Virtuális európai kongresszus kezdődik szombaton
A több mint 80 ezer pszichiátert tömörítő Európai Pszichiátriai Társaság 2022. június 4–7. között tartja 30. kongresszusát, amelynek rendezési jogát Budapest nyerte el. Az idei nemzetközi kongresszus a klinikai gyakorlat, a betegellátás és a tudományos kutatás közötti kapcsolatról szól.
Eredetileg hibrid rendezvényt terveztek az európai és a magyar pszichiáterek, vagyis a személyes részvétel mellett, szerepet játszott volna az online élő adás, illetve az előre felvett kiállítások , workshopok, illetve felvételről lehetett volna megtekinteni – tájékoztatta a médiát Falkai Péter professzor, az EPA elnöke, aki június elsején személyesen tanácskozott Budapesten a kongresszus helyi szervezőbizottságának tagjaival. Mint mondta, az ukrajnai háború miatt bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált a személyes részvétel, nagyon sokan visszamondták, ezért a rendezvény egészét átterelték a virtuális térbe.
Az ukrajnai háború és a Covid-járvány komoly nyomást helyez a pszichiátriai ellátórendszerre
„Ez életem legnehezebb szakmai döntése volt” – fogalmazott a Müncheni Pszichiátriai Klinika magyar származású igazgatója. Reméli, hogy az előzetesen regisztrált 2800 pszichiáter, valamint a virtuális tér hírére csatlakozó résztvevők létszáma eléri a három és félezer főt. Beszámolt arról, hogy az idei kongresszus tudományos programjának fókuszában a klinikai gyakorlat és a kutatás közötti kapcsolat interakciója áll. A tanácskozás kiemelten foglalkozik a kötelező pszichiátriai gyógykezelés alternatíváival, a pszichedelikus - módosult tudatállapotot okozó - gyógyszerek alkalmazásával, valamint a mentális betegséggel élők társadalmi beilleszkedésével.
Kurimay Tamás professzor, az EPA elnökségi tagja és a magyar szervezőbizottság társelnöke hangsúlyozta, hogy első alkalommal nyerte el Budapest a 80-100 ország szakembereinek részvételével zajló konferencia rendezésének jogát. „Ez hatalmas megtiszteltetés a hazai pszichiátria szakma számára, egyben lehetőséget kínál a magyar szakembereknek a megmutatkozásra.” A rendezvény 23 önálló szekciója közül hármat magyar szakember vezet. Hozzátette: az ukrajnai háború és a Covid-járvány komoly nyomást helyez a pszichiátriai ellátórendszerre, ezért ez hangsúlyosan jelenik meg a konferencia tudományos programjában is.
Dr. Szekeres György, az MPT elnöke megjegyezte: Az európai kongresszus jelentőségére való tekintettel a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetősége úgy döntött, hogy ötven kolléga regisztrációjának anyagi fedezetét biztosítja. Elmondta, hogy az MPT tagsága fontosnak tartja a szakma történetének, hagyományainak, múltbeli értékeinek ápolását. 2007-ben méltatlan politikai döntés alapján bezárták Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a Lipótot, ahol az ódon falak között nemzetközi színvonalú műhelymunka, tudományos kutatás és gyógyítás zajlott.
Megfogant a gondolat, hogy méltó emléket állítsunk a Lipótnak, megalakítottuk a Lipótmező emlékmúzeuma létrejöttét koordináló bizottságot. További intenzív szervezőmunka szükséges ahhoz, hogy kezdeményezésünk a jelenlegi embrió fázistól eljusson a megvalósításig. Az ukrajnai krízis kapcsán megtett lépésekre áttérve a társaság elnöke beszámolt arról, hogy a háború kitörését követően az Európai Pszichiátriai Társaság összehívta a nemzeti pszichiátriai társaságok vezetőit, és szolidaritási platformot hozott létre a károsultak megsegítésére.
A válság rendkívüli módon veszélyezteti a mentális egészséget
Dr. Wernigg Róbert, az MPT főtitkára kifejtette, hogy az MPT által az ukrán menekültek megsegítésére szervezett adománygyűjtő akcióhoz több mint negyven hazai szervezet csatlakozott, és számos magánszemély tett pro bono felajánlást. Mint mondta: "Rendkívüli segítségnyújtási hajlandóságot tapasztaltunk, mind az állami, mind a civil szervezetek részéről, és igen komoly felajánlásokat tudtunk rögzíteni. Az MPT elnökségének több tagja személyesen is részt vett a menekültek támogatásában a frontvonalban. Összeállítottuk a segítségnyújtásban önkéntesen közreműködő szakemberek kompetenciatérképét mind a szakmai, mind a nyelvi tudást illetően."
A válság rendkívüli módon veszélyezteti a mentális egészséget, hiszen a Kárpátaljáról és Ukrajna más területeiről érkező populációnak, amelynek otthonát, családtagjait és jövőbeli kilátásait vette el a háború, könnyen megrendülhet a világba és az élet értelmébe vetett hite. A közvetlen anyagi segítségen túlmenően arra törekszünk, hogy mérsékeljük az ideérkező menekülteket ért elsődleges traumás hatást, és támogassuk őket a kapcsolódási pontok megtalálásában, ahonnan tovább tudják gördíteni az életüket.
(Magyar Pszichiátriai Társaság)