Emberre nem veszélyes, de körültekintően kell eljárniuk az állattartóknak

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg - így semmilyen kockázatot nem jelent az ember egészségére, ha például elhullott vaddisznóba botlana az erdőben. A Nébih hangsúlyozza: ahogyan a fertőzött állatokkal érintkezés, a fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent ránk veszélyt.

Az elmúlt napokban újabb Heves megyében (május 8-án Gyöngyösön) elhullott vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestist (ASP) a laborvizsgálatok. Az első esettel együtt összesen 7 vaddisznó mintában igazolták a vírus jelenlétét. Fontos kiemelni, hogy egyelőre mindegyik eset a különösen ellenőrzött területen belül volt.

Az intézkedések célja a fertőzés továbbterjedésének és a házi sertésekre való átjutásának megakadályozása - közölte a WEBBeteg.hu megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága az országos főállatorvos információival kiegészítve. Azt is megtudtuk, hogy honnan származik a fertőzés, mi okozza a legnagyobb problémát például a repülőtereken, illetve a határállomásokon.

Emberre nem jelent veszélyt!

Először is azt kell tisztáznunk, és nem elég egyszer hangsúlyozni, hogy az ASP emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg. Semmilyen kockázatot nem jelent az ember egészségére, ha például elhullott vaddisznóba botlana az erdőben vagy sertéshús vásárlásra készül a piacon. Azonban azzal is tisztában kell lenni, hogy maga a vírus rendkívül ellenálló, így amennyiben esetleg a kiránduló keze, ruhája vagy cipője vérrel szennyeződne, kiemelten fontos, hogy addig ne menjen sertések közelébe, amíg ruházatás, kezét le nem mosta, le nem fertőtlenítette - tanácsolja a Nébih.

Megkérdeztük az infektológusokat tömörítő MIFKMT-t, illetve annak főtitkárát, hogy reagáljanak megkeresésünkre. „Az afrikai sertéspestis súlyos állategészségügyi és járványügyi probléma. Jelenleg nincs humán egészségügyi vonatkozása, élelmiszer-higiénés és gazdasági következményei azonban vannak” - írták válaszukban. Ezt az információt megerősítette a Nébih is: az afrikai sertéspestis csak a vaddisznók és a házisertések fertőző betegsége. Sem az emberek, sem más állatok nem betegednek meg az ASP vírusától. Éppen ezért a védőintézkedésekben a humán orvosoknak nem kell részt venniük.

A megelőzés a legfontosabb!

A betegség ellen jelenleg nem létezik hatékony vakcina, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Az első fertőzés kimutatása után így azonnal megalakult az Országos Járványvédelmi Központ, a fertőzésben érintett Heves megyében pedig a Helyi Járványvédelmi Központ.

A fertőzötté vált területen azonnal korlátozó intézkedéseket vezettek be:

• a vadászat ideiglenes megtiltása,

• egyéni vadászatot - vaddisznó kivételével minden vadászható állatfaj vonatkozásában - csak járványvédelmi képzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat,

• a vaddisznó testek, hús és termékek forgalmának korlátozása,

• kötelezően el kell végezni a fertőzött területen elhullva talált valamennyi vaddisznó laborvizsgálatát,

• a házi sertés forgalmazásának vizsgálata.

Megkezdődött az adott területen a házi sertés állományok felmérése, a zárt, vagy bekerített tartás - hogy a vaddisznóval való érintkezést minimálisra csökkentsék - betartásának ellenőrzése. Ezzel egy időben megindult az elhullott vaddisznók keresése is.

Körzetek Heves megyében

A különböző körzetek kialakítása fontos korlátozás, amelyet akkor vezetnek be, ha az ASP-t házi sertésben állapítják meg. A Nébih honlapján található térképen, valamint kereshető adatbázisban szereplő védő- és megfigyelési körzetek a Romániában házi sertésekben megállapított fertőzés miatt bevezetett intézkedések területét jelöli. A védőkörzet a fertőzött gazdaság körüli 3 km-es terület, míg a megfigyelési körzet pedig a 10 km-es körbe tartozó területek összefoglaló neve.

Gyorsan továbbterjedhet!

