Házikedvencek és a COVID-19 - Új kutatás

A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány eredeti forrása valószínűleg egy állati vírusgazda volt, amiről a vírus átterjedt az emberre. Az emberről házikedvencekre történő átterjedés miatti aggodalom miatt kutatók megvizsgálták a házikedvencként tartott macskák és kutyák fogékonyságát a fertőzésre, és annak lehetőségét, hogy a fertőzött macskák képesek-e továbbadni a fertőzést.

Egy új kutatás eredményei szerint a macskák sokkal fogékonyabbak a fertőzésre, és - klinikai tünetek nélkül is - hosszabb időn keresztül ürítik a vírust, valamint képesek a vírust más macskáknak átadni. A vizsgálatok megerősítik, hogy a macskák fogékonyak a SARS-CoV-2 fertőzésre, viszont valószínűleg nem alakul ki náluk klinikai megbetegedés. A macskák esetében robusztus neutralizáló antitest válasz alakul ki, ami megakadályozza az újrafertőződésüket a vírussal második alkalommal történő találkozást követően.

Ezzel ellentétben a kutyák esetében azt tapasztalták a kutatók, hogy nem ürítik a vírust a fertőződést követően, vírus elleni antitestek jelennek meg esetükben is, és vírusellenes, neutralizáló antitest választ fejlesztenek ki.

Valószínűtlen, hogy háziállatokról emberekre terjed a vírus, az emberek viszont megfertőzhetik az állatokat

Jelenleg nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a macskák vagy a kutyák jelentős szerepet játszanának az emberi fertőzéseket illetően; fordított zoonózis (emberről állatra történő átvitel) azonban lehetséges, ha a fertőzött háziállat-tulajdonosok az akut fertőzés során kiteszik házikedvenceiket a vírusnak.

A SARS-CoV-2 vírus egyike annak a három újonnan felbukkanó zoonótikus koronavírusnak, ami az elmúlt két évtizedben képes volt jelentős megbetegedéseket okozni az emberek körében, a SARS-CoV-1 és a közel-keleti légúti szindróma koronavírus (MERS) után. A betegségek előretörésének általános tendenciája az állatokról emberekre történő terjedés, amihez két tényező, a kiterjedt földhasználat, illetve a vadvilág életterének visszaszorítása is hozzájárul. Az élőállat-piacok folyamatos jelenléte is feltételeket biztosít a zoonózisok megjelenéséhez.

Mint a SARS-CoV-1 és a MERS-CoV vírusok esetében, filogenetikai elemzés alapján a SARS-CoV-2 vírus esetében is valószínűsíthető, hogy a vírus eredeti hordozói a denevérek voltak, de az elődeivel ellentétben a SARS-CoV-2 esetében gyorsan alakult ki a rendkívüli hatékonyságú emberről-emberre történő terjedés.

Emberektől és más házikedvencektől is elkaphatják a vírust

Míg az állatok gyakran lehetnek az újonnan megjelenő kórokozók forrásai, a SARS-CoV-2 fordított zoonózisa sokkal valószínűbb, mivel az emberek között előforduló esetek sokkal gyakoribbak, mint a háziállatok esetében, valamint ezidáig nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy fertőzött macskák vagy kutyák vinnék át a SARS-CoV-2 vírust az emberekre. Hasonló eredményeket figyeltek meg a SARS-CoV-1 vírus esetében is, ahol a fertőzött emberek miatt vírusnak kitett házimacskák megfertőződtek, és a kísérleti körülmények között megfertőzött macskák a vírust néhány napon át ürítették.

Más állatok is ki vannak téve a fertőzésnek az emberek által, ideértve a tenyésztett nyérceket, amik esetében légúti tünetek, gyomor-bélrendszeri tünetek és még hirtelen halál is előfordulhat a fertőzést követően. Ezek közül néhány esetben, beleértve a Bronxi Állatkert nem háziasított nagymacskáit, és a New Yorkban és Európában házikedvencként tartott macskákat, az állatok légúti megbetegedés és/vagy kötőhártyagyulladás tüneteit mutatták.

A kínai Wuhanban a macskák vérén nemrégiben végzett szérum vizsgálatok arra utaltak, hogy az állatok közel 14,7%-a szeropozitív volt a SARS-CoV-2 vírusra, ami arra utal, hogy ott, ahol az emberek között jobban elterjedt a vírus, valószínűleg a macskapopulációk is ki vannak téve a vírusnak. Tekintettel arra, hogy a fertőzött emberek száma elérte a több milliót, és még csak néhány állat PCR-tesztje lett pozitív, valószínűtlennek tűnik, hogy a házikedvencek a fertőzés egy jelentős forrását jelentenék, vagy hogy komoly kockázata lenne esetükben a súlyos megbetegedés kialakulásának.

Fontos, hogy a fertőzött macskák a vírusnak való kitettséget követően legfeljebb 5 napig ürítették a vírust, ami arra enged következtetni, hogy a macskák, ha fertőzött emberekkel kontaktálnak, megfertőződnek, de gyorsan le is győzik a fertőzést. Ehhez képest az embereknél az inkubációs periódus rendszerint 5 nap körül van és az emberek több, mint 3 hétig üríthetik a vírust. Következésképpen, ha a tüneteket mutató emberek követik a karanténnal kapcsolatos eljárásokat, és otthon maradnak a házikedvenceikkel, akkor minimális a veszélye annak, hogy egy potenciálisan vírusnak kitett macska megfertőzzön egy másik embert. A fertőzött házikedvenc macskákat nem szabad kiengedni a szabadba bóklászni, hogy megelőzzük más, szabadban élő macskák vagy vadon élő állatok megfertőződését.

Korábban a témában

• A macskák megfertőződhetnek és továbbadhatják a vírust más macskáknak
• Tularémiát terjeszthetnek a macskák

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Experimental infection of domestic dogs and cats with SARS-CoV-2 (pnas.org)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus