Így érintette a daganatos betegségek ellátását a pandémia

A SARS-CoV-2 világjárvány a daganatos betegségek felismerésének, megelőzésének és ellátásának minden szakaszát megzavarta. A hatások még mindig érezhetők, csaknem két évvel azután is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023. május 5-én hivatalosan bejelentette az egészségügyi vészhelyzet végét.

A Nature Cancer című szaklapban nemrég közzétett elemzés rávilágított a világjárvány daganatos betegek ellátására gyakorolt globális hatására. Dr. Richa Shah és a franciaországi Lyonban működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség munkatársai azt vizsgálták, hogy a pandémia miként hatott a daganatos betegek ellátásra világszerte. A tanulmány egy olyan szakirodalmi áttekintés és metaanalízis, amely öt kontinens 46 országának 245 cikkéből származó adatokat elemezte.

A szerzők megállapítása szerint a COVID-19 világjárvány közvetlen (fertőzéssel kapcsolatos), illetve közvetett (az egészségügyi rendszerek megzavarása) módon becslések szerint 21,5-38,6 millió többlethalálozást eredményezett 2023. június 18-ig, és súlyosan érintette a daganatos betegek kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatásokat, illetve programokat a megelőzéstől a korai felismerésen át egészen a kezelésig.

A negatív hatás több módon érvényesült:

• A WHO jelentése szerint 25%-kal csökkent a HPV elleni védőoltás beadásának aránya, ami a méhnyakrák egyik legfontosabb megelőző intézkedése.
• A lezárások megzavarták a szűrőprogramokat és késleltették a kezeléseket.
• Az egészségügyi rendszerek túlterhelése a terápiás protokollok módosításához, a kezelések csúszásához vezetett.

A járvány előtti időszakhoz képest a pandémia idején átlagosan az alábbi mértékben csökkent a különböző ellátásokban részt vevők száma:

• elvégzett rákszűrések: -39,0%,
• a diagnózis felállítása: -23,0%,
• diagnosztikai eljárások: -24,0%,
• kezelésben részesülő betegek száma: -28,0%.

Lásd még Lakossági szűrővizsgálatok - Mikor? Hol? Hogyan?

Forrás: Medscape/DRportal