A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszer-hulladék (pl. konyhamoslék) etetésével fertőződhetnek meg, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

A legfontosabb feladat jelenleg a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása. Az állattartó lakosság számára ez alapvetően a „megszokott” állategészségügyi szabályok fokozott betartását jelenti, így a moslék etetésének tilalma, a megfelelő fertőtlenítő lépések elvégzése vagy, hogy nem engednek idegeneket állataik közelébe. Szintén fontos betartani azt az előírást, hogy Ukrajnából (mint minden az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országból) húst és húskészítményt behozni még személyes fogyasztásra is tilos!

Kiemelt ellenőrzések a határnál, a reptéren

Az Országos Főállatorvos határozatában olvasható: „Sertéshús, húskészítmény révén is megjelenhet az ASP Magyarországon, ezért kiemelten fontos, hogy még útipoggyászban se hozzanak be ezekből az országokból sertéshúst, húskészítményt a turisták és a vendégmunkások.”

Az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dolgozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatosan zajlik, de természetesen ez nem nyújt teljes garanciát. Az utazók felelősségteljes magatartása elengedhetetlen az ASP megelőzésében. Sajnos az a szomorú tapasztalat, hogy ezen a téren vannak hiányosságok. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett élelmiszert elkobozni a határállomásokon. A járványügyi nyomozás jelenlegi információi szerint a Heves megyei vaddisznó megbetegedéseket is ilyen illegálisan behozott, meg felelőtlenül eldobott élelmiszer okozhatta.

Az állattartóknak szóló szabályok

• Fontos, hogy ne vásároljon senki sertéseket ismeretlen személyektől, különösen személygépkocsi utánfutókról olcsón eladásra kínált, jelöletlen állatokat.

• A megvásárolt sertéseket 40 napi különítsék el saját állományuktól.

• Rendszeresen takarítsák és fertőtlenítsék a sertések tartási helyét, az etetésre és itatásra használt eszközöket.

• Ne keressenek fel olyan sertéstartó udvart, ahol az állatok megbetegedtek, még a szomszéd, vagy közeli ismerős erre irányuló kérésére sem.

• Ha valaki házisertéseket tartó vadász, akkor kerülje el azt, hogy sertései a vaddisznók zsigereléséből/feldolgozásából származó nyesedékhez hozzájussanak. A vadászaton használt öltözéket és lábbelit cserélje le mielőtt a sertéseit itatni vagy etetni akarja.

• Amennyiben a település külterületén tart valaki sertéseket, akkor azok vaddisznókkal való közvetlen érintkezését akadályozza meg a kerítés megerősítésével. Vaddisznók által megdézsmált takarmányt ne adjon sertéseinek, és a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használja almozásra.

• Az állatok megbetegedését, vagy váratlan elhullását mindig jelentsék be a településen dolgozó állatorvosnak. Az elhullott sertései szakszerű ártalmatlanításának módját beszéljék meg az állatorvossal.

• Az Európai uniós és ennek megfelelően a hazai jogszabályok tiltják az állati eredetű melléktermékek közé tartozó élelmiszer-hulladék, azaz konyhamoslék sertésekkel (más élelmiszertermelő állatokkal) való etetését, mivel ez számos fertőző betegség terjesztője lehet. Ebből a szempontból különösen veszélyesek az autópályák és az országos főutak mellett lévő kamionparkolók területéről összegyűjtött, állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazó hulladékok. A szállodákból, éttermekből, közkonyhákból származó élelmiszer-hulladék esetében is fokozott a járványügyi kockázat. Éppen ezért nem csak a jogszabályi tilalom, de saját állatállományuk védelme érdekében se etessen senki élelmiszerhulladékot sertéseivel.

• Senki ne adjon és ne kérjen kölcsön a sertések ápolásához, ellátásához használt eszközöket, szerszámokat.

• Az állattartók kocáikat csak olyan tenyészkannal fedeztessék, amelynek a fontosabb fertőző betegségektől való mentességét állatorvos igazolja. Ha mesterségesen akarja termékenyíttetni a kocákat, akkor e feladatra engedéllyel rendelkező személyt (állatorvost, nyilvántartásba vett inszeminátort) kérjen meg.

A vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége igen nagy, hónapokig, bizonyos esetekben akár évekig is fertőzőképes marad. Az állattartók számára ez azt jelenti, hogy az állategészségügyi szabályok betartására nem elegendő néhány hétig, hónapig odafigyelniük, hanem folyamatosan be kell tartaniuk - válaszolta kérdéseinkre a Nébih.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró