Emlékezzünk az influenza pandémiákra - Influenza kérdezz-felelek

Akik az előző években találkoztak influenzavírussal, azok szervezete valamilyen antitestet termelt ellene? A kérdésre Dr. Ócsai Lajos járványügyi szakember válaszol.

A COVID-19 pandémia kezdetén többen abba a hibába estek, hogy a szezonális influenzával hasonlították össze a COVID-ot, pedig nagyon nagy a különbség nemcsak a betegség lefolyásában, hanem az emberi szervezet felkészültségében is. Akik az előző években találkoztak influenza vírussal, azok szervezete valamilyen antitestet termelt ellene. Ezek, ha csodát nem is művelnek a súlyos esetek csökkenésében fontos szerepet játszhatnak. Pár évtizedenként az influenza vírus jelentős változáson megy át, amikor az új törzs annyira különbözik az azt megelőzőktől, hogy az addig felgyűlt lakossági összesített védelem már nem működik. Ilyenkor következik be a PANDÉMIA, azaz a világjárvány. Ilyen volt a 1918-1920-as spanyol nátha, a 1967-es Hong-Kongi influenza vagy a jelenlegi Sars-COV-2 pandémia is.

A XX. századi történelemben is nagyon komoly nyomot hagyott az 1918-ban kezdődő spanyolnátha járvány

Azaz pontosabban a H1N1 influenza vírus okozta pandémia. A világjárvány kezdetét 1918. március 11-re teszik, amikor egy Kansas államban található katonai bázis szakácsa betegedett meg az influenza tipikus tüneteivel járó megbetegedésben és még aznap több száz a bázison szolgálatot teljesítő katona is beteg lett. Ez volt az első dokumentált eset, de a mai napig vita tárgyát képezi, hogy hol alakult ki a világjárványt okozó vírus. A legnagyobb valószínűsége egy kelet-ázsiai kialakulásnak van, de szóba hozták Ausztria területét és a Karibi térséget is. Az első hullám 1918. márciusban kezdődött és nem vetítette előre a következő hullámok súlyosságát.

1918 augusztusában azonban - szinte egy időben - Amerikában, a franciaországi Brestben és az afrikai Sierra Leone fővárosában újra felütötte a fejét a rejtélyes betegség, melyet nem azért neveztek el "spanyolnáthának", mert az Ibériai-félszigetről indult el, hanem azért, mert - az ország semlegessége okán - itt beszéltek először nyíltan a villámgyorsan terjedő vírusról.

A járványban a Föld lakosságának a becslések szerint 20%-a betegedett meg és a halálos áldozatok számát 20-50 millió közé teszik.

A későbbi influenza pandémiák is komoly problémákat okoztak. Az 1957-ben a H2N2-es törzs az un. „Ázsiai” az 1968-as H3N2 törzs a „Hong-Kong”-i névre keresztelt járványok is komoly áldozatokkal és gazdasági károkkal jártak.

Az utóbbi két pandémiás törzs hazánkban négy évig okozott komoly problémát. Az orvoshoz fordult megbetegedettek száma még a vírus megjelenése utáni negyedik évben is meghaladta az egy milliót, majd „sima” szezonális influenzává szelídültek.

A SARS-CoV-2 pandémia az influenza pandémiáktól abban különbözik, hogy a klinikai kép súlyosabb és magasabb a halálozás is.

Válaszoló szakértőnk: Dr. Ócsai Lajos - Járványügyi szakember, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője.