogy a pihenőnapján bérnővérkedjen. Van úgy, hogy szakápolóra van szüksége az adott osztálynak, és külön fizetnek bizonyos feladatokért, például az infúzió bekötéséért. Azt is elmondta, hogy hátránya ennek a megoldásnak, hogy hétről hétre sok minden változik az osztályon, nem ismeri a betegeket, a kollégákkal sem tud kialakulni közvetlenebb kapcsolat, havonta azonban jól jön számára a plusz több tízezer forint.
Védőnőket is folyamatosan keresnek
Az MESZK honlapján több szakdolgozói állás között lehet böngészni: ápolót, diplomás ápolót, sürgősségi szakápolót, műtős segédet, asszisztenst keresnek a fővárosban, egyebek mellett szülésznőt és gyógytornászt is alkalmaznának vidéken. Nem csupán ápolókból van hiány, védőnőből is kevesebb van.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró