Egészségügyi kockázatok Dél-Amerikába utazáskor

Dél-Amerika trópusi vidékei számos fertőző betegség szempontjából kockázatot jelentenek, azonban ezek előfordulása jelentősen függ a földrajzi területtől, az éghajlattól és az utazási körülményektől. A legtöbb kórokozó elsősorban vidéki, erdős vagy alacsonyabb higiénés szintű térségekben fordul elő.

Dél-Amerikában különösen azoknak kell tisztában lenniük utazás előtt a lehetséges fertőző betegségekkel, akik szakmai okból gyakran, vagy hosszabb ideig tartózkodnak valamely dél-amerikai ország trópusi (meleg és csapadékos éghajlatú) területén, illetve azoknak, akik eleve valamilyen alapbetegséggel küzdenek. Ezekben az esetekben ajánlott betartani az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat, míg a turistaközpontokba érkező és ott rövidebb időt eltöltő utazók számára mérsékelten veszélyes a kontinens.

Trópusi Dél-Amerika alatt az alábbi országokat értjük: Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guayana, Guayana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela. Az éghajlat és a közegészségügyi viszonyok miatt a legtöbb egészségi problémával Venezuelában, az Amazonas-vidéken (Brazília, Kolumbia, Peru érintett régiói) és Bolíviában kell számolni.

Élelmiszer eredetű megbetegedések

Az élelmiszer okozta fertőzések gyakran fordulnak elő Dél-Amerikában, éppen ezért itt különösen fontos a helyes élelmiszer-higiénia. Általános szabály, hogy kerülje az útszéli büféket és a nem hőkezelt élelmiszereket, a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt pedig ivóvízzel kell alaposan megmosni, vagy meghámozni. Tanácsos csak biztos forrásból származó palackozott vizet vagy forralt vizet inni, vigyázzon az italokba tett jégkockákkal is.

A táplálkozással összefüggő lehetséges megbetegedések:

Bakteriális hasmenéses betegségek:

• Campylobacter- és E.coli-fertőzések, Salmonella typhi okozta tífusz, Shigella dysenteriae okozta vérhas a leggyakoribb élelmiszer- és víz eredetű megbetegedések közé tartoznak.
• Egyes térségekben előfordulhat a brucellózis is, amelyet a Brucella baktérium okoz. A fertőzés közvetlenül fertőzött állatokkal (szarvasmarha, kecske, sertés) való érintkezés, illetve szennyezett, különösen pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztása révén terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.
• A kolera Dél-Amerikában ma már nem állandóan jelen lévő, hanem elsősorban járványokhoz kötődő fertőző betegség. Előfordulása főként rossz higiénés körülményekhez és ivóvízproblémákhoz kapcsolódik, különösen természeti katasztrófák vagy egészségügyi rendszert érintő válsághelyzetek idején. Az utazók kockázata alacsony, azonban az alapvető élelmiszer- és ivóvíz-higiénés szabályok betartása továbbra is kiemelten fontos.

Paraziták:

• Az élősködők ugyancsak gyakran okoznak élelmiszer-eredetű fertőzéseket. Ezek közé elsősorban a fonalférgek tartoznak, például az orsó-, ostor-, valamint a galandférgek, különösen a marha és sertés galandféreg (Taeniosis), melyek a nyers, vagy nem megfelelően főtt marha és sertéshús fogyasztásával (pl. darálthús nyársak, kolbász) terjednek.
• A fertőző bélbetegségek másik gyakori kórokozója a Giardia duodenalis (korábbi nevén Giardia lamblia), amely a vékonybélben megtelepedve hasmenést, hasi görcsöket, puffadást és felszívódási zavarokat okozhat (giardiasis).
• Ecuadorban, Peruban és Venezuelában a nyers, vagy nem megfelelően főtt rák fogyasztása tüdőmétely-fertőzést okozhat. Ez tüdőproblémákat, hasi fájdalmat, valamint a máj és a hasnyálmirigy megbetegedését okozhatja. Különösen Peru egyes vidéki területein fordul elő endémiásan a májmétely-fertőzés (Fasciola hepatica), amely szennyezett vízinövények vagy nem megfelelően megtisztított növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásával terjedhet.

Hepatitis A:

Dél-Amerikában fokozott a hepatitis A fertőzés kockázata. A vírus elsősorban szennyezett élelmiszer és ivóvíz által, ritkábban a betegekkel való közvetlen fizikai érintkezés által terjed.

Rovarok okozta egészségügyi kockázatok

A trópusi Dél-Amerikában az utazók szempontjából kiemelt jelentőségűek a szúnyogok és más vérszívó ízeltlábúak által terjesztett fertőző betegségek. Különösen az esős évszakban magas a dengue-láz, a malária és más arbovírus-fertőzések kockázata, ezért a megfelelő szúnyogvédelem kiemelten fontos.

• Malária: A malária kockázata Dél-Amerikában erősen régiófüggő. A legnagyobb kockázat az Amazonas-medence országaiban (Brazília, Peru, Kolumbia, Venezuela, Bolívia, Guyana, Suriname és Francia Guyana) áll fenn. A nagyvárosokban, a magashegyi területeken és a legtöbb turisztikai központban a fertőzés kockázata alacsony vagy nem jelentős. A megelőzésben a szúnyogcsípések elleni védelem, valamint egyes területeken az utazásorvos által javasolt gyógyszeres profilaxis továbbra is kulcsszerepet játszik.
• Dengue-láz: A dengue-láz napjainkban Dél-Amerika egyik leggyakoribb szúnyogok által terjesztett fertőző betegsége, mely súlyos vérzést és véralvadási rendellenességeket okoz. Az elmúlt években, részben a klímaváltozás és az urbanizáció következtében, több országban rekordmagas esetszámokat jelentettek. A fertőzés kockázata Brazília, Argentína, Paraguay, Bolívia, Peru, Kolumbia és Venezuela számos régiójában fennáll. A betegséget terjesztő Aedes szúnyogok elsősorban nappal csípnek, ezért a nappali szúnyogvédelem is fontos.
• Chikungunya és Zika-vírus fertőzések: A dengue-lázhoz hasonlóan az Aedes szúnyogok által terjesztett vírusfertőzések Dél-Amerika számos országában előfordulnak. A chikungunya magas lázzal és hosszan fennmaradó ízületi panaszokkal járhat. A Zika-vírus fertőzés általában enyhe lefolyású, ugyanakkor várandósság alatt magzati fejlődési rendellenességeket okozhat, ezért terhes nőknek vagy gyermekvállalást tervezőknek különösen fontos az utazás előtti tanácsadás.
• Sárgaláz: A legtöbb trópusi, dél-amerikai országban, de főleg az Amazonas vidékén a sárgaláz endémiás, azaz egyes régiókban rendszeresen előfordul. A betegséget szúnyogok terjesztik, magas lázzal, májgyulladással,vérzéssel, véralvadási zavarral jár. Az elmúlt években Brazíliában, Peruban, Kolumbiában és Bolíviában is előfordultak járványos gócok. A WHO és számos ország egészségügyi hatósága több dél-amerikai célterület esetében ajánlja vagy megköveteli a sárgaláz elleni védőoltást.
• Leishmaniasis: A megbetegedést okozó Leishmania parazitákat a nőstény lepkeszúnyogok és a homoki legyek terjesztik. A fekélyes bőr-és nyálkahártya elváltozásokat okozó betegség Dél-Amerika összes trópusi országában jelen van. Speciális formája, a Kala azar néven is ismert viszcerális (zsigeri) leishmaniasis különböző szerveket, így például a tüdőt, gyomor-és bélrendszert, lépet, májat és csontvelőt érinti. Brazília és Bolívia vidéki területein fordul elő gyakran.
• Chagas-kór: Gyakori, rovarok által terjesztett megbetegedés a Chagas-kór. A Trypanosoma cruzi kórokozó lázat, bőrelváltozásokat, nyirokcsomó duzzanatot, szívizom gyulladást, máj-és lépmegnagyobbodást, agyhártyagyulladást okoz. Speciális rovarriasztóval, szúnyogháló használatával lehet védekezni a betegséget terjesztő rovarok ellen, illetve ne tartózkodjon a helyi egyszerű kunyhókban, ahol a rovarok gyakoriak!
• Filariázis: A filariasisnak már nem jelentős utazási kockázat a kontinensen. A fertőzést fonalférgek okozzák, melyek lárvái szúnyogok vagy legyek, böglyök közvetítésével kerülnek az emberbe, majd a különböző szervek kötőszöveteiben vagy a nyirokerekben fejlődnek féreggé. Attól függően, hogy milyen típusú kórokozóról van szó, különböző betegségeket okoznak. Az onchoceriasis, azaz folyami vakság főként feketelegyek által terjedő, súlyos bőrelváltozást, szemkárosodást vagy vakságot okozó betegség, leginkább Brazíliában és Kolumbiában elterjedt. A Bancroft fonalféreg lázzal, nyirokcsomó gyulladással és a végtagok (főként a lábak) jelentős duzzanatával (elephantiasis) járó betegséget okoz, főként Brazília, Ecuador, Guayana, Suriname és Venezuela érintett.
• Oroy-láz: Az Oroy-láz vagy bartonellosis a homoki légy által terjesztett betegség, mely az Andok központi és nyugati területén, a magasabban fekvő, száraz folyóvölgyekben fordul elő. A betegség magas lázzal, a máj és lép duzzanatával, a nyirokcsomók gyulladásával és a vörösvérsejtek pusztulásával jár, ha nem kezelik, halálhoz vezethet. A penicillin és a tetraciklin antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető. Az utazók számára ritka betegség.
• Kiütéses tífusz (rickettsiosis): Egyes andoki régiókban előfordulhatnak kullancsok, bolhák vagy tetvek által terjesztett rickettsia-fertőzések. Az utazók fertőződése ritka, de lázas megbetegedés esetén figyelembe kell venni ezt a lehetőséget.
• Vérmétely: Gyakori parazita fertőzés a chistosomiasis, azaz a vérmétely, mely főleg a Brazília, Suriname és Venezuela folyóiban, tavaiban úszókat fenyegeti. A féreg lárvái az édesvízben úszók bőrén áthatolva kerülnek a szervezetbe. Pár héttel később lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hasi fájdalmat, hasmenést vérvizelést okoz. Emellett károsíthatja a tüdőt, a májat, a szívet és az agyat is.
• Pestis: A pestis napjainkban rendkívül ritka, de Peru néhány elszigetelt vidéki térségében időnként továbbra is előfordulhat. Emberre általában közvetetten, bolhákon keresztül terjed. Az utazók fertőződésének kockázata nagyon alacsony.

