A digitális egészségügy mentheti meg a bolygót a globális felmelegedéstől

Meglepő kijelentés, de az egészségügy az egyik legnagyobb szennyező, ha szén-dioxid-kibocsátásról van szó. A digitális orvoslás erre a problémára is gyógyírt kínál, persze elsősorban az olyan kihívások mellett, amelyek az életminőségünkre vannak kedvező hatással.

A bolygónkon az egészségügyi ágazat, ha országként tekintenénkrá, akkor az 5. legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lenne. A karbonlábnyoma a világ teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának a 4,4százalékáratehető, ami 514 darab széntüzelésű erőmű éves kibocsátásával egyenértékű. Egyre nyilvánvalóbb tehát, hogy az egészségügyi szektor, amely szinte mindenhol az egyik legnagyobb foglalkoztató, környezetre gyakorolt hatása révén jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

A kérdés, hogyan lehet megoldani a szektor kibocsátásának mérséklését?A digitális megoldások - köztük a távorvoslás, az időpontfoglalás, a kórházak logisztikái rendszerének online alapokra helyezése vagy éppen a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása - bizonyosan érdemben csökkentik a karbonlábnyomot.

Az AI ma szinte az összestudományos területen jelentős változásokat hozott, és nem csak a mindennapi működés során, de a kutatás-fejlesztésben is, hiszen komoly erőforrásokat-elsősorban időt és pénzt-szabadít fel. Ez azonban az előnyök mellett kihívásokat, akadályokat, sőt az etikus felhasználással kapcsolatos kérdéseket is felvet. A világ egyik vezető biotechnológiai vállalata, az MSD Pharma is ezekkel a kérdésekkel szembesül. A vállalat által adott válaszok számos gyakorlati megoldást hoztak a mindennapokban: ezeket a globálisan is releváns módszereket mutatja be majd Anton Groom, az MSD hiperautomatizálásért és generatív mesterséges intelligenciáért felelős globális vezetője a megrendezésre kerülő 5. Digital Health Summit konferencián.

Az olyan megoldások is sokat jelentenek, mint a gyógyszerautomaták

Magyarországon jelenleg 700 ezer embert érint a probléma, miszerint a lakhelyükön nincs patika vagy fiókgyógyszertár. Ezek a kórházakban, gyógyszertárakban vagy akár közterületeken teszik lehetővé a gyógyszerek önkiszolgáló vásárlását. Az elmúlt hónapok hazai tapasztalatairól Lakatos András, a Pegasus Informatikai Kft. ügyvezetője beszél majd a konferencián.

A gyógyszeripar előtt álló digitális lehetőségekről dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, dr. Isabel Gruber, az MSD Pharma ügyvezetője és Massimiliano Magnelli, a Bristol Myers Squibb áprilisban kinevezett magyarországi vezérigazgatója cserél majd eszmét az eseményen. A hazai egészségügy tekintetében szó lesz a betegutak digitális menedzselésének lehetőségeiről is az ellátórendszerben, valamint arról, hogy a mesterséges intelligencia által működtetett diagnosztikai eszközök miként járulhatnak hozzá a köz- és magánszféra (együtt)működéséhez.

Érdekes témának ígérkezik a jövő kórháza tematika, amely kerekasztal-beszélgetésben többek között dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója és dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeis részt vesz. Az elmúlt években az Országos Onkológiai Intézetben komoly eszközpark fejlesztés valósult meg, amely a korszerűsítés mellett a daganatok korai diagnosztizálásának elősegítésében, valamint a daganatsebészeti és sugárterápiás eljárások modernizálásában hozott előrelépést. A jövőben az intézet egyre nagyobb hangsúlyt fog fektetni a hiteles adatokon nyugvó adatalapú döntéselőkészítésre a betegek ellátásának gyorsabbá és hatékonyabbá tételének érdekében, valamint a mesterséges intelligencia algoritmusai adta lehetőségeket is segítségül hívják majd.

(Digital Health Kommunikáció)