Milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolni, ha Dél-Európába utazunk?

Akár szakmai okból gyakran, vagy nyaralás céllal hosszabb időre, esetleg független hátizsákos utazóként látogat valamelyik dél-európai nyaralóhelyre – különösen, ha már van valamilyen egészségügyi problémája – fontos, hogy tisztában legyen az ott fenyegető fertőző betegségekkel, illetve az azokkal kapcsolatos általános és speciális védőoltási ajánlásokat figyelembe vegye!

Élelmiszer-eredetű megbetegedések

Különösen a déli, nyáron néha nagyon forró dél-európai országokban nem ritka az élelmiszer-eredetű hasmenéses megbetegedés. A bakteriális hasmenéses betegségek (például a Campylobacter, E.coli, Salmonella vagy Shigella) zömmel délkeleten és délnyugaton fordulnak elő, különösen a nyári és őszi hónapokban.

Ezen túlmenően különösen a paraziták játszanak központi szerepet az élelmiszer-eredetű betegségek kiváltásában. Ezek közé tartoznak a galandférgek, különösen a marha- és sertés galandféreg (Taeniosis), valamint a fonálférgek (trichinellosis), melyek a nyers, vagy nem megfelelően főtt marha és sertéshús fogyasztásával (pl. darálthús nyársak, kolbász) terjednek. Horvátországból és Szerbia-Montenegróból rendszeresen számolnak be a trichinellosis megbetegedésről.

A zöldségeket fogyasztás előtt forralt vízzel alaposan le kell mosni. Amennyiben ez nem lehetséges, csak hámozott zöldséget fogyasszon! Ezenkívül ugyancsak tanácsos csak forralt vizet inni (vigyázzon a jéggel is). A víz tisztítására alkalmas mikrofilter és fertőtlenítő tabletták Európában a kereskedelmi forgalomban kaphatók. Még az utazás megkezdése előtt tájékozódjon az ilyen szerekkel kapcsolatos különböző lehetőségekről! Egyszerű higiéniai intézkedésekkel a bosszantó bélfertőzések gyakran elkerülhetőek.

Ez is érdekelheti Élelmiszer-biztonsági tanácsok utazóknak

Ausztriában, Svájcban, Franciaország és a Földközi-tenger országainak egyes részein széles körben elterjedt az úgynevezett róka galandféreg (Echinococcus multilocularis). Egy másik fertőzésért az Echinococcuseiern nevezetű kórokozó felelős, mely az erdei gyümölcsökben található.

Különösen Dél-Európa délkeleti részén a nyers növényi részek (pl. különféle saláta levelek) fogyasztása okozhat májmétely (Fasciola hepatica) fertőzést.

Románia különböző területein, különösen a Duna-delta vidékén visszatérően jelentkezik a nyári hónapokban a kolera. A kolerát az úgynevezett vibrio cholerae nevű baktérium okozza, mely élelmiszerrel és főként szennyezett ivóvízzel terjed. Ennek ellenére általában a turisták számára a védőoltás nem ajánlott, a megfelelő élelmiszer és vízhigiénia azonban különösen fontos.

A mediterrán országokban a brucellosis is előfordulhat. Ez a Brucella baktérium által okoz fertőzést, mely a fertőzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.

Montenegróban és Szerbiában az egész ország területén az év minden szakában jelen van a nyúlpestis (tularémia). A betegség a fertőzött állattal való közvetlen kontaktus által, illetve közvetve élelmiszerrel és ivóvízzel terjed az emberre. A Szerbia-Montenegróba utazók számára ajánlott az istállóktól távol maradni.

Albániában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Macedóniában, Montenegróban, San Marinóban, Szerbiában és Romániában időszakosan megfigyelhető a hastífusz. A fertőzés lényegében élelmiszerrel, ivóvízzel, szennyezett tárgyakkal vagy fertőzött személlyel való közvetlen érintkezés útján terjed.

Rovarok okozta egészségügyi kockázatok

Leishmaniasis

A rovarok és pókok által terjesztett betegségek közül Dél-Európában a leishmaniasis játssza a fő szerepet. A Leishmania parazitákat a nőstény lepkeszúnyogok és a homoki legyek terjesztik. A fekélyes elváltozásokat okozó Cutan leishmaniasis (a bőr leishmaniasisa), Albániában (különösen a part menti régiókban), Franciaországban (a Földközi-tenger partján és Korzikán), Görögországban (Jón-szigeteken, Krétán), Olaszországban (délen és a szigeteken), Horvátországban (a déli, part menti régiókban és a szigeteken), Máltán, Monacóban, Montenegróban, Portugáliában, Szerbiában és Spanyolországban (a Földközi-tenger partján, Baleár-szigeteken) fordul elő.

A Kala azar néven is ismert viszcerális (zsigeri) leishmaniasis különböző szerveket, így például a tüdőt, gyomor-és bélrendszert, lépet, májat és csontvelőt érinti, és a Cutan leishmaniasissal megegyező területeken fordul elő, leginkább a lepkeszúnyogok fő repülési idején, júniusban és augusztusban. Noha a fertőzés veszélye a turistáknál általában alacsony, a szúnyogcsípések ellen mindenképp védekezni kell!

Kullancsok

Minden dél-európai országban, különösen a meleg hónapokban, az erdőkben és réteken fokozott a Lyme-kór terjesztésére is képes kullancsok veszélye. A betegség kezdetben bőrpírral jelentkezik. Majd a későbbiekben agyhártyagyulladást, idegrendszeri károsodást, szívgyulladást, krónikus ízületi fájdalmat okozhat. A kullancsszezon tavasszal kezdődik és általában november elején ér véget.

Az úgynevezett kora nyári encephalitis (kullancs encephalitis, FSME) kullancs csípése által terjed. Az ilyen jellegű megbetegedés leginkább Albániában, Bosznia-Hercegovinában (északon), Bulgáriában (főként a folyóvölgyekben), Franciaországban (Elzász, Lotaringia), Görögországban (Thessalonikitől nyugatra), Észak-Olaszországban, Horvátország északi területein, Liechtensteinben, Ausztriában (Wachau, St. Pölten, Bécs, Burgenland, Karintia, Stájerország valamint a magyar és szlovén határ környékén), Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Szlovéniában, Magyarország nyugati területein, valamint Svájc északi részén, az 1000 m alatti területeken fordul elő rendszeresen. Svájcban különösen Bern, Zürich, Schaffhausen és Aargau tartományok érintettek, az országon belül pedig a megbetegedések felét Zürich kantonból jelentik.

A fertőződés súlyos agyvelőgyulladást okozhat. Ausztriában a helyi lakosság védőoltással való következetes ellátása által az utóbbi években jelentősen csökkent a megbetegedés előfordulási aránya. Albániában, Montenegróban, Romániában és Szerbiában azonban a kullancs encephalitis vírusának egy variánsa is megtalálható, mely élelmiszerrel (különösen kecske, juh és tehéntejjel) terjed.

Koszovó délnyugati területein egész évben jelen van a Krími-Kongói vérzéses láz. A betegség állatokról (juh, kecske, szarvasmarha) kullancsok által jut az emberre, és lázzal járó életveszélyes belső vérzést (haemorrhagiás láz) okozhat, ezért a megfelelő kullancsvédelem nagyon fontos.

Bővebben A kullancs által terjesztett betegségekről részletesen

Szúnyogok

Romániában bizonyos esetekben előfordul a nyugat-nílusi láz. A betegséget, mely potenciálisan életveszélyes gyulladást okoz az agyban, nappal és éjszaka is aktív szúnyogok terjesztik. A fertőzés súlyosabb lefolyású az 5 év alatti gyermekek, az idősek és a legyengült immunrendszerrel rendelkező személyek esetében.

