Milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolni, ha Dél-Európába utazunk?

Akár rövid nyaralásról, akár hosszabb tartózkodásról van szó, Dél-Európa az alacsonyabb kockázatú térségek közé tartozik. Ugyanakkor az utóbbi években a klímaváltozás, a turizmus növekedése és a vektorok (szúnyogok, kullancsok) földrajzi terjedése miatt napjainkban már újonnan megjelenő, részben behurcolt vagy helyben terjedő fertőzésekkel is számolni kell.

Élelmiszer-eredetű fertőzések

A mediterrán térségben továbbra is az utazók egyik leggyakoribb problémáját a gastrointestinalis (gyomor-bélrendszeri) fertőzések jelentik.

Ide tartoznak a bakteriális hasmenéses betegségek (például a Campylobacter, E.coli, Salmonella vagy Shigella), melyek zömmel délkeleten és délnyugaton fordulnak elő, különösen a nyári és őszi hónapokban. A fertőzések döntően szennyezett élelmiszerrel vagy vízzel terjednek, és rendszerint enyhe vagy középsúlyos, néhány napig tartó hasmenéses tüneteket okoznak. A kockázat különösen olyan helyzetekben nő, ahol nagy a tömegturizmus, a meleg éghajlat miatt gyorsabb az ételek romlása, vagy nem megfelelő a hűtési lánc.

A parazitafertőzések ma is előfordulnak, de ritkák. Ezek közé tartoznak a galandférgek (taeniosis), valamint a fonálférgek (trichinellosis), melyek a nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt hús fogyasztásával (pl. darálthús nyársak, kolbász) terjednek. Ezek inkább lokális járványok formájában jelennek meg, nem tipikus turistabetegségek, bár Horvátországból, Szerbiából és Montenegróból időnként számolnak be trichinellosis megbetegedésekről.

Az élelmiszerbiztonság szempontjából a legfontosabb tényező ma is a hőkezelés és a higiénia. A zöldségeket fogyasztás előtt ivóvíz minőségű vízzel (pl. palackozott vízzel) alaposan le kell mosni. Amennyiben ez nem lehetséges, csak hámozott zöldséget fogyasszon! Ezenkívül ugyancsak tanácsos csak palackozott vagy forralt csapvizet inni, vigyázzon a jéggel is. A víz tisztítására alkalmas mikrofilter és fertőtlenítő tabletták Európában a kereskedelmi forgalomban kaphatók.

Ez is érdekelheti Élelmiszer-biztonsági tanácsok utazóknak

Zoonózisok és ritkább bakteriális fertőzések

Ausztriában, Svájcban, Franciaország és a Földközi-tenger országainak egyes részein széles körben elterjedt az úgynevezett róka galandféreg (Echinococcus multilocularis), amelynek petéi fertőzött vadon élő ragadozók (pl. rókák) ürülékével szennyezett környezetben, például erdei talajon, zöldségeken vagy gyümölcsökön keresztül juthatnak az emberi szervezetbe.

Dél- és Közép-Európa egyes mezőgazdasági, nedvesebb területein ritkán előfordulhat a májmételyfertőzés (Fasciola hepatica), amely elsősorban kérődző állatokhoz kötődik, és fertőzött vízinövények vagy szennyezett víz közvetítésével juthat az emberbe.

A kolera ma már nem jelent számottevő utazási kockázatot Dél-Európában. A sporadikus esetek szinte kivétel nélkül más kontinensekről behurcolt fertőzésekhez kapcsolódnak, és helyi járványok rendkívül ritkák. Korábban Románia különböző területein, különösen a Duna-delta vidékén visszatérően jelentkezett a nyári hónapokban. A turisták számára a védőoltás nem ajánlott, a megfelelő élelmiszer és vízhigiénia azonban fontos.

A mediterrán országokban a brucellosis is előfordulhat. Ez a Brucella baktérium által okoz fertőzést, mely a fertőzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.

Montenegróban és Szerbiában az egész ország területén az év minden szakában jelen van a nyúlpestis (tularémia). A betegség a fertőzött állattal való közvetlen kontaktus által, illetve közvetve élelmiszerrel és ivóvízzel terjed az emberre. A Balkán egyes vidéki térségeibe utazók számára ajánlott az istállóktól távol maradni.

A hastífusz fertőzés Dél-Európában ma már ritka betegségnek számít. A fertőzés elsősorban szennyezett ivóvízzel vagy élelmiszerrel terjed, de a régióban a közegészségügyi és higiéniai viszonyok jelentős javulása miatt az átlagos turista kockázata alacsony. A tífusz elleni védőoltás elsősorban speciális körülmények között – például hosszabb vidéki tartózkodás vagy fokozott expozíció esetén – merülhet fel.

A vadon élő állatok (különösen róka) vagy kóbor háziállatok által terjesztett veszettség kockázata az Európai Unió legtöbb országában alacsony, ugyanakkor egyes balkáni térségekben (Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Macedóniában, Romániában, Szerbiában, Montenegróban és Szlovéniában) továbbra is előfordulhat. A betegség emberre nyállal, a fertőzött állat harapásával terjed, ezért legyen különösen óvatos a vidéki területeken a kóbor kutyákkal, macskákkal, még ha szelídnek is tűnnek. Ismeretlen állatok harapása vagy karmolása esetén minden esetben orvosi vizsgálat szükséges.