Egyéb úton terjedő fertőző betegségek

• Vérzéses láz: Dél-Amerikában több, elsősorban rágcsálók által terjesztett vírusos fertőzés fordul elő, amelyek súlyos lázas megbetegedést okozhatnak. Ide tartoznak egyes arenavírusok által okozott vérzéses lázak, például a bolíviai vagy venezuelai vérzéses láz. A fertőzés rendszerint fertőzött rágcsálók vizeletével vagy ürülékével szennyezett környezetben történő expozíció során következik be. Az utazók kockázata általában alacsony, de vidéki, mezőgazdasági vagy természetközeli tartózkodás esetén fokozott óvatosság javasolt.
• Leptospirosis: A leptospirosis Dél-Amerika számos országában előfordul, különösen Brazíliában, Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban. A baktérium fertőzött állatok – elsősorban rágcsálók – vizeletével szennyezett vízzel vagy talajjal terjed. Az áradások és heves esőzések után a fertőzés kockázata jelentősen megnő. A betegség lázzal, fejfájással, izomfájdalommal járhat, súlyos esetben máj-, vese- és tüdőkárosodást is okozhat. Kerülje az ismeretlen eredetű édesvizekben való fürdést, különösen áradásokat követően.
• HIV-fertőzés: A HIV-fertőzés továbbra is jelentős közegészségügyi probléma Latin-Amerikában. Az UNAIDS becslése szerint a régióban mintegy 2,5–3 millió HIV-fertőzött él, és évente több mint 100 000 új fertőzést regisztrálnak. A vírus elsősorban védekezés nélküli szexuális kapcsolat, illetve fertőzött vérrel való érintkezés útján terjed. Alkalmi szexuális kapcsolat esetén az óvszer használata erősen ajánlott!
• Mpox (korábban majomhimlő): Az elmúlt években Latin-Amerika több országában is regisztráltak eseteket. Az mpox-fertőzés szoros testi kontaktussal, bőr-bőr érintkezéssel, illetve fertőzött személy váladékaival terjed. Utazók esetében a kockázat alacsony, de járványügyi szempontból figyelmet érdemel.

