Sikeresen tesztelték embereken a koronavírus elleni brit vakcinát

A koronavírus ellen az Oxfordi Egyetemen (Egyesült Királyság) kifejlesztett vakcina a kutatók szerint beindítja az immunválaszt és biztonságos - adta hírül a BBC.

A védőoltás hatására a vizsgálatban részt vevő 1077 alanynál beindult az antitestek és a T-sejtek termelése a koronavírus legyőzésére. A fejleményeket az Oxfordi Egyetem tudósai nagyon ígéretesnek tartják, de úgy vélik, még túlságosan korai volna kijelenteni, hogy adott a kellő védelem is – ezért nagyobb vizsgálatokat kezdtek szervezni. Azok megerősítő eredményére egyelőre várni kell, de addig is Nagy-Britannia már ebből a védőoltásból 100 millió adagot rendelt (más típusokból is, összesen 190 millió dózist).

A vakcinát, melynek neve ChAdOx1 nCoV-19, példa nélküli gyorsasággal fejlesztették ki egy olyan vírus átlakításával, ami csimpánzoknál egyszerű náthát idéz elő. A genetikailag erőteljes módosítás elsősorban arra irányult, hogy a vírus ne okozhasson fertőzést az emberi szervezetben, másrészt pedig arra, hogy úgy „nézzen ki”, mint a koronavírus. A tudósok azáltal érték el ezt a hasonlóságot, hogy a koronavírus lipidburkába ágyazott fehérjetüskéket kódoló genetikai információt átvitték a kifejlesztendő vakcinába. (A SARS-CoV-2 koronavírus úgy fertőzi meg a sejteket, hogy először a fehérjetüskéivel kötődik azok sejthártyájához.) A vakcinában lévő módosított vírus tehát emlékeztet a koronavírusra és az immunrendszer, felismerve a hasonlóságot, meg tudja tanulni, hogyan támadja meg a valódi koronavírust.

Antitestek, T-sejtek

Mostanáig a koronavírussal kapcsolatban a legtöbb szó az antitestekről esett, de ezek az immunvédelemnek csak egy részét adják. Az antitestek az immunrendszer által termelt kis fehérjék, amelyek a vírus felszínéhez kapcsolódnak, ártalmatlanná tudják tenni a koronavírust. A fehérvérsejtek egyik típusát jelentő T-sejtek szerepe az immunválaszban annak megállapítása, hogy a test mely sejtjei fertőződtek meg, illetve a kijelölt célpontok (fertőzött sejtek) elpusztítására koordináltan lendülnek támadásba. A szakértők leszögezik, csaknem minden hatékony védőoltás képes mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt kiváltani.

Az Oxfordi Egyetem vizsgálatában a T-sejtek szintje a beoltás után 14 nappal emelkedett a legmagasabbra, az antitestek szintje pedig 28 nappal az oltás beadása után érte el a csúcsot. Mint a Lancet tanulmányában bemutatták, a vizsgálat időtartama nem volt elég hosszú ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy mennyi ideig maradhatnak meg ezek az anyagok a vérben. Andrew Pollard professzor (oxfordi kutatócsoport) úgy fogalmazott a BBC-nek: „Nagyon elégedettek vagyunk az eredményekkel, mert láthatunk neutralizáló (a vírus sejthez kötődését megakadályozó) antitesteket és T-sejteket egyaránt. Ez nagyon ígéretes, és hisszük, hogy ez a típusú válasz védelmet alakíthat ki. De a kulcskérdést illetően, amire mindenki keresi a választ, vagyis hogy valóban működik-e a vakcina, nyújt-e hatékony védelmet, egyelőre még várnunk kell a biztos válaszra”

A vizsgálat azt mutatta, hogy az emberek 90%-ában egy dózis után kialakultak a neutralizáló antitestek. Csak tíz embernek adtak két dózist és ők is mindnyájan produkáltak neutralizáló antitesteket. „Nem tudjuk, milyen szint szükséges a védelemhez, de maximalizálni tudjuk a választ egy második adaggal” – mondta Pollard professzor a BBC-nek.

De vajon biztonságos?

Fontos kérdés, hogy a vakcina biztonságos-e. Nos, igen, mondják a tudósok, azt is hozzátéve, hogy vannak mellékhatások. Ezek ugyan nem voltak veszélyesek, de a vizsgálati alanyok 70%-ánál jelentkezett láz vagy fejfájás, amit egy lázcsillapító gyógyszer (a paracetamol) alkalmazásával lehetett orvosolni.

Sarah Gilbert professzor (Oxfordi Egyetem) szerint „Még sok feladat áll előttünk ahhoz, hogy igazoljuk, megerősítsük, hogy vakcinánk megoldást hozhat a COVID-19 pandémiára. Ezek a korai eredmények mindenesetre nagyon ígéretesek.”

Az eddigi pozitív eredmények mellé szükség van még további kutatásra is. A következő lépések fő célja igazolni és egyben garantálni, hogy a vakcina elég biztonságos-e ahhoz, hogy sok embernek beadhassák. A jelenlegi vizsgálat alapján nem tudjuk, hogy a vakcina képes-e megelőzni, hogy megbetegedjenek az emberek, vagy elérni azt, hogy megfertőződés esetén a COVID-19 csak enyhe lefolyású legyen. A kutatás következő fázisában több mint 10 ezer ember vesz részt az Egyesült Királyságban. De a vizsgálatot más országokra is kiterjesztették, mivel a koronavírus fertőzöttségi szint alacsony az Egyesült Királyságban, és ez megnehezíti annak megállapítását, hogy hatásos lehet-e a vakcina.

A nagy vizsgálatba 30 ezer személyt vonnak be az USA-ban, 2 ezret Dél-Afrikában és 5 ezret Brazíliában. Az is felmerült, hogy a beoltott embereket esetlegesen szándékosan megfertőzhetik a koronavírussal, hogy lássák, immunrendszerük hogyan reagál. Többen megjegyzik azonban, hogy ez etikai aggályokat is felvet, hiszen egyelőre még nincs a COVID-19 megbetegedésnek igazoltan hatékony, biztos gyógymódja.

Mikor lehet általánosan elérhető a vakcina?

Ez az átlagember/olvasó első kérdése. A nyilatkozók szerint lehetséges, hogy 2020. vége előtt igazolni tudják egy, COVID-19 elleni védőoltás hatásosságát, ám az még biztosan nem lesz széles körben hozzáférhető. Az egészségügyben és a beteggondozásban dolgozóké az elsőbbség a hozzáférésben, de előnyt élveznek azok is, akik koruk vagy meglévő betegségük miatt a COVID-19-megbetegedés magas kockázatának vannak kitéve. Ha minden a tervek szerint halad, leghamarabb 2021-ben lehet szó széles körűen védőoltással történő immunizálásról. A brit miniszterelnök, a COVID-19 betegségen átesett Boris Johnson így fogalmazott: „Nyilván reménykedem. Szorítok, de ha 100% bizonyossággal mondanám ki azt, hogy még idén vagy jövőre mindenképpen meglesz a védőoltás, sajnos az nagy túlzás volna. Még nem tartunk ott.”

Azonban nem egy vakcina fejlesztése van folyamatban. Nézzük hát, hol tartanak a többiek a védőoltásaikkal! – Az Oxfordi Egyetem vakcinája nem az első, ami eljutott ebbe a fázisba, hiszen amerikai és kínai kutatócsoportok szintén tettek bejelentéseket hasonló eredményekről. A Moderna nevű amerikai cég közölte elsőként a hírt, hogy vakcinája képes neutralizáló antitesteket termeltetni. A koronavírus RNS-ét (genetikai kódját) juttatják be a védőoltásukkal a szervezetbe, ami aztán vírusfehérjéket kezd termelni, és az ezek ellen termelődő antitestekkel indul meg a szervezet immunválasza. A BioNtech és a Pfizer szintén jó eredményeket ért el az RNS-t tartalmazó vakcinájával.

Jelenleg sok vakcina tesztelése zajlik: 140 van preklinikai fázisban, 10 I. fázisú vizsgálatban (kis betegszámú, biztonsági fázis), szintén 10 II-es fázisúban (kiterjesztett biztonsági próba) és 3 zajlik III. fázisú vizsgálatban (kiterjedt, szélesebb körű tesztelés és hatékonysági próba).

Az oxfordihoz hasonló technikát fejlesztettek ki Kínában, ott is ígéretesnek mutatkozik. A tudósok szerint az összes próbálkozás „feszegeti” a tudomány korlátait, és korábban még egyikről sem derült ki, hogy működne.

A vakcinafejlesztés több hagyományos módszerével is próbálkoznak a világ egyes pontjain. A Valneva nevű cég például azzal kísérletezik, hogy a teljes koronavírust inaktiválja, majd ezt fecskendezi be a megóvandó alanyba.

Összességében tehát 23 COVID-19 elleni vakcina áll jelenleg klinikai próba alatt a világban, és 140 másik van korai fejlesztési stádiumban. Mivel a BBC ismertetését közöltük az eddigiekben, érthető, hogy itt az Egyesült Királyság-beli kérdésekről és válaszokról tudunk beszámolni. A brit kormány a különféle védőoltásokból összesen 190 millió dózisra jelentette be igényét, ennyire kezdett el alkudozni. Ezek tételesen:

• 100 millió dózis oxfordi vakcina genetikailag módosított vírussal.
• 30 millió dózis a BioNtech/Pfizer-féle vakcinából, ami a koronavírus genetikai kódjának egy részét injektálja a beoltandó személybe.
• 60 millió dózis a Valneva inaktivált koronavírust tartalmazó védőoltásából.

A fenti 190 millió dózis árát már kifizették, holott ma még bizonytalan, hogy melyik (ha bármelyik is!) bizonyul hatásosnak a 66 milliós nemzet tagjainak immunizálására.

Kate Bingham, az Egyesült Királyság védőoltási munkacsoportjának (UK Vaccine Taskforce) elnöke azt mondta a BBC-nek, „első teendőnk azonosítani csoportonként – a különféle típusú – legígéretesebb vakcinákat, és biztosra menni, hogy kiderüljön, melyik a biztonságos és egyben hatékony is. Nem valószínű, hogy egyetlen vakcina fog mindenkinek megfelelni. Nyilvánvaló, hogy különböző egyéneknek, csoportoknak más-más védőoltásra lesz szükségük."

Forrás: Coronavirus: Oxford vaccine triggers immune response (bbc.com)
Fordítás: Fazekas Erzsébet, WEBBeteg.hu
Lektorálta: Bak Marianna, biológus