Kötelező oltások és általános követelmények

A dél-európai országokba való közvetlen utazás során nincs szükség kötelező védőoltásra. Azonban mivel az egyes országok az egészségügyi előírásaikat többször is megváltoztathatják, utazás előtt érdeklődjön az érvényben lévő szabályokról az adott ország nagykövetségén.

Fertőzött területről való beutazás során Albániában, Görögországban, Máltán, Portugáliában (az Azori-szigetekről vagy Madeira-ra való utazás során is) kötelező a sárgaláz elleni oltás.

Általános és speciális oltási ajánlások

• A tetanusz elleni emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott legalább 10 évente megújítani.

• Délkelet-Európában és a mediterrán régiókban fokozott a Hepatitis A fertőzés kockázata. A vírus elsősorban élelmiszerrel és ivóvízzel, ritkábban a beteggel való közvetlen fizikai kontaktus által terjed. A betegség elleni védőoltás ajánlott Albániába, Bulgáriába, Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Horvátországba, Szerbiába, Montenegróba, Romániába, Dél-Olaszországba és Portugáliába utazás esetén.

• A Hepatits B rendszeresen és tömegesen fordul elő Délkelet-Európában, különösen Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Görögországban, Dél-Olaszországban, Horvátországban, Macedóniában, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Szlovéniában és Portugáliában. Azok számára különösen ajánlott a védőoltás, akik több, mint 3 hónapig terveznek az említett országokban tartózkodni, mivel a vírus vérrel és testnedvekkel terjed. Az immunizáláshoz érdemes kombinált Hepatits A és B oltást kérni. Ne feledkezzen meg nemi aktus során a kondomhasználatról sem!

• Tífusz elleni védőoltás Albániába, Bulgáriába, Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba, Macedóniába, Szerbiába, Montenegróba és Romániába való utazás során ajánlott.

• A magas kockázatú országokba utazáskor ajánlott a kullancs által okozott encephalitis elleni védőoltás, különösen, ha a meleg évszakokban látogat oda.

• A vírus által vadon élő állatok (különösen róka) vagy kóbor háziállatok által terjesztett veszettség kockázata Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Franciaországban, Horvátországban, Macedóniában, Monacóban, Ausztriában, Romániában, Szerbiában, Montenegróban és Szlovéniában fokozott. A betegség emberre nyállal, a fertőzött állat harapásával terjed, ezért legyen különösen óvatos a vidéki területeken a kóbor kutyákkal, macskákkal, még ha szelídnek is tűnnek. A veszettség elleni oltást megelőzés céljából nem adják be az utazóknak, csak azoknak, akik szakmai vagy egyéb okok miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.

További utazási tippek

Az utazás tervezésénél ne feledkezzen meg arról, hogy Dél-Európában a nyári hónapok extrém melegek és fülledtek, mely jelentős terhet róhat a szív-és érrendszerre. Fontos ezért a megfelelő mennyiségű, alkohol- és koffeinmentes folyadékbevitel.

Ne feledkezzen meg magas faktorszámú naptej és a laza, de teljes testet fedő ruházat által a napégés elleni védelemről sem, hiszen a déli országokban a nap ereje és a napégés kockázata jelentősen magasabb, mint idehaza.

A szúnyogok ellen speciális szúnyogriasztóval és a test nagy felületét fedő ruházattal védekezhet.

Ezen túlmenően különösen az egészségügyileg kiszolgáltatott állapotban lévőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala néhány dél-európai országban, különösen Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában és Montenegróban még mindig elmaradott.

Albániába, Bosznia-Hercegovinába, Bulgáriába, Szerbiába, Montenegróba és Horvátországba utazáskor ajánlott speciális utazási egészségbiztosítást kötni, mert az orvosi kezelés költségeit ezekben az országokban sokszor nem fedezi az alap biztosítás. Ezzel kapcsolatban az utazás előtt érdeklődjön az utazási irodánál.

Ez is érdekelheti Úti patika - Mit vigyen magával nyaralásra?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs.K. fordító, onmeda.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó háziorvos