Mindennapi mérgeink: biszfenol-A

A biszfenol-A (BPA) korunk talán legellentmondásosabb szintetikus vegyülete, amely észrevétlenül mindennapjaink részévé vált. Káros hatásait számtalan tudományos kutatás igyekszik igazolni - bár a hatóságok szerint határértéken belüli alkalmazása biztonságos, sem megerősíteni, sem kizárni nem tudják teljes biztonsággal az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait.

Mi az a biszfenol-A (BPA)?

A BPA az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, évente hozzávetőlegesen 2,7 millió tonnát állítanak elő belőle a világon. Polikarbonát műanyagok és epoxigyanták előállítására használják nagyfokú törés- és hőállósága miatt. Az élet számos területén alkalmazzák: a műszaki cikkektől, a konyhai termékekig, a fogtömésektől az autóalkatrészekig, a szemüveglencséktől a ragasztókig.

Nagy mennyiségben használja az élelmiszeripar is: palackok, étel- és italtárolók, cumisüvegek, üdítőitalos és ásványvizes palackok, ételhordók, műanyag tányérok, mikrohullámú készülékekben használt edények és más élelmiszer-csomagolóanyagok formájában. A BPA-t a vásárlási bizonylatokhoz, valamint tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban is használják szín előhívására. A BPA az epoxigyantákban is megtalálható, melyeket a fém konzerv- és üdítős dobozok, tárolóedények (pl. ivóvíz- és bortartályok), illetve a vízvezetékek belső felületének bevonására használnak.

Hogyan kerül BPA az emberi szervezetbe?

A BPA sajnos több forrásból is bekerülhet a szervezetbe. Azért került a figyelem középpontjába, mert kioldódhat az élelmiszerekkel közvetlen érintkezésben lévő csomagolóanyagokból, edényekből, eszközökből a használat során – a hosszas tárolás, melegítés, napsugárzás, mikrohullámok és savas-lúgos hatás még fokozhatja is a kioldódó mennyiséget. Így elsődleges expozíciós forrása a táplálkozás. De fogtömésre használt anyagokból, nyomtatásra használt tintákból, speciális papírokból is származhat.

Biszfenol-A-terhelésnek vannak kitéve azok a dolgozók is, akik a műanyag eszközök gyártásával foglalkoznak. A BPA könnyen az emberi szervezetbe kerülhet a parkolójegyekhez, bolti blokkhoz használt hőpapírokból is – érintkezés hatására a bőrön keresztül felszívódva. Egy 2010-es vizsgálat bebizonyította, hogy a hőpapírból készült nyugtákból egy 5 másodperces érintkezés során 0,2-6 µg biszfenol-A juthat be a szervezetünkbe – ez az érték pedig akár tízszer több lehet, ha az ember keze zsíros vagy izzadt –, ez a mennyiség pedig már kockázatot jelenthet a magzatok fejlődésére. (Különösen ki vannak/voltak téve a biszfenol-A káros hatásainak a pénztárosok, akik állandó érintkezésben vannak a hőpapírral.)

Milyen káros hatásai lehetnek a biszfenol-A-nak?

A vegyi anyagok endokrin rendszerre gyakorolt hatásait számos uniós kutatás vizsgálja – mivel egyre több anyagot azonosítanak különös aggodalomra okot adó anyagként. Közéjük tartozik a BPA is a reprodukciót és endokrin rendszert károsító hatásai miatt. Az endokrin rendszer feladata átfogó, befolyásolja a főbb testi funkciókat, az idegrendszer, az immunrendszer, az anyagcsere működését, a reprodukciót és a viselkedést. Az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok – így a BPA is – számos egészségügyi problémát okozhatnak akár a velük való érintkezés után évekkel is. Ez a fejlődési immuntoxicitás (mivel a BPA visszafordíthatatlan, egész életre szóló hatást gyakorolhat a fejlődésre), ami miatt szükségessé vált a BPA felhasználásának tiltása a legveszélyeztetettebb korcsoportok – a csecsemők és kisgyermekek tekintetében.

A BPA utánozza az ösztrogén hormon szerkezetét és működését. Emiatt kötődhet a szervezetben lévő ösztrogénreceptorokhoz és befolyásolhatja a testi folyamatokat –a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet és a reprodukciót. A BPA károsan befolyásolja mind a női, mind a férfi termékenységet. Nők esetében magasabb tesztoszteronszintet eredményez, ami megakadályozhatja az ovulációt, a peték megérését, de okozhat meddőséget, policisztás ovárium szindrómát és endometriózist is.

