Öngyilkosság és öngyilkos szándék - Mi állhat a háttérben?

Az öngyilkosság valamilyen stresszel teli élethelyzetre adott tragikus válasz, s azért tragikusabb mindennél, mert meg lehetett volna előzni.

Akár Ön fontolgat öngyilkosságot vagy másról tudja ezt, nem árt tisztában lenni az erre utaló figyelmeztető előjelekkel és azzal, miképp juthatunk azonnali segítséghez és szakszerű kezeléshez. Életet menthet ezzel: a sajátját vagy valaki másét.

Úgy tűnhet olykor, hogy nincs más lehetőség a problémák megoldására, s az egyetlen kiút, hogy véget vessen a fájdalmának, az öngyilkosság. Pedig Önmaga is tehet lépéseket a saját biztonsága érdekében, s hogy újra élvezni kezdhesse az életet.

A tünetek, melyek öngyilkos szándékra figyelmeztethetnek

• Az öngyilkosságról való beszélgetés, ideértve az efféle kijelentéseket is: „Megölöm magam”, „Bárcsak halott volnék” vagy „Inkább meg se születtem volna”.
• Öngyilkosság elkövetésére alkalmas eszközök beszerzése, például fegyvervásárlás vagy gyógyszerek felhalmozása.
• Elfordulás a társasági kapcsolatoktól, magányba menekülés.
• Hirtelen hangulatváltozások: az egyik nap érzelmileg feldobott valaki, majd másnap teljesen kedveszegett.
• Túlságosan is foglalkoztatják a halál, a haldoklás vagy az erőszak kérdései.
• Valamilyen esemény miatt csapdába esettnek vagy reményvesztettnek érzi magát.
• Mind gyakrabban nyúl az alkoholhoz vagy drogokhoz.
• Megváltoznak a mindennapi szokásai, ideértve az étkezési vagy alvási szokásokat is.
• Kockázatos vagy önpusztító dolgokat művel, például drogozik vagy vakmerően vezet.
• Sorra elajándékozza a holmiijait vagy folyton újakat vásárol.
• Úgy köszön el másoktól, mintha örökre búcsúzna.
• Látványosan megváltozik a személyisége: például roppant társaságkedvelővé válik, holott előtte visszahúzódó volt.

E figyelmeztető előjelek nem mindig nyilvánvalóak, és személyiségtől függően mások és mások. Némelyek világosan kinyilvánítják szándékaikat, míg mások titkolják, hogy az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja őket.

Mikor keresse fel az orvost?

Amint úgy érzi, hogy kárt tehet magában vagy öngyilkosságot kísérelhet meg, azonnal kérjen segítséget:

• Hívja nyomban a helyi segélykérő számát.
• Hívja az öngyilkosok lelki segélykérő számát.
• Keresse meg valamelyik bizalmas barátját vagy hozzátartozóját, bármennyire is vonakodna az érzéseiről beszélni.
• Kérjen segítséget az orvostól, mentálhigiénés tanácsadótól vagy más egészségügyi szakembertől.
• Lépjen kapcsolatba a lelkipásztorral, a hitközösség vezetőjével vagy bármelyik tagjával.
• Tárcsázza az öngyilkossági válságkezelő központ számát.
• Keresse fel személyesen a háziorvost, vagy más egészségügyi, illetve mentálhigiénés szakembert.

Teljesen normális dolog, ha olykor szomorúnak, zaklatottnak vagy boldogtalannak érzi magát bizonyos élethelyzetekben. Ha azonban az efféle érzések nem múlnak el vagy arra késztetik, hogy öngyilkos legyen vagy kárt tegyen magában, amilyen gyorsan csak lehet, kérjen orvosi segítséget. Az öngyilkosság gondolata nem múlik el csak úgy magától, forduljon segítségért.

Az okok

Több oka is lehet annak, ha felmerül valakiben az öngyilkosság gondolata. A leggyakoribb eset, amikor valamilyen szörnyű élethelyzettel szembesülve úgy érzi, képtelen megbirkózni vele. Sok minden kiválthat ilyen helyzetet: anyagi gondok, egy közelálló halála, szakítás valakivel vagy súlyos betegség.

Ha reménytelennek látja a jövőt, tévesen azt gondolhatja, hogy az öngyilkosság a megoldás. Egyfajta csőlátás alakulhat ki, amikor is az öngyilkosságot véli az egyedüli kivezető útnak az adott válságos helyzetből.

Genetikai okai is lehetnek az öngyilkosságnak. Akik már megkíséreltek öngyilkosságot, illetve foglalkoztak a gondolatával és ekképp viselkednek, azok esetében nagy valószínűséggel fordult már elő öngyilkosság a családban. Több kutatás szükséges ahhoz, hogy teljes egészében megérthessük ezeket a genetikai összetevőket, de a feltételezések szerint az öngyilkossági hajlam genetikailag összefügghet az illető lobbanékony természetével.

Kockázati tényezők

Az öngyilkosság kockázati tényezői a következők:

• Korábbi öngyilkossági kísérlet.
• Lappangó pszichés zavar, mint például depresszió vagy poszttraumás stressz zavar.
• Ittasság: az öngyilkosságok jelentős részét alkohol vagy drog hatása alatt követik el.
• Kábítószerezés.
• Vakmerő vagy lobbanékony természet.
• Reménytelenség érzése.
• Elmebetegség vagy kábítószer-fogyasztás a család kórtörténetében.
• Öngyilkosság vagy erőszakosság (testi vagy nemi erőszak) a családban.
• A közelmúltban átélt stresszes élmény: szakítás vagy a szeretett társ elvesztése.
• Otthon tartott lőfegyver.
• Valamilyen komoly betegség, például rák vagy állandó fájdalmak.
• Társadalmi elszigeteltség vagy magányérzet.
• Összeütközés a törvénnyel.
• Munkahelyi gondok, társadalmi vagy fegyelmi problémák.
• Az, ha Ön férfi. Mivel a férfiak a nőknél nagyobb valószínűséggel követnek el sikeres öngyilkosságot, hisz végzetes eszközöket, például lőfegyvert használnak.
• Homoszexualitás, melyet a család vagy a környezet ellenségesen fogad.
• Hatvanöt éves vagy annál magasabb életkor.

Gyilkosság és öngyilkosság

Bizonyos esetekben az öngyilkosságra hajlamos emberek egyaránt kockázatot jelentenek mások és önmaguk számára is. Az ilyet nevezik gyilkos-öngyilkosságnak. Számos dolog kiválthat olyan érzéseket, melyek erre a tragikus magatartásra ösztönöznek valakit. A gyilkos-öngyilkosság néhány általános kockázati tényezője:

• Házastársi vagy szerelmi kapcsolatban bekövetkezett konfliktus.
• A törvénnyel való összeütközés a családban.
• Mentális zavarok, kiváltképp a depresszió.
• Alkohol- vagy drogfogyasztás, illetve függőség.
• Könnyű hozzáférés valamilyen lőfegyverhez: majdnem minden gyilkos-öngyilkosságot fegyverrel követnek el.

Antidepresszánsok szedése és az öngyilkosság fokozott kockázata

Néhány tanulmány rámutatott, hogy feltehetően összefüggés lehet a megkezdett antidepressziós gyógyszeres kezelés és az öngyilkosság fokozott kockázata között. A gyógyszerek forgalmazását engedélyező hatóság előírja az antidepresszánsok gyártói számára, hogy gyógyszereik tájékoztatójában hívják fel a figyelmet arra, miszerint a kezelés első két hónapjában a fiatalabbak különösen ki vannak téve az öngyilkosság kockázatának.

Ugyanakkor az antidepresszánsok és az öngyilkosság közötti összefüggés nem egyértelmű, hiszen azzal is nő az öngyilkosság kockázata, ha valaki nem veszi be a gyógyszerét, amikor szükséges volna. Ha bárki is valamilyen antidepresszánst kezd szedni, a biztonság kedvéért érdemes gondosan felügyelni, nem tapasztalhatók-e nála az öngyilkossággal való foglalkozás jelei. Akár Önnek, akár valamelyik ismerősének öngyilkos gondolatai támadnak a gyógyszer szedése közben, azonnal orvoshoz kell fordulni vagy más sürgősségi segítséget kell kérni.

Bonyodalmak

Az öngyilkosság és az öngyilkosság gondolata számos potenciális bonyodalmat rejt magában. A legnyilvánvalóbb és legtragikusabb természetesen a halál. Ugyanakkor az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet miatt másképp is nagy árat kell fizetni: annak is, aki el akarja vetni magától az életet, és a szeretteinek is. Lehet, hogy annyira leköti az öngyilkosság gondolata, hogy például a napi teendőit el sem tudja látni.

S bár a legtöbb öngyilkossági kísérletet hirtelen elhatározásból követik el valamely válságos pillanatban, kudarc esetén komoly, maradandó sérülésekkel és következményekkel járhatnak, mint például valamely szerv elveszítése vagy agyi károsodás. Azok, akik már maguk mögött tudnak egy kísérletet, az öngyilkosság túlélői, általában búskomor, haragos, depressziós és bűntudatban élő emberek.

Készüljön fel az orvoslátogatásra!

Azt fontolgatod, hogy felkeresed a házi orvosod vagy egy általános orvost. Bizonyos esetekben azonban, ahogy telefonon bejelentkezel nála, már azonnal pszichiáterhez irányítanak. Ha fennáll a veszélye, hogy öngyilkosságot követsz el, az orvosod sürgősséggel kórházba utalhat.

Mivel a háziorvosi rendelések gyakran rövidre szabottak és sok minden szorul tisztázásra, jó, ha alaposan felkészül a találkozóra. Alább olvashat néhány tudnivalót, melyek segíthetnek, hogyan is készüljön a látogatásra és mit is várhat az orvosától.

Mit tehet?

Kövesse a következő lépéseket, mielőtt az orvosához megy:

• Írja le a személyiségével kapcsolatos információkat, köztük bármely nagyobb megrázkódtatást vagy az életében bekövetkezett legutóbbi változásokat.
• Készítsen egy listát azokról a gyógyszerekről, vitaminokról és étrendkiegészítőkről, amelyeket szed.
• Ha lehet, vigye magával valamelyik családtagot vagy barátot. Olykor nem könnyű befogadni mindazt az információt, amit egy ilyen rendelés alatt kap. A kísérő figyelmeztetheti később, ha valamit kihagy vagy elfelejt.
• Írja össze, mit szeretne kérdezni az orvostól.
• Az orvosnál tölthető idő korlátozott, ezért a kérdések előre összeállított listája segíthet, hogy a legtöbbet hozza ki a nála töltött időből. Hogy ne kerüljön időzavarba, a legfontosabbakkal kezdve tegye fel a kérdéseit.

Néhány fontos dolog, amit meg kell kérdeznie az orvostól:
1. Az öngyilkossággal kapcsolatod gondolatai nem függnek-e össze valamilyen rejtett mentális vagy pszichés zavarral?
2. A legvalószínűbb okon kívül milyen egyéb valószínűsíthető okai lehetnek?
3. Szükség van-e valamilyen vizsgálatokra a lehetséges rejtett okok kiderítése érdekében?
4. Szüksége van-e valamiféle azonnali kezelésre? Miben áll ez?
5. Milyen alternatívái lehetnek az elsődlegesen felállított diagnózisnak?
6. Milyen mentális és fizikális egészségi problémái vannak? Hogy kezelheti őket együtt a legjobban?
7. El kell-e mennie pszichiáterhez?
8. Létezik-e valamilyen alternatív megoldás a gyógyszerrel szemben, amit az orvos felírt?
9. Van-e bármilyen ismertető vagy egyéb nyomtatott kiadvány, amit magával vihet? Milyen internetes oldalak felkeresését javasolja?

Az előre megfogalmazott kérdéseken kívül habozás nélkül kérdezzen, valahányszor nem ért valamit a beszélgetés közben.

Mit várhat el az orvostól?

Az orvos valószínűleg számtalan kérdést feltesz majd. Ha készségesen válaszol, azzal idő takaríthat meg, hogy aztán rátérhessenek azokra a dolgokra, amelyekkel bővebben szeretne foglalkozni. Az orvos a következőket kérdezheti meg:

• Mikor támadtak először öngyilkos gondolatai?
• Állandóan foglalkoztatják ilyen gondolatok vagy csak alkalmanként?
• Próbált-e valaha is öngyilkosságot elkövetni?
• Tervezi-e mostanában, hogy öngyilkos lesz?
• Ha van kész terve, döntött-e már a módszerről, a helyről vagy az időpontról?
• Tett-e már valamilyen előkészületeket, például gyógyszereket gyűjt, megváltoztatta a végrendeletét vagy öngyilkossági naplót vezet?
• Tud-e uralkodni az ösztönein, amikor mindenre képesnek érzi magát, illetve a legszívesebben öngyilkos lenne vagy kárt tenne magában?
• Vannak-e barátai vagy olyanok a családban, akikkel megbeszélheti a dolgait vagy segítséget kérhet tőlük?
• Hogyan tekint a jövőre? Reménykedik-e abban, hogy a dolgok jobbra fordulnak?
• Fogyaszt-e alkoholt, s ha igen, mennyit és milyen gyakran?
• Szed-e illegális drogokat?
• Van-e valami, ami esetleg mérsékli öngyilkossági hajlamát?
• Van-e valami, ami feltehetőleg erősíti az ilyen szándékát?

Ha bejelentkezett az orvoshoz, de nem tudja azonnal fogadni, gondoskodjon maga a biztonságáról. Forduljon segítségért valamelyik családtaghoz, baráthoz vagy más valakihez, akiben megbízik.

Ha a legcsekélyebb veszélye is fennáll annak, hogy kárt tesz magában vagy öngyilkosságot kísérel meg, azonnal tárcsázza a lelki segélyszolgálatot!

Az orvos minden bizonnyal megvizsgálja fizikálisan. Feltesz majd jó néhány kérdést a mentális és fizikai állapotával kapcsolatban, hogy megállapíthassa, mi készteti öngyilkos gondolatokra és mi lehet a legmegfelelőbb kezelési mód.

Mentális egészségi állapot

Az esetek többségében az öngyilkosság gondolata olyan lappangó mentális zavarokra vezethető vissza, melyek jól kezelhetők. Ilyenek a következők:

• Depresszió
• Bipoláris zavar (mániás depresszió)
• Személyiségzavarok
• Poszttraumás stressz zavar
• Szorongás
• A valóságtól való elszakadás (pszichózis) vagy paranoia
• Drog vagy alkohol okozta zavarok

Amennyiben az orvos úgy véli, hogy eddig még nem diagnosztizált mentális zavar következtében foglalkozik az öngyilkosság gondolatával, további kérdésekre kell válaszolnia vagy ki kell töltenie egy pszichológiai tesztet. Esetleg fel kell keresnie olyan szakembert (pszichiátert), aki mentális betegségek diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik, vagy valamilyen mentálhigiénés tanácsadót.

Fizikális okok

Némely esetben valamilyen alapvető fizikális egészségügyi problémával függhet össze az öngyilkosság fontolgatása. Lehet, hogy szüksége lesz egy teljes testi, esetleg más vizsgálatra, hogy megállapítsák, nem erről van-e szó. Néhány a depresszióval és az öngyilkosság gondolatával összefüggő lehetőség:

• Pajzsmirigy betegség
• Gyulladásos bélbetegség
• Lupusz (szisztémás lupus erythematosus)
• Wilson-kór

Alkohol és drogok

Az orvos tudni szeretné majd, nincsenek-e alkohol- vagy drogfogyasztással kapcsolatos problémái: sokat tivornyázik vagy nem tudja mérsékelni, esetleg abbahagyni magától az ivást. Sok ember esetében az alkohol vagy a drog döntő szerepet játszik az öngyilkosság fontolgatásában vagy elkövetésében.

Ugyan az alkohol és a drog látszólag segít, mert tompítja a fájó érzelmeket, de nagy valószínűséggel súlyosbítja a depressziót és fokozza az öngyilkossági hajlamot. E szerek fogyasztása megnöveli annak a valószínűségét, hogy hirtelen felindulásból az öngyilkosság gondolatát latolgassa vagy vakmerőségekre ragadtassa magát. Az öngyilkosságot fontolgatók közül sokan szorulnak alkohol- vagy kábítószerelvonó kezelésre annak érdekében, hogy öngyilkossági szándékuktól elálljanak.

Némelyek esetében az orvos által felírt vagy szabad forgalmú gyógyszerek is kiválthatnak öngyilkossági gondolatokat. Az orvos szeretné majd tudni, milyen gyógyszereket szed, hogy kiderítse, nem ezekkel függ-e össze az öngyilkossági szándéka.

Gyerekek és kamaszok

Az öngyilkosság gondolatával foglalkozó gyerekeket feltétlenül olyan pszichiáternek kell megvizsgálnia, aki jártas a mentális problémákkal küszködő gyerekek betegségének diagnosztizálásban és gyógykezelésében. Az orvosnak birtokában kell lennie a gyerekekkel és kamaszokkal kapcsolatban minden lehetséges információnak, hogy megállapíthassa, mi lehet a baj oka és fennáll-e esetükben az öngyilkosság kockázata.

Az orvos minden lehetséges forrásból igyekszik információt szerezni, hogy pontos képet tudjon alkotni magának, miről is van szó. E források közé tartozik maga a fiatal, a szülei vagy tanítói, a gyerekekhez közel álló emberek, az iskolai jellemzések, a korábbi orvosi vagy pszichiátriai vizsgálatok eredményei. A gyerekek vagy kamaszok körében gyakorta az életükben bekövetkezett stresszes események az öngyilkosság kiváltó okai.

Ugyanakkor azt se feledjük, hogy amit a fiatalok súlyos és leküzdhetetlen problémaként élnek meg, az a felnőttek szemében semmiségnek tűnhet: valamilyen iskolai gond vagy egy megszakadt barátság.

Némely esetben öngyilkos gondolatai támadhatnak a gyerekeknek vagy kamaszoknak bizonyos élethelyzetek miatt is, amelyekről nem akarnak beszélni. Néhány ezek közül:

• Testi vagy szexuális bántalmazás
• Alkohollal vagy droggal kapcsolatos problémák
• Teherbeesés
• Nemi kapcsolat folytán szerzett betegség
• Erőszakoskodás szenvedő alanya
• Homoszexualitás

Fizikális vizsgálatokra, analízisekre és alapos kikérdezésre lehet szükség, hogy fel lehessen tárni a mögöttes okokat.

Fontos Mit tehetünk, ha ismerősünk öngyilkossági szándékot fontolgat?

(Forrás: Kamaszpanasz)