Rovarok okozta egészségügyi kockázatok

Leishmaniasis

A rovarok és pókok által terjesztett betegségek közül Dél-Európában a leishmaniasis játssza a fő szerepet. A Leishmania parazitákat a nőstény lepkeszúnyogok és a homoki legyek terjesztik. Az elmúlt években a lepkeszúnyogok földrajzi elterjedése is északabbra tolódott, amit részben a klímaváltozásnak tulajdonítanak. Emiatt a leishmaniasis korábban nem érintett mediterrán térségekben is megjelenhet.

A fekélyes elváltozásokat okozó Cutan leishmaniasis (a bőr leishmaniasisa) Albániában (különösen a part menti régiókban), Franciaországban (a Földközi-tenger partján és Korzikán), Görögországban (Jón-szigeteken, Krétán), Olaszországban (délen és a szigeteken), Horvátországban (a déli, part menti régiókban és a szigeteken), Máltán, Monacóban, Montenegróban, Portugáliában, Szerbiában és Spanyolországban (a Földközi-tenger partján, Baleár-szigeteken) fordul elő.

A Kala azar néven is ismert viszcerális (zsigeri) leishmaniasis különböző szerveket, így például a tüdőt, gyomor-és bélrendszert, lépet, májat és csontvelőt érinti, és a Cutan leishmaniasissal megegyező területeken fordul elő, leginkább a lepkeszúnyogok fő repülési idején, tavasztól őszig (kb. április-október). Noha a fertőzés veszélye a turistáknál általában alacsony, a szúnyogcsípések ellen mindenképp védekezni kell!

Kullancsok

Számos dél- és közép-európai országban, különösen a meleg hónapokban, az erdőkben és réteken fokozott a Lyme-kór terjesztésére is képes kullancsok veszélye. A betegség kezdetben bőrpírral (erythema migrans) jelentkezik. Majd a későbbiekben agyhártyagyulladást, idegrendszeri károsodást, szívgyulladást, krónikus ízületi fájdalmat okozhat. A kullancsszezon tavasszal kezdődik és általában november elején ér véget.

A kullancs encephalitis (FSME) kullancs csípése által terjedő fertőzés, mely súlyos agyvelőgyulladást okozhat. A megbetegedés a mediterrán térségben leginkább Albániában, Bosznia-Hercegovinában (északon), Bulgáriában (főként a folyóvölgyekben), Görögországban (Thessalonikitől nyugatra), Észak-Olaszországban, Horvátország északi területein, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Szlovéniában fordul elő rendszeresen. Hegyvidékeken inkább az 1000 m alatti területeken jelent kockázatot. A Balkán egyes térségeiben a kullancs encephalitis vírusának egy variánsa is megtalálható, mely élelmiszerrel (különösen pasztörizálatlan kecsketejjel) terjed.

A kullancs által terjesztett egyéb fertőzések – például a Krími–Kongói vérzéses láz – a Balkán egyes déli területein, így például Koszovó és környező régiók esetében is előfordulhatnak, jellemzően sporadikus, gócos formában. A betegség állatokról (juh, kecske, szarvasmarha) kullancsok által jut az emberre, és lázzal járó életveszélyes belső vérzést (haemorrhagiás láz) okozhat, ezért a megfelelő kullancsvédelem nagyon fontos.

Szúnyogok

A nyugat-nílusi vírus ma már Európa számos országában – többek között Olaszországban, Görögországban, Romániában, Magyarországon, Horvátországban és Spanyolországban – rendszeresen kimutatható. A fertőzések döntő többsége tünetmentesen vagy enyhe, influenzaszerű panaszokkal zajlik, azonban ritkán súlyos idegrendszeri szövődmények, például agyhártya- vagy agyvelőgyulladás is kialakulhatnak, főként idősekben és immunhiányos személyekben.

Az utóbbi években a klímaváltozás, a melegedő éghajlat és a nemzetközi kereskedelem is hozzájárult ahhoz, hogy az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) több európai régióban megtelepedjen. Ennek következtében dél- és egyes közép-európai területeken már nemcsak behurcolt esetek, hanem helyi terjedésű fertőzések is előfordulhatnak.

Ezzel párhuzamosan Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban az elmúlt években többször is jelentettek helyben szerzett dengue-láz eseteket, illetve időszakosan chikungunya-járványokat. Bár az utazók átlagos fertőződési kockázata továbbra is alacsony, a szúnyogcsípések elleni védekezés ma már nemcsak a nyugat-nílusi vírus, hanem ezeknek az egyre inkább megjelenő arbovírus-fertőzéseknek a megelőzése szempontjából is kiemelt jelentőségű.

A szúnyogok ellen speciális szúnyogriasztóval és a test nagy felületét fedő ruházattal védekezhet.

Kötelező oltások és speciális oltási ajánlások

A dél-európai országokba való közvetlen utazás során nincs szükség kötelező védőoltásra. Azonban mivel az egyes országok az egészségügyi előírásaikat többször is megváltoztathatják, utazás előtt érdeklődjön az érvényben lévő szabályokról az adott ország nagykövetségén.

Fertőzött (endémiás) területről érkező utazók esetében egyes országok – így például Albánia, Görögország, Málta és Portugália (beleértve az Azori-szigeteket és Madeirát is) – a sárgaláz elleni védőoltás igazolását kérhetik.

Nem kötelező, de megfontolandó védőoltások:

• A tetanusz elleni emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott legalább 10 évente megújítani.

• A Hepatitis A fertőzés előfordulása Dél-Európában és a mediterrán régiókban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, ugyanakkor helyi járványok továbbra is előfordulhatnak. A vírus elsősorban élelmiszerrel és ivóvízzel, ritkábban a beteggel való közvetlen fizikai kontaktus által terjed. A védőoltás különösen azok számára lehet hasznos, akik hosszabb ideig tartózkodnak a térségben vagy fokozott fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

• A Hepatits B fertőzés a mediterrán és délkelet-európai térség egyes részein előfordul, földrajzilag változó gyakorisággal, különösen Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Görögországban, Dél-Olaszországban, Horvátországban, Macedóniában, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Szlovéniában és Portugáliában. Azok számára különösen ajánlott a védőoltás, akik több, mint 3 hónapig terveznek az említett országokban tartózkodni, mivel a vírus vérrel és testnedvekkel terjed. Az immunizáláshoz érdemes kombinált Hepatits A és B oltást kérni. Ne feledkezzen meg nemi aktus során az óvszerhasználatról sem!

• Tífusz elleni védőoltás Albániába, Bulgáriába, Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba, Macedóniába, Szerbiába, Montenegróba és Romániába való utazás során ajánlott.

• A magas kockázatú országokba utazáskor ajánlott a kullancs által okozott encephalitis elleni védőoltás, különösen, ha a meleg évszakokban látogat oda.

• A veszettség elleni oltást megelőzés céljából nem adják be az utazóknak, csak azoknak, akik szakmai vagy egyéb okok miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Hőséghullámok és klímaváltozás

Az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázat ma már nem fertőző eredetű. Dél-Európában egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőséghullámok. Nyári időszakban Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és a Balkán egyes részein a nappali hőmérséklet tartósan meghaladhatja a 40 °C-ot. A hőség különösen veszélyes az idősekre, a szív- és érrendszeri betegekre, a kisgyermekekre és a krónikus betegségekben szenvedőkre. A megfelelő mennyiségű, alkohol- és koffeinmentes folyadékbevitel, a napsugárzás kerülése és a légkondicionált helyiségek használata fontos megelőző intézkedés.

Bővebben Védekezés a hőség ellen - Fontos tanácsok

Tengerparton

Ne feledkezzen meg magas faktorszámú naptej és a laza, de teljes testet fedő ruházat által a napégés elleni védelemről sem, hiszen a déli országokban a nap ereje és a napégés kockázata jelentősen magasabb, mint idehaza.

A tengeri állatok közül a Földközi-tengerben a medúzacsípéssel és a tengeri sünök tüskéi okozta sérülésekkel kell számolni. Az európai medúzafajon csípései kellemetlenek, de nem veszélyesek. A tengeri sün tüskéi fájdalmasak, komolyabb gondot akkor okozhatnak, ha nem lávolítjuk el a bőrben maradó tüskedarabot. Mindkét esetben fontos, hogy sérülés esetén hagyjuk el a tengert, távolítsuk el az esetleges tapogató- illetve tüskemaradványokat. Az esetek többsége orvosi ellátást nem igényel, de rosszullét, láz esetén kérjünk segítséget.

Rendszeresen nem fogyasztott tengeri ételek esetén fennáll annak a kockázata, hogy váratlanul jelentkeznek allergiás reakciók.

Erdőtüzek és füstterhelés

Az elmúlt években Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban egyre gyakoribbak a nagy kiterjedésű erdőtüzek. Az ezek során keletkező füst jelentősen ronthatja a levegő minőségét, ami különösen az asztmában, krónikus légúti vagy szív-érrendszeri betegségben szenvedők számára jelenthet kockázatot.

További utazási tanácsok

Ezen túlmenően különösen az egészségügyileg kiszolgáltatott állapotban lévőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala néhány dél-európai országban, különösen Albániában, Bosznia-Hercegovinában még mindig elmaradott.

Az Európai Unió tagállamaiba utazók számára javasolt az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EHIC) kiváltása, amely sürgős vagy orvosilag szükséges ellátás esetén nyújthat fedezetet. Ugyanakkor az utasbiztosítás továbbra is ajánlott, mivel számos költséget – például a hazaszállítást vagy egyes magánellátásokat – az EHIC nem fedez. Ezzel kapcsolatban az utazás előtt érdeklődjön az utazási irodánál.

Ez is érdekelheti Úti patika - Mit vigyen magával nyaralásra?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs.K. fordító
Aktualizálta: Dr. Sztankovics Dániel, biológus