Kötelező és ajánlott védőoltások

Kötelező oltások

Dél-Amerika trópusi területeire való utazás előtt tájékozódjon az egyes országokba való beutazáshoz szükséges védőoltásokról.

Egyes dél-amerikai országok a sárgaláz elleni védőoltás igazolását kérhetik azoktól az utazóktól, akik sárgaláz által érintett országból érkeznek vagy ott tartózkodtak az utazást megelőzően. Emellett több országban – különösen az Amazonas-medence és más trópusi régiók felkeresése esetén – egészségügyi szempontból ajánlott a védőoltás felvétele. A sárgaláz elleni vakcina általában egy életre szóló védettséget biztosít.

A beutazási feltételekről aktuális tájékoztatót találhat a Konzuli Szolgálat honlapján.

Általános oltási ajánlások

A fentieken kívül az alábbi védőoltások ajánlottak az utazás jellegének, időtartamának és a pontos úticél függvényében. Mivel egyes oltások több dózisból állnak és idő kell a védettség kialakulásához, érdemes több mint egy hónappal a tervezett utazás előtt elkezdeni az immunizációt.

1. Hepatitis A és B – A hepatitis A szennyezett étellel, vízzel terjed, a védőoltás minden dél-amerikai országban javasolt. A hepatitis B vérrel, testnedvekkel terjed, hosszabb tartózkodás esetén javasolt. Érdemes kombinált hepatitis A-B vakcinát kérni.
2. Veszettség – Vidéki utazás, állatokkal való érintkezés esetén javasolt.
3. Tífusz – Vidéki, rossz higiénés területeken előfordul, főként Dél-Amerikában.
4. Tetanusz – A tetanusz elleni emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott 5-10 évente megismételni. A Dél-Amerikába utazóknak erősen ajánlott a betegség elleni védőoltás.
5. Meningococcus – A bakteriális agyhártyagyulladás elleni oltás a világ számos térségében ajánlott, különösen gyermekek és idősek számára. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, csókolózással, közös italhasználattal is átadható, nagyvárosokban is gyakran előforduló fertőzés.
6. Kanyaró – Két adag szükséges, kanyarójárványok megelőzésére.
7. COVID–19 – Az emlékeztető oltás ajánlott.

Egyéb egészségügyi tanácsok az utazáshoz

Állatok jelentette veszélyek

Egyes régiókban a mérgező állatok, mint a kígyók, pókok, hangyák, piócák veszélyt jelenthetnek, ezért bizonyos óvintézkedésekre van szükség.

• Ne aludjon a földön!
• Lefekvés előtt vizsgálja meg az ágyát (a takaró alatt is), a cipőt pedig felhúzás előtt rázza ki!
• Természetjárás során viseljen magas szárú cipőt, sötétben ne mászkáljon a fák és bokrok között, és használjon zseblámpát, hogy lássa, hová lép.

Egészségügyi ellátás, biztosítás

Különösen az egészségi problémával küzdőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala a dél-amerikai országokban lényegesen rosszabb, mint Európában.

Utazás előtt ajánlott speciális utazási egészségbiztosítást kötni, mely súlyos esetben a hazaszállítási költséget is tartalmazza, mert az orvosi kezelés költségeit ezekben az országokban sokszor nem fedezi az alap biztosítás.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító
Aktualizálta: Dr. Sándor Éva, infektológus; Dr. Sztankovics Dániel, biológus