Mást eszünk, mégis hízunk?

A koronavírus-járvány hatására a magyarok igyekeztek a korábbinál egészségesebben étkezni, mégis tovább gyarapodtak karanténkilóink, átlagosan 30 dekával lettünk nehezebbek – derült ki egy a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának szakemberei által végzett kutatásból.

Miként változtak a magyarok élelmiszervásárlási szokásai a koronavírus-járvány harmadik hulláma idején – ezeket vizsgálta a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézete, a Nébih, valamint a TÉT Platform Egyesület közösen. A március 30. és május 4. között csaknem kétezer ember megkérdezésén alapuló kutatás a tavaly tavaszi első hullám idején végzett hasonló felmérés folytatása volt.

Kontor Enikő, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (GTK) Marketing és Kereskedelem Intézetének adjunktusa a második „karanténkutatásról” kifejtette: a munka során a GTK munkatársai hozzájárultak a kérdőív összeállításához, illetve az eredmények kiértékelésében és azok nyilvánossággal való megismertetésben is szerepet vállalnak.

Egyebek mellett arra jutottak, hogy az első hullámhoz képest a vizsgált időszakban ugyan nőtt a boltlátogatási gyakoriság, de még nem érte el a járvány előtti időszak értékét. A legtöbben csak kétszer-háromszor vásároltak egy héten, egyre kevésbé volt jellemző a heti négyszeri, ötszöri, vagy ennél gyakoribb boltlátogatás.

Kontor Enikő szerint ezzel összefüggésben állhat, hogy az első hullámhoz képest egyharmaddal nőtt az online rendelők aránya. A növekedés egyértelműen tapasztalható volt a melegételt rendelők számában, de ami eddig kevésbé volt jellemző, hogy az élelmiszereket is egyre többen szerezték be a világhálóról a kényszerű napközbeni otthonlét miatt. Ráadásul a megkérdezettek 20-30 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ezt a szokását szeretné a járvány után is megtartani.

Rákérdeztek arra is, hogy melyek a legfontosabb szempontok a vásárláskor

Az eredmények azt mutatják, hogy a preferenciák nem változtak a járvány előtthöz, illetve az első hullámhoz képest, ugyanakkor némi átrendeződés tapasztalható. A magyarok köztudottan ízorientáltak, és ez nem változott a pandémia alatt sem.

A vásárlási döntés meghozatalakor az első két legfontosabb szempont az íz és a minőség volt. Ezt követően viszont némileg módosult a sorrend. Míg az első hullám alatt a tartósság bizonyult a harmadik legfontosabb szempontnak, addig a harmadik hullám során az egészséges étrendbe illeszthetőséget már hangsúlyosabbnak tartottuk. A tartósság most a 6. helyre szorult vissza, a kedvező ár és a megszokott márka is megelőzte. Úgy tűnik, hogy az első pánikon, amely az élelmiszer-felhalmozáshoz vezetett, már túljutottunk. Ugyanakkor ez a mintegy másfél éve tartó járvány talán mintha megmozdított volna valamit a magyar emberek gondolkodásában, és próbálunk egészségesebben táplálkozni – fogalmazott a szakember.

Hozzátette: ennek ellenére az első hullámban felszedett átlagosan plusz egy karanténkilót most körülbelül 30 dekával tovább gyarapítottuk.

Az ok egyértelmű: míg csaknem 70 százalék úgy nyilatkozott, hogy naponta 5-8 órát, vagy ennél is többet ül, addig a megkérdezettek 40 százaléka kevesebbet mozgott az elmúlt évben, mint korábban – ismertette az adjunktus.

A harmadik hullám alatt hittünk a vitaminok és táplálék-kiegészítők erejében

Kontor Enikő kifejtette: az egészségesebb táplálkozás felé fordulást jelzik azok a válaszok is, melyek szerint több zöldséget, gyümölcsöt, tojást fogyasztottunk. A vizsgált időszakban a legritkábban vásárolt termékek közé tartoztak az impulzív, magas élvezeti értékkel rendelkező sós rágcsálnivalók, az édességek, az üdítők és az alkoholos italok. Emellett a megkérdezettek közel harmada nyilatkozott úgy, hogy törekedett a változatos étkezésre, odafigyelt az energiabevitelre és kisebb adagokat fogyasztott. A kutatók megfigyelték, hogy bár csökkent a felhalmozási hajlam, sok családban még mindig túl nagy az élelmiszertartalék. A háztartások 20 százaléka arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket. Pozitívum, hogy a megkérdezettek közel fele felajánlaná karitatív célokra az el nem fogyasztott élelmiszereket.

Végül az is bebizonyosodott, hogy a harmadik hullám alatt hittünk a vitaminok és táplálék-kiegészítők erejében, csaknem 44 százalékkal nőtt azok aránya, akik ilyen módon próbálták támogatni a szervezetük védekezőképességét.

A kutatás végső konklúziója, hogy bár a járvány okozta első pánik elmúlt, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél év alatt kialakult új szokásaink jó része tartósan velünk marad.

(Forrás: Debreceni Egyetem)