Férfiak esetében csökkenhet a spermiumszám. Csecsemőknél megváltozik az érzelmi fejlődés és megnő a hiperaktivitásra és a depresszióra való hajlam. Tanulmányok szerint a BPA a későbbi életkorokban károsan befolyásolva az anyagcsere-folyamatokat okozhat elhízást, zsíranyagcsere-zavart és fokozhatja a cukorbetegségre való hajlamot. Növelheti egyes tumoros betegségek – a mellrák vagy a prosztatarák – kialakulásának esélyét is. Fontos tudni, hogy terhes nőknél a BPA behatol a placentába – ezáltal a magzat szervezetébe is. Felelőssé tehető egyes szívbetegségekért, asztmáért, pajzsmirigyzavarokért, okozhat korai serdülést, születési és agyi fejlődési rendellenességeket.

Mit tesz a hatóság?

A káros hatások miatt a BPA felhasználását a csecsemőknek szánt cumisüvegekben 2011. június 1-jétől betiltották az Európai Unióban. Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága 2018 januárjában a műanyagokra, bevonatokra és fémekhez használt lakkokra, valamint a BPA-val való érintkezés egyéb forrásaira vonatkozó specifikus kioldódási határértéket 0,05 mg/kg-ra csökkentette. Ez egyúttal tiltja a biszfenol-A műanyag flakonokban és a csecsemőknek és a 3 éven aluli gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó csomagolásokban való alkalmazását is. Franciaország betiltotta a BPA-t minden élelmiszercsomagolásban, -tartályban és konyhai eszközben. 2020-tól az Európai Unióban megtiltják a hőpapírban való felhasználását.

Mit tesznek a gyártók?

A biszfenol-A helyettesítésére újabb adalékanyagokat fejlesztettek ki: például a biszfenol-S-t (BPS). Az új adalékanyagot vizsgáló kutatók viszont az elvégzett vizsgálatok után arra jutottak, hogy a biszfenol-S is olyan változásokat eredményezett a kísérleti egerek szervezetében, amelyek következtében a hímeknél csökkent az életképes spermiumok, a nőstényeknél pedig nőtt az abnormális petesejtek száma, vagyis hasonlóan káros lehet, mint a BPA.

Mit tehetünk mi?

A szervezetbe bekerülő biszfenolok mennyisége odafigyeléssel csökkenthető.

• Tudatosan válasszunk olyan használati tárgyakat, amelyek természetes alapanyagokból készültek, vagy PVC-mentes, BPA-mentes összetevőkből állnak.
• Ne tároljuk vagy melegítsük az ételeinket, italainkat polikarbonát (PC) edényekben – helyettük használjunk rozsdamentes acél, kerámia, üveg vagy zománcozott edényeket.
• Konzervek, előrecsomagolt felvágottak vagy élelmiszerek helyett fogyasszunk minél több szezonális zöldséget-gyümölcsöt és friss alapanyagokból elkészített ételeket.
• A boltokban kapott hőpapírt se tartogassuk sokáig magunknál – a kisgyerekek pedig egyáltalán ne érintkezzenek vele.

Sokat segíthet a műanyagok közötti tájékozódásban, hogy 2003 óta kötelezően jelölni kell őket a műanyag termék vagy csomagolás alján. A „körbe nyíl”-ban található számok alapján: 01: polietilén-tereftalát (PET), 02: nagy sűrűségű polietilén (PE-HD), 03: polivinilklorid (PVC), 04: kis sűrűségű polietilén (PE-LD), 05: polipropilén (PP), 06: polisztirol (PS), 07: egyéb (jelölhetik O-val is, az angol "other" után).

A 01, 02, 04, 05, 06 kódszámmal jelölt műanyagok nem jelentenek veszélyt, míg a 03-as PVC és a 07-es kódszámú egyéb – minden egyéb műanyag, így polikarbonátok (PC), polibutilén-tereftalát (PBT) és epoxigyanták – műanyagok tartalmaznak BPA-t. Emiatt ezeket mindenképpen kerülni kell.

A biszfenol-A (BPA) korunk talán legellentmondásosabb szintetikus vegyülete, amely észrevétlenül mindennapjaink részévé vált – és ha nem törekszünk tudatosan a bevitt mennyiség csökkentésére –, betegségeink okozója is lehet.

Tovább Hétköznapi veszélyforrás: a PET-palack

Forrás: WEBBeteg
Faar Ida, újságíró
Lektorálta: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Felhasznált irodalom:

• Élelmiszervizsgálati Közlemények, LVI. kötet, 2010., 3. füzet
• Biszfenolok, Nemezeti Népegészségügyi Központ
• A Bizottság (EU) 2018/213 rendelete (2018. február 12.)
• Ipari technológiák; 8. Műanyag előállítás technológiák, PTE, 2012. Dr. Német Béla