Külföldön dolgozó magyarok hazai és magyar nyaralók külföldi egészségügyi ellátása

Mit kell tudni a hazánkban való egészségügyi ellátásra jogosultságról külföldön dolgozó magyar állampolgároknak? És mit érdemes tudniuk a külföldön nyaraló magyaroknak a nyaraló országban való egészségügyi ellátásra jogosultságról?

Sok magyar vállal munkát külföldön, sokszor ott is él, felmerül a kérdés, ha hazalátogat, és egészségügyi ellátásra van szüksége, ki fedezi az ellátás költségeit?

Először is azt kell tisztázni, hogy EGT tagállamban vállalt-e munkát. Ha igen, akkor rá annak a tagállamnak a szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. Azért, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatalnál a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. A bejelentési kötelezettség kiterjed a saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezet alkalmazottjaira, pl.: ENSZ, WHO, és az Európai Unió szerveinek alkalmazottaira. A magyar jogszabályok szerint ezeknek a munkavállalóknak itthon nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük, és arra sincs mód, hogy önkéntes alapon fizessenek itthon járulékot.

Milyen itthoni ellátásra jogosult a külföldön dolgozó magyar állampolgár (aki ott fizeti a járulékot) ideiglenes itthoni tartózkodása alatt?

1. az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult;
2. kizárólag a tartózkodás tervezett idejére;
3. az egészségi állapotra tekintettel;

Az orvosilag szükséges ellátás megítélése minden esetben orvos-szakmai kérdés.

Mi igazolja a jogosultságot?

A jogosultságot az illetékes tagállamban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást. TAJ kártyával nem, még ha rendelkezik is vele. A külföldi EU kártyával azonban előre megtervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe. Ebben az esetben a külföldi biztosító által kiállított nyomtatvány alapján lehet igénybe venni az ellátást, melynek kiállítási módjáról az adott külföldi biztostó tud felvilágosítást adni. A nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges.

Mégis ki kaphat egészségügyi ellátást a TAJ száma alapján?

Az az EGT területén dolgozó és ott biztosított személy (magyar állampolgár), akinek Magyarországon van az állandó lakhelye. Ekkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazolás alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult. Ehhez saját külföldi biztosítójánál kell a megfelelő nyomtatványt igényelnie. Ezt a nyomtatványt a külföldi biztosító megküldi az illetékes lakóhely szerinti kormányhivatalnak, melynek bejegyzése után a külföldi biztosított a magyar TAJ szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A jogosultságigazolás kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.

A lakóhely fogalmát több állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. A NEAK tapasztalata szerint a teljes körű egészségügyi ellátást biztosító nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.

Ha külföldre utazunk

Az EGT tagállamaiba, illetve olyan országokba utazóknak, ahol érvényes (ez ellenőrizhető a NEAK oldalán), fontos kiváltani az Európai Uniós Egészségügyi Kártyát (továbbiakban Kártya), vagy az azt helyettesítő nyomtatványt. A Kártya kiadása térítésmentes, kivéve, ha megsemmisül, megrongálódik, elvesztik vagy ellopják. Ilyen esetekben igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.

A Kártyával igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások köre:

Egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak.

A szolgáltatás szükségességét a kezelőorvos bírálja el, a Kártyával közvetlenül az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni. Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított.

Ha nem rendelkezünk Kártyával, az ellátást nekünk kell kifizetni, a számla ellenében kérhető költségtérítés. Ez az ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül igényelhető a kormányhivatalnál. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell úgynevezett kórházi ápolási hozzájárulást, önrészt (törvény írja elő), melyet mind a helyi biztosítottaknak, mind a Kártyával rendelkező külföldinek is ki kell fizetnie. Ennek mértéke országonként változó, és megfizetése alól a Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése továbbra is az ellátást igénybevevőt terheli.

Az EGT tagállamokon kívül, vannak olyan országok, amelyekkel Magyarország kétoldalú egyezményt kötött (Szerbia, Bosznia-Hercegovina), ezekben az országokban általánosságban a sürgősségi ellátások vehetőek igénybe az útlevél felmutatásával térítési díj nélkül.

Miért érdemes megfontolni az utasbiztosítás kötését?

1. A sűrűn látogatott üdülőhelyek környékén az orvosok döntően magánpraxisban működnek,
2. bizonyos államokban a magyarországinál szűkebb a Kártyára igénybe vehető szolgáltatások köre,
3. a külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelező egészségbiztosítás,
4. a hegyi balesetet szenvedők felkutatása, mentése, valamint a völgybe való szállítás rendszerint az adott ország biztosítottainak is díjköteles,
5. ha az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országba utazunk, az egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
Felhasznált irodalom: NEAK