A magyar beteg - Mit mutatnak a népszámlálás egészségi adatai?
megjelent:
A fővárosban vagy vidéken több a krónikus beteg? Mennyire egészséges a diplomás? Melyik régióban kevesebb az orvos? A lakosság egészségével kapcsolatban kutakodtunk a most megjelent 2022-es KSH népszámlálási adatokban és az Eurostat Regionális Évkönyvben.
A 2022-es népszámlálás egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseit 9,14 millió főre vonatkozóan töltötték ki tavaly ősszel a 9,6 millió lakosból.
Az adatokból kiolvasható, hogy az összes megkérdezett közel 52 százaléka nem számolt be hosszabb ideje fennálló egészségi problémáról, a nők és a férfiak hasonló arányban nyilatkozták azt, hogy nincs krónikus betegségük. Arra nem tért ki a kérdés, hogy milyen egyéb, akár rövidebb lefolyású betegségeik voltak az elmúlt időszakban.
Tartós betegséget 1,7 millióan jelöltek be, ez a megkérdezettek 18,6%-a. A népszámlálásban résztvevők mintegy 29 százaléka nem válaszolt az egészségi állapotával kapcsolatos kérdésre. A legtöbb krónikus problémával élő a 65-74 éves korcsoportban található.
Elgondolkodtatóan alacsonynak tűnik ez az érték, mert uniós- és világszinten is az élen járunk a szív-érrendszeri megbetegedésekben, a daganatos betegségek okozta halálozásban. A KSH 2019-ben mutatta ki, hogy a 15 éves és ennél idősebb népesség leggyakoribb egészségi problémája a mozgásszervi betegségeken kívül a magasvérnyomás-betegség. A vizsgált népesség több mint fele, az idősek közel kilenctizede e két leggyakoribb probléma legalább egyikével él együtt. A cukorbetegek aránya 8,8 százalék.
A központi régióban és a legfiatalabbak között a legkevesebb a tartós beteg
Budapesten arányaiban igen kevés az önbevallás szerint krónikus beteg, a megkérdezett lakosok 16,84 százaléka mondta azt, hogy valamilyen hosszabb ideje fennálló betegségben szenved, Pest vármegyében hasonló, 17 százalék ez az arány. Borsodban és Szabolcsban már rosszabb a helyzet, 20 százalék feletti az arány, Tolna, Békés és Nógrád vármegyékben pedig a legrosszabb az egészségi állapot: 21 százalék feletti a tartós betegek aránya.
65 év felett csökken azoknak a száma, akik nem panaszkodnak egészségükről. A legegészségesebb, vagy legalábbis a legoptimistább a kérdésben a fiatalabb korosztály: a 15 és 24 év közöttiek 74 százaléka, az 5 és 14 év közöttiek 70 százaléka, a 25 és 34 év közötti korcsoport 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy nincs semmiféle tartós betegsége, de az átlagtól alacsonyabb arányban említették a 35 és 44 év közöttiek is – derül ki az adatokból.
Arányaiban a legkevesebb tartós betegséggel élő a diplomások között van, a legtöbb pedig a nyolc általános iskolai végzettségűek és az érettségizettek között található, sőt a kevesebb mint 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező válaszolók között fele-fele arányban van tartós beteg és úgymond egészséges. Kiderült az is a népszámlálási adatokból, hogy a tartós betegséggel élők között 613 ezer foglalkoztatott és 32 ezer a munkanélküli, míg a többségük, 947 ezren valamilyen ellátásban, például nyugdíjban részesülnek.
A válaszolók közül 639 ezren mondták azt, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, 270 ezren pedig fogyatékossággal élnek. A mozgásukban korlátozottak száma 112 ezer, értelmi fogyatékossággal 40 ezren élnek. Gyengénlátónak 34 ezren, vaknak közel 9 ezren, nagyothallónak 24 ezren, siketnek 6 ezren vallották magukat. A fogyatékkal élők körében a legtöbben valamilyen ellátást kapnak (170 ezer), 59 ezren foglalkoztatottak, közel 4 ezren álláskeresők.
| Budapesten van a legrosszabb állapotban az egészségügy |
| Uniós szinten is irigylésre méltó a Dél-Alföld 0,6 százalékkal, a főváros a maga 4,6 százalékával azonban hazai és európai összevetésben is rossz eredménynek számít – az Eurostat azt vizsgálta, hogy az egyes régiókban az ott élők mekkora aránya nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Budapest után a második legrosszabbul szerepelt a listán Közép-Magyarország, ahol 2022-ben 3,1 százalék volt az arány, 2018-ban pedig csupán 1,3 százalék. |
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
